Fotó: Gov.ro
Eddig is létezett egy 0,25 százalékos szolidaritási adó, a pénzügyminisztérium most azt számolja, hogy miután megváltozott az adóalap, ne változzon a befolyó összeg reálértéke – jelentette ki pénteken Déván Mihai Tudose miniszterelnök.
2017. október 20., 17:302017. október 20., 17:30
2017. október 20., 17:312017. október 20., 17:31
A kormányfő elmondta, szolidaritási adó eddig is létezett, ugyanakkor szerinte valószínűleg az adott okot félreértésre, hogy egy ehhez hasonló közteher bevezetéséről már szó volt három-négy hónappal ezelőtt is. Azt a szolidaritási adót a kereskedelmi társaságok üzleti forgalmára vetették volna ki.
„Most, amikor beszélünk, minden munkáltató befizeti a 0,25 százalékos adót, amit az Európai Unió is kér és a szakszervezetek is ragaszkodnak hozzá. A pénzügyminiszter most azt számolja, hogy hány százaléknak kell lennie ennek az adónak ahhoz, hogy miután megváltozott az adóalap, a szolidaritási alapba befolyó összeg reálértéke ne változzon. Erről van szó. De az ön munkáltatója jelenleg is befizet 0,25 százalékot” – mondta újságírói kérdésre Tudose a sajtótájékoztatón, amikor a két százalékos szolidaritási járulékról kérdezték. A miniszterelnök hozzátette: igyekszik „nem finánc nyelven” elmagyarázni Ionuţ Mişa pénzügyminiszter egy nappal korábban szaknyelven adott magyarázatát.
A politikus elmondta, jelenleg mindenki 39,25 százalékos társadalombiztosítási hozzájárulást fizet: 22,75 százalékot a munkáltató, 16,5 százalékot pedig a munkavállaló. Miután a társadalombiztosítási járulék terhe a munkavállalóra hárul – a kormány tervei szerint 2018 januárjától –, a hozzájárulás összegét 37 százalékra csökkentik.
„Ami a 0,25 százalékos bérgarancia-alapot illeti: eddig a munkáltató mintegy négy különböző biztosítási számlára (munkanélküli segély, betegszabadság, stb.) befizette összesen a fizetésalap 2,25 százalékának megfelelő összeget. Ezentúl egyetlen számlára fizet és kevesebbet: 2,25 százalék helyett 2 százalékot. A szakszervezetek kérésének is megfelelően mindez a munkáltató felelőssége marad, mint ahogyan a munkavállaló által fizetendő 35 százalékot jelenleg is a munkáltatónak kell átutalnia” – idézte Ciolacut az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!