Fotó: Gov.ro
Eddig is létezett egy 0,25 százalékos szolidaritási adó, a pénzügyminisztérium most azt számolja, hogy miután megváltozott az adóalap, ne változzon a befolyó összeg reálértéke – jelentette ki pénteken Déván Mihai Tudose miniszterelnök.
2017. október 20., 17:302017. október 20., 17:30
2017. október 20., 17:312017. október 20., 17:31
A kormányfő elmondta, szolidaritási adó eddig is létezett, ugyanakkor szerinte valószínűleg az adott okot félreértésre, hogy egy ehhez hasonló közteher bevezetéséről már szó volt három-négy hónappal ezelőtt is. Azt a szolidaritási adót a kereskedelmi társaságok üzleti forgalmára vetették volna ki.
„Most, amikor beszélünk, minden munkáltató befizeti a 0,25 százalékos adót, amit az Európai Unió is kér és a szakszervezetek is ragaszkodnak hozzá. A pénzügyminiszter most azt számolja, hogy hány százaléknak kell lennie ennek az adónak ahhoz, hogy miután megváltozott az adóalap, a szolidaritási alapba befolyó összeg reálértéke ne változzon. Erről van szó. De az ön munkáltatója jelenleg is befizet 0,25 százalékot” – mondta újságírói kérdésre Tudose a sajtótájékoztatón, amikor a két százalékos szolidaritási járulékról kérdezték. A miniszterelnök hozzátette: igyekszik „nem finánc nyelven” elmagyarázni Ionuţ Mişa pénzügyminiszter egy nappal korábban szaknyelven adott magyarázatát.
A politikus elmondta, jelenleg mindenki 39,25 százalékos társadalombiztosítási hozzájárulást fizet: 22,75 százalékot a munkáltató, 16,5 százalékot pedig a munkavállaló. Miután a társadalombiztosítási járulék terhe a munkavállalóra hárul – a kormány tervei szerint 2018 januárjától –, a hozzájárulás összegét 37 százalékra csökkentik.
„Ami a 0,25 százalékos bérgarancia-alapot illeti: eddig a munkáltató mintegy négy különböző biztosítási számlára (munkanélküli segély, betegszabadság, stb.) befizette összesen a fizetésalap 2,25 százalékának megfelelő összeget. Ezentúl egyetlen számlára fizet és kevesebbet: 2,25 százalék helyett 2 százalékot. A szakszervezetek kérésének is megfelelően mindez a munkáltató felelőssége marad, mint ahogyan a munkavállaló által fizetendő 35 százalékot jelenleg is a munkáltatónak kell átutalnia” – idézte Ciolacut az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!