2010. április 22., 09:382010. április 22., 09:38
A brit közszolgálati médiatársaság által megszerzett és kedd este teljes egészében közzétett, 57 oldalas tervezet alapján a bankokra „pénzügyi stabilitási hozzájárulás”, illetve „pénzügyi aktivitási adó” néven rónák ki a kétféle illetéket. Az első adó fő összetevője egy olyan illeték lenne, amellyel a pénzügyi szektor maga gondoskodna előre bármely majdani kormányzati támogatás költségvetési terheinek fedezetéről. A második illetékféleséget a pénzintézetek eredménye és az alkalmazotti jövedelmek alapján számítanák ki.
A valutaalap a javaslatok indoklásában kiemeli, hogy csak a legfejlettebb G20-országok átlagában a hazai össztermék (GDP) 2,7 százalékába került a bankrendszereknek nyújtott közvetlen költségvetési segítség, de az átlagon belül vannak országok, amelyekben a még meg nem térült közvetlen támogatási költségek elérik az éves GDP-érték 4-5 százalékát.
A garanciákat és egyéb közvetett kötelezettségvállalásokat is beleszámolva a bankrendszerek számára hozzáférhetővé tett támogatások értéke a válság kezdete óta a GDP 25 százalékának felel meg a fejlett G20-országok átlagában – áll az IMF-jelentésben. A valutaalap számításai szerint ebben az országcsoportban a GDP-arányos államadósság-ráták átlagosan csaknem 40 százalékponttal emelkednek 2008 és 2015 között, jórészt a pénzügyi válság hatásai miatt.
A jelentés „előzetes válasz” a Húszak vezetői által a tavalyi pittsbur-ghi G20-csúcson megfogalmazott kérésre. A csúcsértekezlet résztvevői azt kérték az IMF-től, hogy idén júniusban esedékes újabb találkozójukra állítson össze javaslatcsomagot arról: miként tudna a globális pénzügyi szektor „méltányosan és jelentős mértékben” hozzájárulni a bankok rendbetételére irányuló jövőbeni kormányzati beavatkozásokhoz.
A bankok különadóztatásának ötletét különösen erőteljesen szorgalmazza a munkáspárti brit kormány. A Húszak pénzügyminisztereinek és jegybankárainak tavaly novemberi skóciai értekezletén Gordon Brown miniszterelnök kijelentette: a társadalom számára elfogadhatatlan, hogy „ha a pénzügyi szektor jól működik, annak hozadékából csak kevesek részesülnek, a csőd költségeit azonban mindenki kénytelen viselni”.
Brown a múlt hónapban, egy londoni üzleti rendezvényen is hangsúlyosan megemlítette a bankok adóztatásának kérdését, kijelentve: nem szabad elfelejteni, hogy az adófizetők mentették meg a bankrendszereket az összeomlástól, és a brit kormány biztosítja, hogy az adófizetők vissza is kapják a beavatkozás költségeit. Ha azonban ez nem nemzetközi szinten összehangolt módon történik, annak az a kockázata, hogy a bankok a leglazább szabályozású piacokra helyezik át tevékenységüket.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.