Fotó: Barabás Ákos
Visszás intézkedéseket tervez a kormány, börtönbüntetéssel fenyegeti a vállalkozókat, és visszavezetné az ösztönző jutalékot a pénzügyi ellenőröknek – hívja fel a figyelmet Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki az országos kamara képviseletében több más vállalkozói szövetséggel közösen vett részt hétfőn Bukarestben a pénzügyminisztérium társadalmipárbeszéd-bizottságának ülésén, ahol a szaktárca a sürgősségi kormányrendelet-tervezetet ismertette.
Mint Édler a Krónikának elmondta,
Erről már eddig is volt szó, ám meglepetésként érte a vállalkozói szövetségeket, hogy azt is belefoglalnák a rendeletbe, hogy visszavezetik a 15 százalékos ösztönző jutalékot a pénzügyi ellenőröknek, ha a vizsgálat során adóhátralékot állapítanak meg.
Édler András leszögezte, a vállalkozói szövetségek egyik intézkedéssel sem értenek egyet, amellett kardoskodnak, hogy ezek egyáltalán ne lépjenek érvénybe. A kamara elnöke viszont egyúttal emlékeztetett, hogy a társadalmipárbeszéd-csoport véleménye csak konzultatív jellegű, nem kötelező érvényű. Meglátása szerint elképzelhető, ugyan hogy időközben módosítják a tervezetet, ám a munkaadók azt tartják fenn, hogy a rendelet életbe ültetésére egyáltalán ne kerüljön sor.
Mint Édler érdeklődésünkre rámutatott, a szociálliberális kormány egytől hat évig terjedő börtönbüntetést helyez kilátásba, ha a vállalkozó visszatartja, ám nem fizeti be a társadalombiztosítási járulékot. „Úgy viszonyulnak a vállalkozókhoz, mintha mindannyian eleve bűnözők lennének, börtönévekkel dobálóznak, holott ők működtetik az ország gazdaságát” – szögezte le a gazdasági szakember.
Szerinte megtörténhet, hogy a munkaadó egyszerűen elfelejti befizetni a pénzt az államkasszába, vagy valamiért késik, ez még nem bűncselekmény. Még ha utólag bebizonyosodik is, hogy ártatlan, ha elindul egy ilyen eljárás, az akadályozza a cégtulajdonost abban, hogy a feladataira összpontosítson, ez pedig visszaveti a vállalkozást – részletezte.
A kamara elnöke ugyanakkor az ellenőröknek az ösztönző jutalék visszavezetését is elhibázottnak tartja. Mint emlékeztetett, hét évvel ezelőtt sikerült ezt az ösztönzést megszüntetni, és most újra
Ez Édler szerint ellenkezik azzal a fennen hangoztatott elvvel, hogy a megelőzésre fektetik a hangsúlyt, a prevenciós törvény is azzal a kimondott céllal jött létre, hogy az ellenőr ne büntessen rögtön, hanem első lépésben inkább adjon útbaigazítást.
A háromszéki gazdasági szakértő felidézte, amikor 2010-ben megszüntették az ellenőröket bírságolásra serkentő jutalékokat, növelték a béralapjukat, ám most mégis ugyanoda térnének vissza. Édler elmondása szerint a pénzügyminisztérium képviselője azzal érvelt az intézkedés szükségessége mellett, hogy ebből az alapból továbbképzőket szerveznének, ám ez sehol nem szerepel a tervezetben, abban a járandóságként határozzák meg a 15 százalékot.
Édler András
Fotó: www.ccicv.ro
A Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke különben úgy véli, hogy például a mikrovállalkozásokat egyáltalán nem kellene ellenőrzésekkel zaklatni. Mint rámutatott,
csakis arra abban az esetben kellene az ellenőröknek kiszállniuk a helyszínre, ha felmerül a visszaélés gyanúja. Édler András leszögezte, „2017 a kísérletezés éve volt”, a kormány különböző ötleteket, terveket vetett be, volt, amit életbe ültetett, előfordult, hogy visszakozott, ám ha ezeket az elképzeléseket megvalósítja, „2018 a terror éve lesz a romániai vállalkozók számára”.
Közben az alkalmazottak változatlanul amiatt aggódnak, hogy a kormány ígéretei ellenére, nem lesz jó vége a tb-járulékok befizetésének a munkavállalókra történő átruházásának. Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) mintegy kétezer tagja tiltakozott kedden a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren a kormány által 2018 januárjától bevezetni tervezett intézkedés ellen.
„Az adótörvénykönyv módosításai miatt érkeztem. Azt szeretnénk, ha a tb-járulék a munkáltatót terhelné. Tömegként biztosan meghallgatnak. Nem érdekelnek a politikai követelések, csak az adóügyiek” – idézi a Mediafax hírügynökség az egyik tiltakozót.
„Igazából két követeléssel érkeztem. Ellenezzük a járulék átruházását a munkáltatóról az alkalmazottra. És ellenezzük azt az előírást, ami szerint a szakszervezeteknek a munkáltatóval folytatott egyeztetésekhez valamennyi szakszervezeti tag aláírásával kell rendelkezniük. A szakszervezetek jogi személyiséggel rendelkeznek, és képviselőik révén egyeztetnek a munkáltatókkal, olyan jogállásuk van, mint bármely egyesületnek. Az nyomásgyakorlást feltételez. Rövid távon, ha a kormányzat nem tesz eleget a tüntetők követeléseinek, megyünk tovább. Hosszú távon, hangot kell adnunk akaratunknak, és reméljük, hogy végül minden jóra fordul” – emelte ki egy másik résztvevő.
A tiltakozó megmozduláson részt vesznek a pitești-i Dacia autógyár alkalmazottai is. „Elégedetlenséggel tölt el az életszínvonal. Ez valamennyiünkre kihat. És még ott vannak a járulékok, amelyek átkerülnek az alkalmazottakhoz. Jelen pillanatban nem tervezünk sztrájkot. Csak azt szeretnénk, ha a munkáltatónk racionálisan látná a dolgokat” – mondta az egyik szakszervezeti tag.
A tüntetés után Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb elnöke emlékeztetett, hogy „egy sereg megoldatlan probléma van napirenden”. „Ma üzentünk a hatalomnak, hogy semmiféleképpen sem fogadjuk el az általuk ránk erőszakolt megoldást. Ha nem is volt egy látványos, nagy tömegeket megmozgató akció, arra jó volt, hogy emlékeztessen, hogy egy sereg megoldatlan probléma van napirenden. A politikai osztály hiába vár arra, hogy elhallgassunk, és feladjuk a harcot. Mi több, a BNS januári tanácskozásán általános munkabeszüntetésre teszek javaslatot” – nyilatkozta Costin.
A szakszervezeti vezető egyúttal „nevetségesnek” nevezte, hogy a gazdasági növekedés időszakában olyan költségvetést fogadnak el, amelyben az állami beruházásokat, amelyek „a gazdasági növekedés motorját képezik”, és munkahelyeket hoznak létre, a tavalyival azonos szinten tartják.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!