Fotó: Erdély Bálint Előd
„Nemrég még én is úgy érzékeltem, a barikád két oldalán állunk: a civilek és az állam. Most már úgy látom, a barikád másik oldalán a nyomorúság áll, a feladatunk ezt felszámolni” – vallja a munkaügyi államtitkárnak kinevezett Makkai Péter református lelkész. Közölte, a civil szférát is be akarja vonni a szociális problémák rendezésébe.
2021. február 21., 08:502021. február 21., 08:50
2021. február 21., 08:532021. február 21., 08:53
Az állami költségvetés hatalmas hányadát fordítják szociális juttatásokra, szolgáltatásokra, Romániában ötmillió ember kap havonta valamilyen segélyt, negyven fölé emelkedik a szociális juttatások száma, ám a rendszer mégsem elég hatékony – szögezte le a Krónika megkeresésére Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium államtitkára.
Az RMDSZ javaslatára nemrég kinevezett tisztségviselő a háromszéki Árkoson szolgált református lelkészként, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékkal élők, gyermekjóléti és családsegítő ágazatának igazgatója. Nevéhez fűződik az Írisz Ház – fogyatékkal élők számára létrehozott intézményrendszer –, a nappali foglalkoztató, védett műhelyek, speciális munkaközvetítő iroda, szociális vállalkozások, védett lakás, számos, fogyatékkal élők társadalmi elfogadását elősegítő helyi és nemzetközi rendezvény, valamint a Kovászna megyei, nehéz sorsú gyermekek délutáni oktatását és támogatását szolgáló programok kiépítése.
Makkai Péter szemléletváltást sürget, hogy az esélytelenekre,a kiszolgáltatottakra rejtett erőforrásként tekintsenek
Fotó: RMDSZ.ro
Az elmúlt időszak tapasztalatai kapcsán lapunk érdeklődésére kifejtette, a Raluca Turcan munkaügyi miniszterrel való egyeztetés során megfogalmazódtak a feladatok, hogy a szociális juttatások, szolgáltatások minél hatékonyabbak lehessenek.
– részletezte az államtitkár.
Makkai Péter szemléletváltást sürget, hogy az esélytelenekre, a kiszolgáltatottakra a társadalom ne terheként, hanem rejtett erőforrásként tekintsenek. Például a fogyatékkal élőknek olyan támogatást nyújtsanak, hogy a képességeik megerősödjenek, ne ellátottak, hanem a társadalom hasznos tagjai legyenek. „Nem egyéni, hanem a hálózati beavatkozás lehet eredményes” – szögezte le az államtitkár, aki szerint nem egyedül a fogyatékkal élőt, hanem a családot kell szolgáltatásokkal segíteni.
A szakember úgy látja, a miniszter is elkötelezett, hogy átvizsgálják a támogatási rendszereket, ne pénzben hanem rendszerben gondolkodjanak, a támogatást szociális szolgáltatási csomagokban juttassák el a rászorulóknak. Erre példa, hogy
„Ha a szociális támogatások egy részét erre csatornázzák be, akkor rengeteg gyerek számára biztosítani lehet a felzárkóztatást, a meleg ebédet, és ez az egész családnak segítség. Ezt a programot össze kell hangolni az oktatási minisztériummal, vannak nagyon jó példák, a civil szervezetek évek óta nyújtanak ilyen szolgáltatást” – mutatott rá az államtitkár.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A civil szférából érkező Makkai Péter számít a civilekre, mint mondta, eddig az állam nem tekintette komoly partnernek, magukra hagyta őket, közben külföldi támogatásokból hatalmas összegeket hoztak az országba, és vállalták a szociális szolgáltatásokat. Sokat alkalmazkodtak, ha az állam egy meggondolatlan törvénnyel „beletenyerelt” az életükbe, de közben közülük sokan el is bizonytalanodtak, abbahagyták.
„Agytrösztöket (think tank) kell létrehozni, melyek többek között a fogyatékkal élők, a gyermekek, az idősgondozás, a bántalmazott anyák, a romakérdés területén segítik az államot a közpolitikák kidolgozásában. Egy héttel ezelőtt még én is úgy érzékeltem a barikád két oldalán állunk: a civilek és az állam.
– mutatott rá Makkai Péter. Szerinte sürgős beavatkozásokra van szükség, nincs idő, a felméréssel párhuzamosan a beavatkozásokat is el kell indítani, hiszen különben újabb generációk nőnek fel, melyek viszik tovább a nehézséget. Az államtitkár úgy véli a szociális kérdés elválaszthatatlan a munkától, a rászorulóknak elsősorban arra kell lehetőséget teremteni, hogy dolgozhassanak.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint az Európai Unióban az átlagos GDP-arányos költségvetési hiány a 2022-es 3,4 százalékról 2023-ra 3,5 százalékra nőtt, Románia pedig a legmagasabb deficittel rendelkező tagállamok közé tartozott.
A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd eurót, tavaly pedig 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt – jelentette ki Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára.
A közel 30 milliárd eurós éves forgalmat bonyolító francia Michelin gumiabroncsgyártó bezárja a lengyelországi Olsztynban található nehéz tehergépkocsiknak abroncsot gyártó üzemét – értesült a Profit.ro.
2023 végére 48 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat, a közúthálózat hossza pedig összesen 86 388 kilométer volt, amiből 17 677 kilométer (20,4 százalék) főút, 35 046 kilométer (40,6 százalék) megyei és 33 665 kilométer (39,0 százalék) községi út.
Kétszer népszerűbb az utazni vágyó romániai lakosok körében a hegyvidék, mint a tengerpart, és a gyógyfürdők is megelőzik a Fekete-tengeri kiruccanás iránti vágyat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!