Fotó: Erdély Bálint Előd
„Nemrég még én is úgy érzékeltem, a barikád két oldalán állunk: a civilek és az állam. Most már úgy látom, a barikád másik oldalán a nyomorúság áll, a feladatunk ezt felszámolni” – vallja a munkaügyi államtitkárnak kinevezett Makkai Péter református lelkész. Közölte, a civil szférát is be akarja vonni a szociális problémák rendezésébe.
2021. február 21., 08:502021. február 21., 08:50
2021. február 21., 08:532021. február 21., 08:53
Az állami költségvetés hatalmas hányadát fordítják szociális juttatásokra, szolgáltatásokra, Romániában ötmillió ember kap havonta valamilyen segélyt, negyven fölé emelkedik a szociális juttatások száma, ám a rendszer mégsem elég hatékony – szögezte le a Krónika megkeresésére Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium államtitkára.
Az RMDSZ javaslatára nemrég kinevezett tisztségviselő a háromszéki Árkoson szolgált református lelkészként, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékkal élők, gyermekjóléti és családsegítő ágazatának igazgatója. Nevéhez fűződik az Írisz Ház – fogyatékkal élők számára létrehozott intézményrendszer –, a nappali foglalkoztató, védett műhelyek, speciális munkaközvetítő iroda, szociális vállalkozások, védett lakás, számos, fogyatékkal élők társadalmi elfogadását elősegítő helyi és nemzetközi rendezvény, valamint a Kovászna megyei, nehéz sorsú gyermekek délutáni oktatását és támogatását szolgáló programok kiépítése.
Makkai Péter szemléletváltást sürget, hogy az esélytelenekre,a kiszolgáltatottakra rejtett erőforrásként tekintsenek
Fotó: RMDSZ.ro
Az elmúlt időszak tapasztalatai kapcsán lapunk érdeklődésére kifejtette, a Raluca Turcan munkaügyi miniszterrel való egyeztetés során megfogalmazódtak a feladatok, hogy a szociális juttatások, szolgáltatások minél hatékonyabbak lehessenek.
– részletezte az államtitkár.
Makkai Péter szemléletváltást sürget, hogy az esélytelenekre, a kiszolgáltatottakra a társadalom ne terheként, hanem rejtett erőforrásként tekintsenek. Például a fogyatékkal élőknek olyan támogatást nyújtsanak, hogy a képességeik megerősödjenek, ne ellátottak, hanem a társadalom hasznos tagjai legyenek. „Nem egyéni, hanem a hálózati beavatkozás lehet eredményes” – szögezte le az államtitkár, aki szerint nem egyedül a fogyatékkal élőt, hanem a családot kell szolgáltatásokkal segíteni.
A szakember úgy látja, a miniszter is elkötelezett, hogy átvizsgálják a támogatási rendszereket, ne pénzben hanem rendszerben gondolkodjanak, a támogatást szociális szolgáltatási csomagokban juttassák el a rászorulóknak. Erre példa, hogy
„Ha a szociális támogatások egy részét erre csatornázzák be, akkor rengeteg gyerek számára biztosítani lehet a felzárkóztatást, a meleg ebédet, és ez az egész családnak segítség. Ezt a programot össze kell hangolni az oktatási minisztériummal, vannak nagyon jó példák, a civil szervezetek évek óta nyújtanak ilyen szolgáltatást” – mutatott rá az államtitkár.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A civil szférából érkező Makkai Péter számít a civilekre, mint mondta, eddig az állam nem tekintette komoly partnernek, magukra hagyta őket, közben külföldi támogatásokból hatalmas összegeket hoztak az országba, és vállalták a szociális szolgáltatásokat. Sokat alkalmazkodtak, ha az állam egy meggondolatlan törvénnyel „beletenyerelt” az életükbe, de közben közülük sokan el is bizonytalanodtak, abbahagyták.
„Agytrösztöket (think tank) kell létrehozni, melyek többek között a fogyatékkal élők, a gyermekek, az idősgondozás, a bántalmazott anyák, a romakérdés területén segítik az államot a közpolitikák kidolgozásában. Egy héttel ezelőtt még én is úgy érzékeltem a barikád két oldalán állunk: a civilek és az állam.
– mutatott rá Makkai Péter. Szerinte sürgős beavatkozásokra van szükség, nincs idő, a felméréssel párhuzamosan a beavatkozásokat is el kell indítani, hiszen különben újabb generációk nőnek fel, melyek viszik tovább a nehézséget. Az államtitkár úgy véli a szociális kérdés elválaszthatatlan a munkától, a rászorulóknak elsősorban arra kell lehetőséget teremteni, hogy dolgozhassanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!