Az észak-erdélyi autópálya Bors és Berettyószéplak közötti szakaszán zajló munkálatok, illetve főként azok hiánya miatt bírálta a Romániai Közút- és Autópálya-kezelő Társaságot (CNADNR) Cseke Attila Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki Nagyváradon tartott évértékelő sajtótájékoztatót.
2016. január 07., 16:572016. január 07., 16:57
2016. január 07., 17:182016. január 07., 17:18
A honatya emlékeztetett: a sztráda bihari szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést 2015 májusában írták alá egy spanyol cég által vezetett konzorciummal. A megállapodás értelmében a Bors–Berettyószéplak-szakasz újratervezési munkálataira négy hónap állt a kivitelező rendelkezésére, tehát az építkezést tavaly szeptemberben el kellett volna kezdeni.
„Azóta eltelt még négy hónap, de még mindig nincs kész a megújított megvalósíthatósági tanulmány. Vagyis a szerződés megkötésétől számítva eltelt nyolc hónap, amely idő alatt semmi nem történt” – hívta fel a figyelmet Cseke Attila.
A képviselő arra is rámutatott, hogy a szerződés szerint a sztrádaszakaszt 2017-ben kell megnyitni a forgalom előtt, ennek ellenére a közlekedésügyi minisztérium által 2015 májusában az Európai Bizottságnak elküldött nagyszabású infrastruktúra-fejlesztési tervben (Master plan) 2017 szerepel a munkálatok megkezdésének időpontjaként, a kivitelezési határidő pedig 2019.
Cseke elmondása szerint az RMDSZ figyelmeztetésére a szaktárca ígéretet tett arra, hogy kijavítja a stratégiát, de erre nem került sor. A honatya úgy véli: a CNADNR felelőtlenül viselkedik, „érthetetlen ez a nemtörődömség és puhaság”, véleménye szerint ugyanakkor a kivitelezőre már jelentős büntetőkamatokat kellett volna kiróni, illetve új, komolyabb építőt kellett volna keresni. „Ehelyett véget nem érő várakozásoknak vagyunk tanúi, és konkrét eredmények nélküli tárgyalgatásokat folytat az autópálya-ügynökség” – fogalmazott a szerkesztőségünknek elküldött közlemény szerint az RMDSZ-es politikus.
A képviselő szerdai sajtótájékoztatóján a szövetség frakciói által kezdeményezett törvénytervezetekről is beszámolt. Cseke a központi és helyi közigazgatásban több mint hat évig befagyasztott munkahelyekre történő alkalmazás engedélyeztetésére vonatkozó 271-es számú, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak védelmét erősítő 272-es számú jogszabályt említette – ezeket elfogadták, és már hatályba is léptek.
Két tervezetet ugyanakkor még meg kell tárgyalnia a parlamentnek: a valutahitelesek megsegítését célzó dokumentumot jelenleg vitatja a szenátus, míg a történelmi városközpontok felújítására vonatkozó tervezet előterjesztésére Cseke miniszteri ígéretet kapott.
A honatya tájékoztatása szerint két kezdeményezésük elbukott ugyan, de ezeket idén ismét beterjesztik. Az egyik a tömbházak hőszigetelésének mintájára megalkotott tervezet, amely a fűtésrendszerek felújításának támogatását célozza, a másik pedig azt írja elő, hogy a hulladékelszállítási díj a mennyiséggel arányos értékű legyen.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!