Trendváltó csekkek. Jobb hoteleket és extra szolgáltatásokat is választanak az üdülők
Fotó: Pixabay.com
A kereslet-kínálat határozza meg az árakat, így nem csoda, hogy miután a tavaly óta a közszférában minden alkalmazott kap üdülési csekket, felmentek az árak a romániai szálláshelyeken. Előfoglalással kompenzálható az áremelkedés – tanácsolja az idegenforgalmi szakember.
Az üdülési csekkek alakítják az árakat a belföldi turizmusban: 2017 óta 55 százalékkal nőttek az árak a romániai szálláshelyeken, tavalyhoz képest pedig 9 százalékos volt a drágulás üteme – mutat rá elemzésében a Travelminit.ro szállásközvetítő portál. Ez a drágulás két fő részére egy éjszakára számolva érvényes a portál szakértői szerint;
Háromnapos átlagos tartózkodással számolva jelen pillanatban romániai viszonylatban Bukarest a legdrágább, ahol ezért 300 eurót is elkérnek, a fővárost a tengerpart és a Duna-delta követi átlag 287 euróval. A gyógyfürdőkben eközben 240 euró körüli összeget kell ennyi időre lepengetni. Az árak növekedése amúgy a Travelminit elemzése szerint annak is betudható, hogy mindenhol kínálnak immár extra tevékenységet is, legyen szó egy csónakázásról a deltában, vagy wellness-szolgáltatásokról a gyógyvizeikről híres vidékeken.
A turizmus pedig így is pörög, a közlemény szerint a Travelminit.ro közvetítésével háromszor több szállást foglaltak le az utazni vágyók, mint 2017 azonos időszakában.
– értékelte a piaci mozgásokat Rigó Ferenc, a Travelminit alapítója és elnöke, rámutatva, két év alatt megkétszereződött az általuk közvetített foglalások értéke. A 2018-ban regisztrált 6 millió euró után idén már 9 hónap alatt meghaladták a 12 millió eurót, így várhatóan az év végére meglesz a 15 millió euró.
Működő piacgazdaságban a kereslet-kínálat határozza meg az árakat, ezért természetes jelenség, hogy az üdülési csekkek bevezetésével megnövekvő forgalom áremelkedést vont maga után – szögezte le a Krónika megkeresésére Herman Rosner, az Utazási Irodák Országos Szövetsége (ANAT) vezetőtanácsának tagja. Kifejtette,
Meglátása szerint a vakációs utalványok bevezetése nemcsak a kereslet növekedése miatt generált árnövekedést, hanem azért is, mert a szolgáltatóknak több vendég ellátására több személyzetet kellett alkalmazniuk, hogy tartani, sőt növelni tudják a minőséget.
Herman Rosner, aki amúgy az üdülési csekkek bevezetésének egyik kezdeményezője volt, felidézte, akkori tanulmányában arra is hivatkozott, hogy a romániai szálláshelyek kihasználtsága átlagosan mindössze 28–29 százalékos. Azóta a kihasználtság legalább megkétszereződött, és emiatt növelni kellett az alkalmazottak számát is, hiszen nem lehet ugyanannyi emberrel megfelelő szinten kiszolgálni a vendégeket 29 százalékos kihasználtságnál, mint 50–60 százalék esetén.
A szakértő ugyanakkor azt tartja visszaélésnek, ha a szálláshelyek nagyobb díjszabást számolnak fel, amikor a vendég üdülési csekkel fizet. Tudomása szerint ez leginkább a tengerparton történik meg, de teljesen törvénytelen és diszkriminatív, hiszen
Ezeket a pluszköltségeket, mint azt, hogy a vakációs utalványért a pénzt néhány héttel később kapják meg, bele kell számolni az egységes árpolitikába – részletezte a szakértő. Hangsúlyozta, az utalványok révén csak az év első hét hónapjában 300 millió euró áramlott be a romániai gazdaságba, azzal hogy nőtt a forgalom és a bevételek, a turisztikai vállalkozók befektetéseket eszközölhetnek, nagyobb fizetéseket adhatnak az alkalmazottaiknak, és ezzel javíthatják a szolgáltatásaik minőségét.
„Az üdülési csekk egy hatalmas infúzió az ágazatnak, de a gazdaság és a társadalom is nyer ebből, hiszen a vakációzó emberek egyébre is költenek, ha már kimozdulnak otthonról, másrészt, ha kipihenik magukat, oldódik a munkahelyi stressz, és kevesebbet kell költeni gyógyszerre” – részletezte Herman Rosner. Szerinte a drágulás kivédésére a legjobb módszer, ha az emberek élnek az előfoglalás lehetőségével, hiszen ha az év első hónapjaiban lefoglalják az utazási irodákon keresztül a vakációt, akár 25 százalékot is spórolhatnak, és ezzel kompenzálni tudják az árnövekedést.
Megkérdőjelezi eközben a Travelminit.ro által közölt adatokat László Endre, a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke. Mint lapunk kérdésére kifejtette, „bátor dolog” egy röpke felmérésből általánosítani, hiszen tapasztalatai szerint sok szálláshelyen nem változtak az árak, és a drágítás Erdélyben sehol nem haladta meg a tíz százalékot. Talán a tengerparton lehetett nagyobb mértékű árnövekedés, de arról nincsenek releváns adataink – tette hozzá a turisztikai szakember. Hangsúlyozta, a forgalom egyértelműen növekedett. Ahhoz, hogy a turisztikai vállalkozók be is tudjanak fektetni, javítva a szolgáltatások minőségét, legalább 40 százalékos kihasználtságot kell elérniük. „Ahol nőtt a forgalom, a kihasználtság, be is fektettek, bővítenek, korszerűsítenek, szemmel látható a fejlődés. A vállalkozónak is érdeke, hogy fejlesszen, minél versenyképesebb legyen. Aki egy helyben toporog, nem érti az idők szavát, vagy nem fogadja el az üdülési csekkeket” – fogalmazott László Endre, aki szerint a turizmusban még mindig mentalitásváltásra van szükség.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
szóljon hozzá!