Az építkezési engedélyekre és városrendezési tervekre vonatkozó jogszabály szigorítását kezdeményezte a kormány, amelynek tervezete szerint az építkezések kapcsán elkövetett kihágásokért a mostanihoz képest akár ötvenszer nagyobb bírságot is ki lehet róni.
2016. június 21., 16:412016. június 21., 16:41
2016. június 21., 16:512016. június 21., 16:51
A Profit.ro hírportál által bemutatott dokumentum egy már 1991 óta változatlan formában hatályban lévő törvényt módosítana, és a kivitelezőre, valamint az önkormányzatokra, illetve polgármesteri hivatalokra kiróható szankciók mértékét is növelné. Az összeállításban konkrétumok is szerepelnek, így például abban az esetben, ha a beruházó, illetve a kivitelező engedély nélkül végez el bizonyos munkálatokat, vagy mond le egyes projektrészekről, a minimális bírságot a jelenlegi 1000 lejről 20 ezer lejre növelik, a büntetés maximális értékét ezzel szemben 100 ezerről 50 ezer lejre mérséklik.
Jóval nagyobb szankciót kellene fizetni abban az esetben, ha a vállalkozó nem engedélyezi, hogy a hatóságok ellenőrizzék a helyszínt, vagy nem mutat be minden kért iratot: a bírság a mostani 3–10 ezer lejről 50–100 ezer lejre növekszik.
Amennyiben a terület- és városrendezéshez szükséges iratcsomót a jogszabályban nem feltüntetett tisztségű személy engedélyezi, a mostani 1000–9000 lejhez képest 10–25 ezer lejes bírság róható ki. Ötvenezer lejes büntetést kell fizetni, ha az önkormányzat hibás adatokat tartalmazó dokumentációt engedélyez, a bírság jelenleg 1000 és 9000 lej között változik.
Amennyiben a polgármesteri hivatal engedély nélkül felépített ingatlanok közművesítését hagyja jóvá, 10 és 50 ezer lej közötti büntetést kell fizetnie, míg abban az esetben, ha a kivitelezést nem fejezik be a megadott határidőig, 10 és 100 ezer lej közötti bírságot rónak ki a mostani 3–10 ezer lejhez képest. Ezenkívül megkétszereznék a most 1000 lejes bírságot, amit akkor rónak ki, ha a beruházó nem közli időben az építkezés elkezdésének dátumát.
A tervezetben az is szerepel, hogy az engedélyt kibocsátó intézményekhez elektronikus formában is el kell juttatni a dokumentációkat, a jóváhagyást pedig elektronikusan is alá kell írni.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!