Fotó: Facebook
Az elmúlt évben az újonnan épített lakások több mint felét a nagyvárosok perifériáján található alvóvárosokban adták át. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint Kolozsvár esetében a peremközségek fejlődése is a város zsúfoltságát erősíti.
2017. november 05., 16:142017. november 05., 16:14
A Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Jászvásáron, Konstancán, Nagyszebenben és Brassóban tavaly megépült 27 273 lakásból mindössze 12 417 volt a város területén, 54 százalékuk, vagyis 14 856 a környező településeken, az úgynevezett alvóvárosokban várt a beköltözőkre.
Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője a Krónikának elmondta:
Ezért alakulhatott úgy, hogy míg az elmúlt évtizedben a kincses várossal csaknem összenőtt Szászfenesen 16 300 lakást adtak át, addig Kolozsváron csak 12 400 épült.
Az ingatlanszakértő kifejtette:
Mint részletezte: az a hallgatólagos magyarázat, hogy Emil Boc polgármester kijelentette: amíg Bukarestből nem adnak pénzt a bekötőutak és a körgyűrű finanszírozására, addig nem ad építkezési engedélyt, mert a város meg fog fulladni. „Ez egyértelmű egyébként,
– magyarázta Bónis. A szakember szerint befektetők ezért inkább kimennek Szászfenesre, és az ottani könnyebb bürokratikus eljárások mellett építenek ingatlant, bár kevesebb nyereséggel, de nyilván kevesebb költséggel is jár, és könnyebben kivitelezhető.
Szászfenes mellett különben Apahidán, Kisbácsban is épülnek új lakónegyedek.
– hívta fel a figyelmet Bónis Endre. Hozzátette: éppen ezért óriási ára van annak, ha valaki az alvóvárosokban vesz lakást, mert például Szászfenesről a beutazás Kolozsvárra nagyon megnehezíti az ember életét. Ez az oka szerinte annak, hogy a növekvő kolozsvári árak ellenére viszonylag kevesen vásárolnak ilyen helyen lakást.
Felvetésünkre Bónis arról is beszélt, hogy
Egy szülő például azzal számolhat, ha Szászfenesen bérel lakást, hogy plusz negyven percet vagy egy órát rá kell számolnia arra az időre, amíg autóval iskolába tudja vinni a gyerekét. Ugyanannyi időt kell rászánni a hazamenetelre is, mert délután négy-öt órakor teljesen „beáll” a forgalom az alvóvárosok felé.
„Az ember inkább kisebb lakást vásárol drágábban, meghúzza magát, de legalább tudja, hogy ha fél nyolckor elindul beér nyolcra a munkahelyére” – szemléltette Bónis a kialakult viszonyokat.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
szóljon hozzá!