2012. május 18., 09:002012. május 18., 09:00
Panajotisz Pikramenosz kormányfő kabinetjének egyébként 16 tagja van. A jelenleg legfontosabbnak minősülő pénzügyi tárca élére Jeórjiosz Zaniasz került, aki eddig a pénzügyminisztérium magas beosztású hivatalnoka volt. Ebben a minőségben egyébként már korábban szorosan együttműködött az utóbbi évek valamennyi miniszterével, és ő képviselte Görögországot az Európai Unión belüli valamennyi fontos tárgyaláson.
„A görög politikai vezetőknek bizonyítaniuk kell elszántságukat arra, hogy az euróövezetben akarják tartani országukat, ez utóbbihoz pedig az kell, hogy teljesítsék a mentőcsomag feltételeit” – jelentette ki Christine Lagarde. Az IMF-vezér szerint az optimális forgatókönyvet kell szem előtt tartani, miszerint az országnak megvan a politikai elszántsága arra, hogy tényszerűen betartsa vállalását, és bent maradjon az euróövezetben, „ami szemmel láthatóan a lakosság kívánsága is”. „Természetesen nagy erőfeszítést követel a kijelölt programnak való megfelelés, amihez az eurózóna-partnerek támogatást ígértek az országnak. Az euróövezetből való kilépés nagyon nehéz és költséges volna, és nem csak Görögországnak” – mutatott rá az IMF vezérigazgatója.
Ezzel szemben az euróövezeti tagállamokra és a valutauniós hatóságokra hárítja a zóna szétesése elkerülésének feladatát David Cameron brit miniszterelnök. Szerinte ugyanis az euróövezet válaszút elé érkezett: vagy „rendbe teszi magát”, vagy a potenciális felbomlás kockázatával kell szembenéznie. A konzervatív párti brit kormányfő szerint a valutaunió fennmaradásához hatékony „tűzfalra”, megfelelő tőkeellátottságú bankokra, valamint rendszerszintű költségvetési tehermegosztásra és támogató monetáris politikára van szükség. „E feltételek megteremtésének elmulasztása mindenki számára hatalmas kockázatokkal járna” – hangoztatta csütörtöki beszédében Cameron.
Sir Mervyn King, a Bank of England kormányzója ugyanaznap tartott sajtótájékoztatóján eközben arról beszélt, hogy a bank, a pénzügyminisztérium és a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet „már jó ideje egyeztetéseket folytat” az euróövezet esetleges felbomlásának következményeivel kapcsolatos készenléti tervekről. „Az euróövezet darabokra szaggatja magát, anélkül, hogy bármilyen egyértelmű megoldási lehetőség látszana” – fogalmazott a Bank of England kormányzója. A brit kormány és a jegybank vezetői egyébként most először tettek ennyire nyílt utalásokat arra, hogy immár valós lehetőségként számolnak az euróövezet szétesésével.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.