2012. november 28., 09:362012. november 28., 09:36
Rámutatott: Magyarországon a lakosság arányához képest jóval több dolgozó adófizető él Romániához viszonyítva, ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy a budapesti kormány már a rendszerváltás óta nagy hangsúlyt fektetett a kkv-k támogatására. A diplomata ezt „hazafias politikának” nevezte.
„A magyarországi alkalmazottak többsége, mintegy 64 százalékuk kis- és középvállalkozásoknál dolgozik. Az évtizedek során ugyanakkor a privatizációs eljárások is valamivel hatékonyabban zajlottak” – hangsúlyozta Szigeti. Arra a kérdésre, hogy Bukarestnek is hasonló gazdasági politikát kellene-e követnie, az attasé elmondta, a romániai hatóságok a közelmúltban már felismerték, hogy erre szükség van, és megkezdték a szükséges lépések kidolgozását.
„Az előrehaladás nap mint nap tapasztalható, a hatóságok folyamatosan hoznak a kkv-knak kedvező döntéseket, például egyszerűsítik a működéshez szükséges jogi keretet” – magyarázta Szigeti János. Hozzátette, a tavaly elindított Mihail Kogălniceanu-program például a magyarországi új Széchenyi-terv mintájára készült, amelynek keretében a kis- és középvállalkozások egyszerűbben juthatnak hitelhez. A kereskedelmi attasé ugyanakkor azt is elmondta, az említett gazdasági politika ellenére a budapesti kormány a nagy, multinacionális vállalatok beruházási szándékát is üdvözli.
Magyarországon jelen van többek között a Coca-Cola, a Richter gyógyszergyártó, a Daimler-csoport, amely Mercedes autókat szerel össze, az Opel, az Audi, a japán Suzuki gépkocsigyártó illetékeseivel pedig éppen múlt héten írt alá újabb szerződést a kormány.
Szigeti János annak kapcsán adott interjút a Ziarul Financiar gazdasági portálnak, hogy a Világbank és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb adatai szerint Romániában mintegy 4,3 millió adófizető polgár él, ez az összlakosság 22 százaléka, ehhez képest Magyarországon a népesség 40 százaléka, közel 4 millió személy dolgozik. 1990 körül a romániai alkalmazottak aránya még 48 százalék volt, ez szám szerint meghaladta Magyarország népességét, így az elmúlt két évtizedben a bukaresti kormány mintegy 6,5 millió adófizetőt veszített. Magyarországon a 20 évvel ezelőtt dolgozó polgárok aránya hasonlóan 50 százalék körül mozgott, azóta azonban az ország alkalmazottainak száma mindössze egymillióval csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Látogatottsági adatok