Fotó: Biró István
2009. május 11., 09:312009. május 11., 09:31
A dokumentumot és a jövedelmet, illetve az adófizetést igazoló, a cégek által kiállított iratokat kétféleképpen lehet eljuttatni az ANAF területi kirendeltségeihez: ajánlott levélként, az ország valamely postai hivatalából, illetve annál az adóhivatalnál lehet leadni, amelyhez az adófizető polgár állandó lakhelye alapján tartozik. Az előző évektől eltérően az ANAF idén nem küldte ki a polgároknak az adóbevallási típusnyomtatványt tartalmazó borítékot, idén a lakosságra hárul annak beszerzése. Ennek két módozata van, le lehet tölteni a szükséges űrlapokat az ANAF honlapjáról, vagy ki lehet kérni a területi adóhivataltól.
Összesen három típusú jövedelembevallási űrlap létezik magánszemélyek számára, amelyeket a jövedelemszerzés formája alapján kell kitölteni. A 200-as típusnyomtatványt többek között azoknak a magánszemélyeknek kell kitöltve eljuttatniuk az adóhivatalhoz, akik egyéni gazdasági tevékenységet folytattak, vagy ingatlanok bérbeadásából tettek szert jövedelemre. A 201-es űrlap mindazokra a romániai, állandó lakhellyel rendelkező román állampolgárokra vonatkozik, akik külföldön dolgoztak. A 221-es típusnyomtatvány a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem bevallását célozza. Ezt kell mindazoknak a polgároknak leadniuk, akik mezőgazdasági tevékenységből származó anyagi vagy természetbeni juttatásban részesültek.
Mindazok a magánszemélyek, akiknek csupán fizetésből, nyugdíjból, ingatlaneladásból, szerencsejátékokból, valamint beruházásokból (kamat, részesedés) származó jövedelmük volt, nem kell bevallaniuk jövedelmüket. Ám akik kereskedelmi, szolgáltatói egyéni tevékenységet folytattak, szerzői vagy feltalálói jogdíjat kaptak, ingatlant, házat, telket, járművet adtak bérbe, kötelesek bevallani jövedelmüket. Hasonló helyzetben vannak az ügyvédek, a közjegyzők, illetve a könyvelők is.
Az adótörvénykönyv előírásai szerint minden magánszemély rendelkezhet jövedelemadójának két százalékával egy, a 2000/26-os rendelet alapján bejegyzett civil szervezetnek utalva át azt. A támogatás lebonyolításához csupán ki kell tölteni az adóbevallási űrlap megfelelő paragrafusait. A jövedelemadó 2 százalékának a szervezethez való átjuttatásához az alapítvány nevére, az adószámra (cod fiscal), valamint az IBAN-kódra van szükség – valamennyi adatot a kiválasztott szervezettől is lehet kérni.
Az űrlaphoz továbbá mellékelni kell a munkaadó cég által kibocsátott, az adófizetést igazoló dokumentumot (fişa fiscală). Amennyiben valaki szeretné kihasználni a támogatás lehetőségét, civil szervezetek széles skáláján válogathat a kulturális, szakmai érdekvédelmi, szociális, környezetvédelmi, vallási szervezetek, alapítványok közül, amelyek egyaránt lehetnek országos, regionális vagy helyben működő intézmények. Amennyiben egy szervezet tevékenységi köre megnyerő, de valaki kíváncsi esetleg arra, hogy a vezetőség mennyire költötte el hatékonyan és céljainak megfelelően a korábbi években a rendelkezésére álló pénzösszegeket, ezekről információkat lehet igényelni az illető szervezettől.
A civil szervezet alkalmazottai pedig a jogszabályok értelmében kötelesek az érdeklődők rendelkezésére bocsátani a kért adatokat. A jövedelemadó 2 százalékának odaítéléséről szóló jogszabály ugyanakkor szigorúan tiltja, hogy a szervezet az „adóadományokat” üzleti célokra használja fel, mint ahogy azt is, hogy valaki jövőbeni fizetségért ajánlja ezt fel, vagy pedig a munkáltató szabja meg, az alkalmazott milyen célszervezetet írjon adóbevallásába.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.