2011. január 05., 09:312011. január 05., 09:31
Mivel az üzemanyagok áremelése rövid időn belül szinte valamennyi termék és szolgáltatás díjszabására kihat, a szakemberek szerint február elején újabb drágulásokra kell számítani. A kenyér ára kapcsán például már biztosnak tűnik, hogy februártól 15 százalékkal kell többet fizetni.
Nem ért ugyanakkor véget a rossz hírek sora a benzin és gázolaj áremelésével, a sofőröknek a közúti kihágásokra kirótt bírságok kifizetésekor is mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, mint néhány nappal korábban, egy büntetőpont ellenértéke ugyanis 60 lejről 67 lejre nőtt – ennek értéke ugyanis a mindenkori minimálbér 10 százaléka, januártól pedig 670 lejre nőtt a legkisebb garantált fizetés. A drágítást követően például egy olyan „apró” kihágásért, mint a biztonsági öv becsatolásának elmulasztása, mostantól 200 lejt kell fizetni, 21 lejjel többet, mint eddig. A jövendőbeli autóvezetőket érinti az is, hogy a környezetvédelmi adónak nevezett gépkocsi-regisztrációs illetéket is közel 50 százalékkal emelte meg a kormány. A sofőrök számára talán az egyetlen jó hír, hogy akár 25 százalékkal is olcsóbb lett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA): a vidéken élőknek mintegy 10 százalékkal kell kevesebbet fizetniük, mint a városi autóvezetőknek, 15 százalékot leengednek a díjszabásból az óvatosan vezetőknek, míg a nyugdíjasoktól 20 százalékkal kevesebbet kérnek.
Bár úgy tűnt, hogy a jövedéki adó emelése miatt januártól drágul a cigaretta is, ennek árát júliustól fogják dobozonként 6 banival emelni. Eközben a közúti szállítással foglalkozó cégeknek januártól a tehergépkocsik után kétszeres adót kell fizetniük, míg akik kaszinóban akarnak szerencsét próbálni, azoknak ezentúl belépőjegyet kell váltaniuk.
Makrogazdasági szempontból sem derűsek a kilátások. Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöki tanácsadója tegnap az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy ez lesz a legnehezebb év, mivel „két fronton kell harcolnunk, ki kell lábalnunk a recesszióból, és fenn kell tartanunk a költségvetési egyensúlyt”. „Ha idén nem ér véget a recesszió, akkor még sok évig húznunk kell. A fő küzdelem idén az infláció ellen fog zajlani, azt ugyanis a felére kell csökkentenünk a tavalyi adathoz viszonyítva” – fogalmazott a szakember, aki szerint azonban idén el kell kezdeni a gazdaság átszervezését. Mint részletezte, ha az illetékesek nem találják meg a megfelelő megoldásokat, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az idei év is recesszióval végződjön.
A bankszektorról nyilatkozva Adrian Vasilescu leszögezte, az árfolyam stabil volt a tavalyi év folyamán, s idén is az marad. „A pénzintézetek hitelt adtak az államnak, amikor annak ez életbevágóan fontos volt. A Nemzetközi Valutaalap és a bankok kölcsöne nélkül az állam csak igen nehezen vagy egyáltalán nem tudott volna túlélni a recesszióban” – értékelt a szakember. Szerinte ugyanakkor az euró bevezetése áregyensúlyhoz vezetne, mivel egyes romániai árak az európai uniós átlag fölött, mások az alatt vannak. Az egységes európai fizetőeszköz bevezetése kapcsán egyébként derűlátó a jegybanki tanácsos, úgy látja, tartható a 2015-ös csatlakozási célkitűzés. „Marad a cél. A jegybank fokozottan dolgozik ennek érdekében. Az egyetlen euróövezeti programja a BNR-nek van. Létrehoztunk egy bizottságot is, amely folyamatosan ezzel foglalkozik, s 2010 második felétől a pénzügyminisztérium csapatával is együtt dolgozunk ebben a bizottságban” – érvelt Adrian Vasilesu.
A hírügynökség 2010-es évértékelőt is kért a szakembertől, aki leszögezte, egyértelműen a recesszió határozta meg a gazdaság alakulását. „Négy recessziós negyedév követte egymást négy recessziós negyedév után” – utalt vissza a negatív 2009-es mérlegre is Vasilescu. Hozzátette: a hatóságok intézkedései, elsősorban az általános forgalmi adó 5 százalékos emelése, a vártnál nagyobb inflációt idézte elő. „Ezzel párhuzamosan késett a gazdaság átszervezése és a verseny megteremtése. Csak az ipar volt kivétel, ugyanis nőtt az ipari termelés és az export is. Azonban sajnos nagy visszaesés mutatkozott az építőiparban, a szolgáltatások, illetve a kereskedelem terén” – összegzett a jegybankelnöki tanácsadó.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.