2009. december 02., 10:092009. december 02., 10:09
Csakis akkor van jövője a székelyföldi vendéglátásnak, ha a szolgáltatók össze tudnak fogni, illetve ha a szálláson és étkeztetésen túl jellegzetes programokat is tudnak kínálni az idelátogatóknak – hangzott el egyebek mellett a Hargita megyei szállásadóknak a hétvégén, Székelyudvarhelyen megszervezett szakmai találkozóján.
Mint arra előadásában Nagy Benedek egyetemi adjunktus is rámutatott, hatalmas idegenforgalmi potenciál rejlik Hargita és Kovászna megyében, csak meg kell tanulni élni a lehetőségekkel. A szakember előadásában úgy vélekedett, a két székely megye Románia egyik legfontosabb turisztikai célpontja lesz, ennek alapját pedig a felvázolt jövőkép értelmében egy sajátos ökoturizmus és aktív vendéglátás képezi majd, gyógyászati, kulturális és vidéki elemekkel együtt.
Hasonlóképpen vélekedett Hajdó-Khell Noémi szervező is. „Ma már nem lehet csak szállást és étkezést értékesíteni a vendéglátói piacon, a potenciális vendégeknek programot kell biztosítani” – hangsúlyozta a szervező, aki kiemelte, hogy szemléletváltásra van szükség az értékesítés terén is. Kolumbán Gábor közgazdász előadásában a vendéglátók együttműködésének fontosságát emelte ki.
„A turisztikai termékek hiánya nem csupán a szakmai felkészültség hiányának tudható be. Ennél sokkal jelentősebb az együttműködési készség, tudás és gyakorlat hiánya, ami a Székelyföldön a társadalmi-gazdasági élet minden területén megnyilvánul. Létérdekünk megtanulni együttműködni” – emelte ki Kolumbán Gábor.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke arra próbálta felhívni a megjelent vendéglátók figyelmét, hogy a helyi potenciált a helyieknek kell kiaknázniuk, mert csakis ebben az esetben marad a haszon a Székelyföldön.
„Az én székelyföldi jövőképemben a turisztikai ágazat legfontosabb szolgáltatói a helyi panziók, a helyi éttermek, a helyi utazási irodák, a helyi programszervezők. E jövőképben természetesen helyük van a magas színvonalú, többcsillagos szállodáknak is, de be kell látnunk, hogy jövőnket nem építhetjük csak arra, hogy földeket biztosítunk a multiknak, hogy felépítsék hoteljeiket, a helyiek meg mehetnek oda takarítani” – fogalmazott az önkormányzat elnöke, aki szerint ehelyett a „gyarapodó közösségek Székelyföldjéről” kell beszélni, amelyben a turizmus arra szolgál, hogy a helyben előállított termékeket, a helyi természeti kincseket helyi emberek adják el az ideérkező turistáknak.
Borboly szerint ugyanakkor a turizmus a Székelyföld polgárosodásának eszköze, a polgári, vállalkozó Székelyföld megteremtésének egyik útja. Az elöljáró a fenntartható értékek megőrzéséért egy a zöld Székelyföld megteremtését látja járható útnak, ami viszont válaszút elé állítja a szállásadókat, akik a rövid távú előnyökkel kecsegtető tömegturizmus vagy a hosszabb távon sokkal több előnnyel járó, „zöld út” közül választhatnak.
A találkozón az internetes népszerűsítés fontosságáról is szó esett. Fazakas Szabolcs egy olyan interaktív honlapot mutatott be, amelyet a panziókat, természeti, történelmi látványosságokat bemutató kisfilmek tesznek különlegessé. A több mint száz kisfilmet tartalmazó turisztikai honlap angolul is böngészhető, és a www.iranytu.ro, illetve a www.arrival.ro címek alatt néhány napon belül böngészhető is lesz.
Ezt a honlapot – a kezdeményező szerint – az utazási irodák is könynyen használhatják, hiszen a szálláskínálatot margaréták és csillagok szerint is osztályozzák, továbbá a járulékos szolgáltatásokról – egyebek mellett az autóbérlési lehetőségek, taxis telefonszámok, biztosító társaságok, pénzváltók – is információt kaphatnak az érdeklődők.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.