Fotó: Agerpres
2009. augusztus 07., 10:432009. augusztus 07., 10:43
„Az átalányadó révén az államkassza bevételei a vártnál nagyobb mértékben növekedtek, tehát a minimális adó bevezetése hasznos volt. Éppen ezért ezt meg is fogjuk tartani azokban az iparágakban, amelyek esetében csak igen nehezen tartható ellenőrzés alatt az adócsalás” – jelentette be csütörtökön Emil Boc miniszterelnök. Hozzátette: az erről szóló döntés a későbbiekben születik meg, addig még egy részletes elemzést készülnek elvégezni. Mint hangsúlyozta, az első szakasz lezárult, most folyik ennek kielemzése. Mivel az első információk azt mutatják, hogy a befolyt összegek nagyobbak a vártnál, fontolgatják az adónem megtartását, de ehhez még konkrét adatokat várnak a szakemberektől az illeték tulajdonképpeni hatásairól.
Emil Boc ugyanakkor úgy látja, a befolyt összegek mellett abban is hatalmas hasznot húzott az ország az átalányadóból, hogy nagyon sok, általa fantomcégnek nevezett kereskedelmi egység zárt be. „Nagyon sok olyan cég volt a piacon, amely csak azért létezett, hogy kétes üzleteket bonyolítson le” – fogalmazott a miniszterelnök.
A szociáldemokrata Constantin Niţă szerint azonban nem lehet csak pozitív hozadékról beszélni az átalányadó kapcsán. A kis- és közepes vállalkozásokkal foglalkozó minisztérium vezetője szintén csütörtökön úgy nyilatkozott, nemcsak a költségvetési bevételek bővültek, hanem ezzel egy időben munkahelyek szűntek meg, s nőttek a munkanélküli-segéllyel járó kiadások. Éppen ezért a PSD-s politikus változatlanul amellett foglalt állást, hogy a májustól hatályos adónemet meg kell szüntetni.
| Emil Boc miniszterelnök csütörtöki sajtónyilatkozatában arra szólította fel az országos adóhatóság (ANAF) vezetőségét, hogy harcoljanak következetesen az adócsalás ellen, s készítsenek mielőbb egy minél részletesebb elemzést arról, hogy milyen eszközöket lehetne még bevetni a jelenség megfékezésére. Mint tájékoztatott, kedden ül össze egy minisztériumközi bizottság, amelynek keretében megvizsgálják ezeket az eszközöket. „Romániának nem arra van szüksége, hogy nőjenek az adók. Az szükséges mindössze, hogy hatékonyabban gyűjtsük be a létező adókat” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint még mindig nagy számban vannak olyanok, akik nem adóznak, s így „a mások hátán élősködnek”. |
Amint a múlt héten Sorin Blejnar, az országos adóhivatal (ANAF) vezetője tájékoztatott, július végéig az érintett vállalkozások 65 százaléka fizette be a rá kirótt átalányadót, addig az időpontig 291,7 millió lej folyt be az államkasszába, ami a jövedelemadóként befolyt összegek 12 százalékát tette ki.
Mint arról beszámoltunk, az átalányadót május elsejétől vezette be a kormány, azzal a céllal, hogy növelje a költségvetési bevételeket. A hivatalos indok szerint ugyanis számos cég csupán papíron volt veszteséges, valójában pedig több millió eurós bevételtől fosztották meg a büdzsét. A kötelező minimáladó minden vállalkozást sújt, függetlenül attól, hogy az hivatalosan profitot jelentett-e vagy veszteséget.
A minimális átalányadó értéke 2200 lejtől (mintegy 500 eurótól) 43 000 lejig (körülbelül 10 ezer euróig) terjed. Az előbbit azok a cégek kötelesek fizetni, amelyek éves összforgalma nem éri el az 52 ezer lejt (13 ezer eurót), az utóbbit pedig azok, amelyek évi forgalma meghaladja a 129 millió lejt (mintegy 32 millió eurót). Az átalányadó bevezetése egyike a Nemzetközi Valutaalappal aláírt megállapodásban vállalt költségvetési módosításoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok