Fotó: Bálint Eszter
2009. augusztus 13., 09:112009. augusztus 13., 09:11
Kovászna és Hargita megyében palackozzák a romániai ásványvizek 60 százalékát. Az országban évente másfél milliárd liter ásványvizet töltenek üvegekbe, ennek több mint fele Kovászna és Hargita megyei forrásokból származik. A székelyföldi ásványvízforrások kihasználtságával mégis elégedetlen Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Az önkormányzati vezető tegnapi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, a palackozást a jogszabályok nehezítik. Valamennyi altalajkincs, tehát a forrásvíz is az állam tulajdonában van, ennek szakhatóságai azonban az RMDSZ-es politikus szerint nem foglalkoznak a megfelelő kihasználásukkal és a termékek értékesítésével. Mint Tamás Sándor felidézte, a ’90-es évek elején a gyanús és sikertelen magánosítások során több évtizedes palackozókat zártak be. Erre a sorsra jutott többek között a kézdipolyáni palackozó üzem is, amely 15 év után, csak idén került egy helyi vállalkozó tulajdonába, aki a gyártósorok újraindítását fontolgatja.
Kovászna megyében jelenleg csak Málnáson, Kovásznán, Előpatakon, Bodokon és Bibarcfalván palackoznak ásványvizet. A hivatalos adatok szerint Háromszéken jelenleg 351 borvízkút van, szakértők szerint azonban használaton kívül levő források száma ennél jóval több. Ugyanakkor azoknak a forrásoknak is jóval nagyobb a hozama, amelyekből a boltok polcaira is kerül ásványvíz, a szakemberek szerint jelenleg csak a víz 50 százaléka jut az üvegekbe. Jobb kihasználtságot azonban csak modernebb technológiával lehetne elérni, ezáltal akár meg is lehetne kétszerezni az értékesített ásványvíz mennyiségét.
Ugyanakkor az országban palackozott ásványvizek mindössze 3 százalékát értékesítik a határokon kívül, holott a hazai borvizek minősége semmivel sem rosszabb, mint a világhírű elismert márkáké. Az erdélyi ásványvizekkel azonban nehezebb kijutni a külföldi piacra, mert általában vulkanikus kőzetekből erednek, ezért nagyobb az ásványi tartalmuk, és „csípősebbek”, mint amihez a nyugat-európaiak szoktak. A statisztikák egyben arra is rámutatnak, hogy Románia nagyon le van maradva az ásványvízfogyasztás tekintetében, hiszen Nyugat-Európában a palackozott ásványvízfogyasztás egy személyre évi 200 liter, míg nálunk 60 liter.
Ennek egyik magyarázata, hogy vidéken még mindig ritkán vásárolnak palackozott vizet, az emberek inkább saját kútból isznak, pedig ezek vize nem mindig megfelelő minőségű. Ugyanakkor a borvízforrásokban gazdag székelyföldi települések lakosai sem mindig vásárolják boltból a vizet, hanem rendszeresen kijárnak a forrásokhoz, s a saját kezűleg „palackozott” vizet fogyasztják.
Az Aquarius Borvízfesztivált a háromszéki borvizek, borvízforrások népszerűsítésére kezdeményezte a megyei tanácshoz tartozó Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület. Az első rendezvényt három évvel ezelőtt Mikóújfaluban szervezték meg, akkor 17 háromszéki település 30 forrás vizét mutatta be, tavaly Sugásfürdőre már 18 település vitt 37 féle borvizet. Az elmúlt évben a palackozatlan ásványvíz kategóriában a kézdiszentkereszti Vénusz-forrás vitte el a pálmát, idén ezért ott szervezik meg a fesztivált.
A kezdeményezésbe ugyanakkor Hargita megyét is bevonták, így a hétvégén Kézdiszentkereszten 22 székelyföldi település 47 forrásából lehet borvizet kóstolni. Albert Zoltán turisztikai szakember, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa a tegnapi sajtótájékoztatón kiemelte, a „vándorfesztivál” átmenetileg életet lehel az ásványvízforrásokkal rendelkező településekbe, hosszú távon pedig arra szeretnék ráirányítani a figyelmet, hogy ezeket jobban aknázzák ki.
Már öt hónapja késik a Borvíz útja projekt kivitelezése, tájékoztatott tegnap Tamás Sándor. Azonban derűlátóan tette hozzá, nagy gond nincs, még lehet tartani a kiszabott határidőket. Mint ismeretes, a PHARE előcsatlakozási forrásokból finanszírozott projekttel 13 székelyföldi településen az ásványvízforrásokra alapozó hagyományos gyógyfürdőkultúrát élesztenék fel. A telephelyeket már öt hónappal korábban kijelölték, azonban a munkálatok kezdése késik. A kivitelezést két cégre bízták, egy temesvári vállalkozás a projektvezető és a magyarországi Betonút Rt. a kivitelező.
A kivitelezés késlekedését – mint tegnap Tamás Sánodr közölte – az okozta, hogy a fejlesztési minisztérium a több mint tízmillió eurós beruházás 15 százalékát kifizette ugyan a temesvári cégnek, az viszont nem utalta át a pénzt a magyarországi vállalatnak, ez utóbbi pedig emiatt nem látott hozzá a munkálatokhoz. A múlt hónapban rendeződött a kérdés, a Betonút is kapott pénzt a minisztériumtól, és elkezdődött a kivitelezés. Tamás Sándor szerint ugyanakkor az öthónapos késés nem veszélyezteti a projektet, azt még be lehet hozni, hiszen a munkálatokat 18 hónap alatt kell befejezni.
A programban részt vevő 13 település turisztikai infrastruktúrája új sétányokkal, pihenőpavilonokkal bővül, korszerűsítik a forrásokat és a fürdőmedencéket, javítják a közvilágítást és a vezetékes ivóvízhálózatot. A projektbe Kovászna megyéből Sepsiszentgyörgy–Sugásfürdő, Előpatak, Bölön, Barót, Bodok, Sepsibükszád és Bereck–Martonos; Hargita megyéből pedig Tusnád, Csíkszereda–Zsögödfürdő, Borszék, Gyergyóremete, Szentegyháza–Homoródfürdő és Székelyudvarhely–
Szejkefürdő vesznek részt. Az érintett megyei és a helyi önkormányzatoknak a másfél éves kivitelezési időszak alatt összesen közel 4 millió euró önrészt kell előteremteniük.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.