2010. szeptember 06., 14:242010. szeptember 06., 14:24
A sürgősségihatározat-tervezet szerint nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a temetési támogatásokra, a természeti csapások esetén nyújtott támogatásokra, az újszülött gondozására biztosított pénzösszegekre, a súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek nyújtott segélyre, az alkalmazottak gyermekeinek adott ajándékokra, az alkalmazottaknak adott ajándékokra, a munkavállaló utazási költségeinek fedezésére nyújtott támogatásra, az üdülési, kezelési támogatásokra. Ezzel szemben a különféle alkalmakkor nyújtott, 150 lejes értéket maghaladó ajándékok után kötelező a társadalombiztosítási járulék kifizetése.
Mint arról beszámoltunk, a tervezet szerint a független tevékenységekből származó jövedelmek után az összeg legalább 25,36 százalékának és legtöbb 35 százalékának megfelelő járulékot kellene fizetni, ez közel kétszerese a jelenlegi adózási szintnek. A társadalombiztosítási járulék (a nyugdíjalapba befizetett járulék) a jelenlegi 10 százalékról 24,42 százalékra, az egészségbiztosítási járulék 5 százalékról 8,35 százalékra, a munkanélkülisegély-alapba befizetett összeg pedig 0,5 százalékról 0,78 százalékra növekedne.
Bevezetnék továbbá a 0,85 százalékos járulékot a szabadságra és betegszabadságra, és a kockázati kategória függvényében 0,15–0,85 százalék közötti biztosítási járulékot munkabalesetekre és szakmai betegségekre. Az egészségbiztosítási járulék és a szabadság utáni járulék önkéntes jellegű a kereskedelmi tevékenységekből, szabadfoglalkozásokból, szerzői jogdíjakból származó jövedelemben részesülők számára. A független tevékenységekből származó jövedelmek után legalább 25,36 százaléknyi járulékot kötelező befizetni, a többi járulék fakultatív.
Eközben a jelenleg érvényben levő jogszabály szerint a független tevékenységekből származó jövedelmek után összesen 16,5 százaléknyi járulékot kell fizetni a munkanélkülisegély-alapba, a nyugdíjalapba és egészségbiztosításra. A társadalombiztosítási járulék kifizetése nem kötelező azok számára, akik a javak használati jogának eladásából tesznek szert adózandó jövedelemre. Azok számára is fakultatív a társadalombiztosítási járulék kifizetése, akik a jövedelemadó fizetésére köteles mezőgazdasági tevékenységből tesznek szert jövedelemre. Az említett kategóriáknak azonban kötelező módon fizetniük kell az egészségbiztosítási járulékot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Látogatottsági adatok