Spekuláció állhat a hétfői olajár-zuhanás mögött

A kőolaj árának drasztikus visszaesését a kibontakozó túltermelési válság okozza •  Fotó: Sóki Tamás/MTI

A kőolaj árának drasztikus visszaesését a kibontakozó túltermelési válság okozza

Fotó: Sóki Tamás/MTI

A negatív kőolajár nem azt jelenti, hogy még mi kapunk 100 lejt, ha tankolunk – jegyezte meg tréfásan a Krónikának nyilatkozó szakértő, aki szerint annak ellenére, hogy keddre újra pozitív tartományba került a világpiaci ár, a hétfő este történtek a jövőre nézve nem sok jóval kecsegtetnek.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. április 21., 20:002020. április 21., 20:00

2020. április 22., 09:392020. április 22., 09:39

A történelemben először negatív értéket vett fel az olaj ára hétfőn az Egyesült Államokban, a WTI (West Texas Intermediate) mínusz 37,63 dolláron futott ki. Keddre ugyan az anomália megszűnt, az olajár visszaállt a pozitív tartományba, ám ez mindenképpen a válság terjedését, mélyülését jelzi – értékelt a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus.

A Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója kifejtette, a májusi szállítású határidős kontraktusok havi zárás előtti értéke zuhant negatív tartományba. A júniusi teljesítésű határidős ügyletek esetében továbbra is 20 dollár felett van az ár, sőt az őszi ügyleteknél már 30 dolláros szint felett. „A spekulánsok közül néhányan zárták mínuszos tartományban a szerződéseket, nagyon kis mennyiséggel. Ezek azonban nem gazdasági alapokon nyugvó megállapodások voltak, hanem spekulációs ügyletek. Ezt bizonyítja az is, hogy másnapra az ár már visszament pozitív tartományba, bár továbbra is alacsony szinten maradt” – részletezte kedden Králik Lóránd. Hozzátette:

amikor ezeket a spekulációs üzleteket megkötötték, valójában nem olajat akartak vásárolni, hanem azzal számoltak, hogy az olajár esetleges emelkedéséből érnek el nyereséget.

Kedden ezeket a szerződéseket le kellett zárni, és azért keletkezett pánik a spekulánsok körében, mert nem volt mit kezdeniük az olajjal, sőt azok értékesítéséig a tárolási költségeket is fizetniük kellett.  Az, hogy negatív tartományba került az olaj ára, a válság terjedését jelzi, de erre még „rátett egy lapáttal” a korábbi olajárháború is. A kőolaj-kitermelő országok megegyeztek ugyan, hogy majdnem 20 százalékkal visszafogják a termelést, ám az egyezmény csak májustól lép hatályba, és nem biztos, hogy elég lesz arra, hogy stabilizálja az árat.

Az olaj árának valós alakulását a júniusi vagy a későbbi szállítási határidőkre lehet számolni,

azok esetében pedig volt ugyan csökkenés, de nem volt látványos összeomlás – mutatott rá a szakember.

Túltermelési válság, zuhanó kereslet

Kérdésünkre kitért ugyanakkor arra is, hogy az olaj árának drasztikus visszaesését a kibontakozó túltermelési válság okozza, amit a kereslet látványos visszaesése mozgat. Králik Lóránd felidézte, hogy az 1929–33-as nagy gazdasági világválság idején az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában kávéval, búzával, kukoricával fűtötték a vonatokat, mert olyan alacsony volt a termények ára, hogy nem érte meg eladni. Jelenleg még távolról sem tartunk itt, de az árupiacon, a New York-i, chicagói árutőzsdéken általában most alacsonyabbak a többnyire szezonálisan alakuló árak, 15–20 százalékkal alacsonyabbak, mint tavaly ugyanebben az időszakban, például a gabonaféléké betakarítás előtt.

Ugyanakkor az ipari termékek alapanyagainak, például a réznek is visszaesett az ára.

Nagyon változók az árak, sok a fel- és lefelé mozgás, ami komoly gondot jelent

– figyelmeztet a szakértő. Ugyanakkor visszakereste, hogy a történelemben az árutőzsdén előfordult-e még negatív ár, és kiderült, hogy 2003-ban, amikor Európában liberalizálták az áramszállítási piacot, néhány órára az amszterdami árutőzsdén szintén negatív tartományba került az áram ára, viszont az olaj esetében hétfőn fordult elő először.

Olcsón sem kell. Romániában már 30 százalékkal visszaesett az üzemanyag-fogyasztás •  Fotó: Thomas Campean Galéria

Olcsón sem kell. Romániában már 30 százalékkal visszaesett az üzemanyag-fogyasztás

Fotó: Thomas Campean

Még a válság elején tartunk

A bajok a gazdaságban mutatkoznak, ezek a jelzések arra utalnak, hogy még a válság elején tartunk – mondta Králik Lóránd. Bár az olajár negatív tartományba kerülése ijesztő jel, hosszú távon nem lehet következtetéseket levonni.

A nagy gazdasági világválság idején sem jelentkeztek azonnal az árupiacon a túltermelési válság jelei, 1929 októberében omlott össze a tőzsde, és a következő év áprilisában mutatkoztak meg a következmények.

A válságos időszakban hosszú távon lehet defláció, az árak csökkennek, ám ez párhuzamosan hatalmas munkanélküliséggel, a kereslet, a fogyasztás drasztikus csökkenésével jár.  Az olajár negatív tartományba kerülése sem eredményezi azt, hogy elmegyünk az üzemanyagtöltő állomáshoz, tankolunk, és még kapunk mellé száz lejt – emelte ki a szakértő.

A drasztikus árcsökkenés esetleges pozitív hozadékát nemcsak lenullázzák, hanem negatív tartományba fordítják annak a hátulütői, a makrogazdasági tényezők. A tőzsdén az ingadozások jellemzőek, nemhogy napokra, még órákra sem lehet előre jelezni a mozgásokat. Ha pontosan előre lehetne jelezni, akkor minden racionálisan gondolkodó befektető ugyanazt a döntést hozná, ha árcsökkentésre számít, elad, ha növekedésre, vásárol, ezek pedig öngerjesztő hatást fejtenek ki, tovább csökkentve, illetve növelve az árakat – ecsetelte a szakértő.

Meglátása szerint a növekedési pályára való visszaállás makrogazdasági alapjai folyamatosan romlanak, csak akkor lehet hozzávetőleg megbecsülni, milyen irányba mozdul el a piac, ha ezek stabilizálódnak.

Idézet
Egyelőre nem túl pozitívak a kilátások, hiszen az emberek visszafogták a költekezést, a vállalatok, a lakosság sem vesz fel hiteleket. A recesszióban a jegybankok azzal próbálják talpra állítani a gazdaságot, hogy elárasztják olcsó pénzzel, likviditás tehát van a piacon, de mindenki óvatos, visszafogott, és kivár. Egyelőre nem értük el még a mélypontot sem, hogy mikor lesz mindennek vége, az továbbra is kérdés”

– összegzett Králik Lóránd.

Popescu: nem jó hír az árzuhanás

Megszólalt a témában Virgil Popescu gazdasági miniszter is, aki hétfő este a Digi24 hírtelevízió műsorában úgy vélekedett, hogy a kőolaj árának drasztikus zuhanása nincs rövid távon hatással Romániára. „Számomra nem feltétlenül jó hír, hogy csökken a kőolaj ára. Az, hogy ha olcsóbb lesz az üzemanyag a töltőállomásokon, pillanatnyilag segít, de nem jelzés a világ- és a nemzetgazdaság helyreállását illetően. Egy korrekt ár lenne az, ami megmutatja, hogy működik a gazdaság, és a dolgok helyre fognak állni” – fogalmazott a gazdasági tárca vezetője. Meglátása szerint

a negatív ár jelzés Amerika részéről a világgazdaságnak, az a tény pedig, hogy „a szállítási flotta telített, a vezetékek tele vannak, valamint a készletre történő termelés, nem jó dolog”.

„Csökkenni fog az importból származó kőolaj ára, ami miatt csökken az ár a töltőállomásokon. De közben Romániában már 30 százalékkal visszaesett az üzemanyag-fogyasztás. Ismétlem, számomra gazdasági miniszterként nem jó hír, hogy csökken az ár, mivel ez azt mutatja, hogy nincs fogyasztás a piacon, nincs fogyasztás a világban, vagyis a gazdaság nem működik” – összegzett Virgil Popescu.

Nem derűlátók a kőolajexportőrök sem

Világgazdasági recessziót és az olajkereslet csökkenését várja az idén a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) legfrissebb havi piaci elemzésében. A szervezet honlapján publikált havi piaci jelentésében az OPEC a globális bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékos csökkenését várja az idén a tavalyi 2,9 százalékos növekedés után. Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye például a tavalyi 2,3 százalékos növekedésből 4,1 százalékos csökkenésbe fordul az idén. Az euróövezet 6,0 százalékos GDP-csökkenést szenved el 1,2 százalékos növekedés után. Az IMF-hez hasonlóan viszont az OPEC sem számít recesszióra sem Kínában, sem Indiában. Kínában 6,1 százalékról 1,5 százalékra csökken a GDP-növekedés üteme, Indiában pedig 5,3 százalékról 2,0 százalékra. Az OPEC adatai szerint amúgy a világ olajkereslete napi 99,67 millió hordó volt tavaly, az idén pedig ennél 6,85 millió hordóval lesz kevesebb, napi 92,82 millió hordó. Az első negyedévi olajkereslet napi 92,92 millió hordó volt az idén. Az OECD-tagországok kereslete a tavalyi napi 47,91 millió hordóról napi 43,92 millió hordóra csökkent az első negyedévben, és napi 45,53 millió hordó lesz éves átlagban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben

A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben
2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről
2025. július 09., szerda

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást

Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást
2025. július 09., szerda

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás

A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás
2025. július 09., szerda

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata

Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata
2025. július 09., szerda

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek
2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára