Kedden ezeket a szerződéseket le kellett zárni, és azért keletkezett pánik a spekulánsok körében, mert nem volt mit kezdeniük az olajjal, sőt azok értékesítéséig a tárolási költségeket is fizetniük kellett.  Az, hogy negatív tartományba került az olaj ára, a válság terjedését jelzi, de erre még „rátett egy lapáttal” a korábbi olajárháború is. A kőolaj-kitermelő országok megegyeztek ugyan, hogy majdnem 20 százalékkal visszafogják a termelést, ám az egyezmény csak májustól lép hatályba, és nem biztos, hogy elég lesz arra, hogy stabilizálja az árat.

azok esetében pedig volt ugyan csökkenés, de nem volt látványos összeomlás – mutatott rá a szakember.

Túltermelési válság, zuhanó kereslet

Kérdésünkre kitért ugyanakkor arra is, hogy az olaj árának drasztikus visszaesését a kibontakozó túltermelési válság okozza, amit a kereslet látványos visszaesése mozgat. Králik Lóránd felidézte, hogy az 1929–33-as nagy gazdasági világválság idején az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában kávéval, búzával, kukoricával fűtötték a vonatokat, mert olyan alacsony volt a termények ára, hogy nem érte meg eladni. Jelenleg még távolról sem tartunk itt, de az árupiacon, a New York-i, chicagói árutőzsdéken általában most alacsonyabbak a többnyire szezonálisan alakuló árak, 15–20 százalékkal alacsonyabbak, mint tavaly ugyanebben az időszakban, például a gabonaféléké betakarítás előtt.

Ugyanakkor az ipari termékek alapanyagainak, például a réznek is visszaesett az ára.

– figyelmeztet a szakértő. Ugyanakkor visszakereste, hogy a történelemben az árutőzsdén előfordult-e még negatív ár, és kiderült, hogy 2003-ban, amikor Európában liberalizálták az áramszállítási piacot, néhány órára az amszterdami árutőzsdén szintén negatív tartományba került az áram ára, viszont az olaj esetében hétfőn fordult elő először.

A válságos időszakban hosszú távon lehet defláció, az árak csökkennek, ám ez párhuzamosan hatalmas munkanélküliséggel, a kereslet, a fogyasztás drasztikus csökkenésével jár.  Az olajár negatív tartományba kerülése sem eredményezi azt, hogy elmegyünk az üzemanyagtöltő állomáshoz, tankolunk, és még kapunk mellé száz lejt – emelte ki a szakértő.

A drasztikus árcsökkenés esetleges pozitív hozadékát nemcsak lenullázzák, hanem negatív tartományba fordítják annak a hátulütői, a makrogazdasági tényezők. A tőzsdén az ingadozások jellemzőek, nemhogy napokra, még órákra sem lehet előre jelezni a mozgásokat. Ha pontosan előre lehetne jelezni, akkor minden racionálisan gondolkodó befektető ugyanazt a döntést hozná, ha árcsökkentésre számít, elad, ha növekedésre, vásárol, ezek pedig öngerjesztő hatást fejtenek ki, tovább csökkentve, illetve növelve az árakat – ecsetelte a szakértő.

Meglátása szerint a növekedési pályára való visszaállás makrogazdasági alapjai folyamatosan romlanak, csak akkor lehet hozzávetőleg megbecsülni, milyen irányba mozdul el a piac, ha ezek stabilizálódnak.

– összegzett Králik Lóránd.

Popescu: nem jó hír az árzuhanás

Megszólalt a témában Virgil Popescu gazdasági miniszter is, aki hétfő este a Digi24 hírtelevízió műsorában úgy vélekedett, hogy a kőolaj árának drasztikus zuhanása nincs rövid távon hatással Romániára. „Számomra nem feltétlenül jó hír, hogy csökken a kőolaj ára. Az, hogy ha olcsóbb lesz az üzemanyag a töltőállomásokon, pillanatnyilag segít, de nem jelzés a világ- és a nemzetgazdaság helyreállását illetően. Egy korrekt ár lenne az, ami megmutatja, hogy működik a gazdaság, és a dolgok helyre fognak állni” – fogalmazott a gazdasági tárca vezetője. Meglátása szerint

„Csökkenni fog az importból származó kőolaj ára, ami miatt csökken az ár a töltőállomásokon. De közben Romániában már 30 százalékkal visszaesett az üzemanyag-fogyasztás. Ismétlem, számomra gazdasági miniszterként nem jó hír, hogy csökken az ár, mivel ez azt mutatja, hogy nincs fogyasztás a piacon, nincs fogyasztás a világban, vagyis a gazdaság nem működik” – összegzett Virgil Popescu.