A kőolaj árának drasztikus visszaesését a kibontakozó túltermelési válság okozza
Fotó: Sóki Tamás/MTI
A negatív kőolajár nem azt jelenti, hogy még mi kapunk 100 lejt, ha tankolunk – jegyezte meg tréfásan a Krónikának nyilatkozó szakértő, aki szerint annak ellenére, hogy keddre újra pozitív tartományba került a világpiaci ár, a hétfő este történtek a jövőre nézve nem sok jóval kecsegtetnek.
2020. április 21., 20:002020. április 21., 20:00
2020. április 22., 09:392020. április 22., 09:39
A történelemben először negatív értéket vett fel az olaj ára hétfőn az Egyesült Államokban, a WTI (West Texas Intermediate) mínusz 37,63 dolláron futott ki. Keddre ugyan az anomália megszűnt, az olajár visszaállt a pozitív tartományba, ám ez mindenképpen a válság terjedését, mélyülését jelzi – értékelt a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus.
A Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója kifejtette, a májusi szállítású határidős kontraktusok havi zárás előtti értéke zuhant negatív tartományba. A júniusi teljesítésű határidős ügyletek esetében továbbra is 20 dollár felett van az ár, sőt az őszi ügyleteknél már 30 dolláros szint felett. „A spekulánsok közül néhányan zárták mínuszos tartományban a szerződéseket, nagyon kis mennyiséggel. Ezek azonban nem gazdasági alapokon nyugvó megállapodások voltak, hanem spekulációs ügyletek. Ezt bizonyítja az is, hogy másnapra az ár már visszament pozitív tartományba, bár továbbra is alacsony szinten maradt” – részletezte kedden Králik Lóránd. Hozzátette:
Kedden ezeket a szerződéseket le kellett zárni, és azért keletkezett pánik a spekulánsok körében, mert nem volt mit kezdeniük az olajjal, sőt azok értékesítéséig a tárolási költségeket is fizetniük kellett. Az, hogy negatív tartományba került az olaj ára, a válság terjedését jelzi, de erre még „rátett egy lapáttal” a korábbi olajárháború is. A kőolaj-kitermelő országok megegyeztek ugyan, hogy majdnem 20 százalékkal visszafogják a termelést, ám az egyezmény csak májustól lép hatályba, és nem biztos, hogy elég lesz arra, hogy stabilizálja az árat.
azok esetében pedig volt ugyan csökkenés, de nem volt látványos összeomlás – mutatott rá a szakember.
Kérdésünkre kitért ugyanakkor arra is, hogy az olaj árának drasztikus visszaesését a kibontakozó túltermelési válság okozza, amit a kereslet látványos visszaesése mozgat. Králik Lóránd felidézte, hogy az 1929–33-as nagy gazdasági világválság idején az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában kávéval, búzával, kukoricával fűtötték a vonatokat, mert olyan alacsony volt a termények ára, hogy nem érte meg eladni. Jelenleg még távolról sem tartunk itt, de az árupiacon, a New York-i, chicagói árutőzsdéken általában most alacsonyabbak a többnyire szezonálisan alakuló árak, 15–20 százalékkal alacsonyabbak, mint tavaly ugyanebben az időszakban, például a gabonaféléké betakarítás előtt.
Ugyanakkor az ipari termékek alapanyagainak, például a réznek is visszaesett az ára.
– figyelmeztet a szakértő. Ugyanakkor visszakereste, hogy a történelemben az árutőzsdén előfordult-e még negatív ár, és kiderült, hogy 2003-ban, amikor Európában liberalizálták az áramszállítási piacot, néhány órára az amszterdami árutőzsdén szintén negatív tartományba került az áram ára, viszont az olaj esetében hétfőn fordult elő először.
Olcsón sem kell. Romániában már 30 százalékkal visszaesett az üzemanyag-fogyasztás
Fotó: Thomas Campean
A bajok a gazdaságban mutatkoznak, ezek a jelzések arra utalnak, hogy még a válság elején tartunk – mondta Králik Lóránd. Bár az olajár negatív tartományba kerülése ijesztő jel, hosszú távon nem lehet következtetéseket levonni.
A válságos időszakban hosszú távon lehet defláció, az árak csökkennek, ám ez párhuzamosan hatalmas munkanélküliséggel, a kereslet, a fogyasztás drasztikus csökkenésével jár. Az olajár negatív tartományba kerülése sem eredményezi azt, hogy elmegyünk az üzemanyagtöltő állomáshoz, tankolunk, és még kapunk mellé száz lejt – emelte ki a szakértő.
A drasztikus árcsökkenés esetleges pozitív hozadékát nemcsak lenullázzák, hanem negatív tartományba fordítják annak a hátulütői, a makrogazdasági tényezők. A tőzsdén az ingadozások jellemzőek, nemhogy napokra, még órákra sem lehet előre jelezni a mozgásokat. Ha pontosan előre lehetne jelezni, akkor minden racionálisan gondolkodó befektető ugyanazt a döntést hozná, ha árcsökkentésre számít, elad, ha növekedésre, vásárol, ezek pedig öngerjesztő hatást fejtenek ki, tovább csökkentve, illetve növelve az árakat – ecsetelte a szakértő.
Meglátása szerint a növekedési pályára való visszaállás makrogazdasági alapjai folyamatosan romlanak, csak akkor lehet hozzávetőleg megbecsülni, milyen irányba mozdul el a piac, ha ezek stabilizálódnak.
– összegzett Králik Lóránd.
Megszólalt a témában Virgil Popescu gazdasági miniszter is, aki hétfő este a Digi24 hírtelevízió műsorában úgy vélekedett, hogy a kőolaj árának drasztikus zuhanása nincs rövid távon hatással Romániára. „Számomra nem feltétlenül jó hír, hogy csökken a kőolaj ára. Az, hogy ha olcsóbb lesz az üzemanyag a töltőállomásokon, pillanatnyilag segít, de nem jelzés a világ- és a nemzetgazdaság helyreállását illetően. Egy korrekt ár lenne az, ami megmutatja, hogy működik a gazdaság, és a dolgok helyre fognak állni” – fogalmazott a gazdasági tárca vezetője. Meglátása szerint
„Csökkenni fog az importból származó kőolaj ára, ami miatt csökken az ár a töltőállomásokon. De közben Romániában már 30 százalékkal visszaesett az üzemanyag-fogyasztás. Ismétlem, számomra gazdasági miniszterként nem jó hír, hogy csökken az ár, mivel ez azt mutatja, hogy nincs fogyasztás a piacon, nincs fogyasztás a világban, vagyis a gazdaság nem működik” – összegzett Virgil Popescu.
Nem derűlátók a kőolajexportőrök sem
Világgazdasági recessziót és az olajkereslet csökkenését várja az idén a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) legfrissebb havi piaci elemzésében. A szervezet honlapján publikált havi piaci jelentésében az OPEC a globális bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékos csökkenését várja az idén a tavalyi 2,9 százalékos növekedés után. Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye például a tavalyi 2,3 százalékos növekedésből 4,1 százalékos csökkenésbe fordul az idén. Az euróövezet 6,0 százalékos GDP-csökkenést szenved el 1,2 százalékos növekedés után. Az IMF-hez hasonlóan viszont az OPEC sem számít recesszióra sem Kínában, sem Indiában. Kínában 6,1 százalékról 1,5 százalékra csökken a GDP-növekedés üteme, Indiában pedig 5,3 százalékról 2,0 százalékra. Az OPEC adatai szerint amúgy a világ olajkereslete napi 99,67 millió hordó volt tavaly, az idén pedig ennél 6,85 millió hordóval lesz kevesebb, napi 92,82 millió hordó. Az első negyedévi olajkereslet napi 92,92 millió hordó volt az idén. Az OECD-tagországok kereslete a tavalyi napi 47,91 millió hordóról napi 43,92 millió hordóra csökkent az első negyedévben, és napi 45,53 millió hordó lesz éves átlagban.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
szóljon hozzá!