2012. május 18., 09:042012. május 18., 09:04
Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter elmondása szerint ugyanis azt tervezik, hogy megtartják 2013-ban is a 16 százalékos egységes adókulcsot, azonban az 1600 lejnél kevesebbet keresőknek ennél kevesebb jövedelemadót kell majd fizetniük. Mint a tárcavezető részletezte, első lépésként 800 lejre emelik a minimálbért, ezután pedig az adó csak 8 százalékos lesz. Aki 800 és 1600 lej között keres, attól 12 százalékot tartanak vissza.
Eközben 1600 lej felett marad a 16 százalékos adókulcs. Ez a 16 százalék lesz a legmagasabb adó egyébként a kormány képviselője szerint, s továbbra is az egységes adókulcs nevet fogja viselni, mivel ez marad 2013 után is a profitadó és más hasonló adónemek szintje. További kedvezmény lehet ugyanakkor a munkavállalók számára a Ponta-kabinet másik beígért lépése, ami szerint 5 százalékra kellene csökkenteni a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulásának a mértékét.
„A progresszív adózás elvileg azt jelenti, hogy kisebb jövedelmekből kevesebbet, a nagyobb jövedelmekből többet vesznek el, ez pedig nagyon időszerű Romániában” – szögezte le a Krónika megkeresésére Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb háromszéki elnöke. Mint rámutatott, az országban a különböző társadalmi rétegek látványosan eltávolodtak egymástól, a szegények nagyon szegények, a gazdagok pedig nagyon gazdagok lettek, ezért időszerű szerinte bevezetni a progresszív adózást, és több pénzt hagyni a szegények zsebében.
A vállalkozói szférának is jót tennének a tervezett intézkedések – vallja Herman Rosner, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Mint lapunk megkeresésére elmondta, az egész Európai Unióban Romániában sújtja legnagyobb adóteher a fizetéseket, ezen pedig szerinte változtatni kell. A gazdasági szakember elmondása szerint ugyanis a hazai bérek olyan mértékben megadózottak, hogy az lehetetlenné teszi a fizetések emelését.
„Csődbe juttatná a vállalatok többségét, ha ilyen adórendszer mellett növelnék a fizetéseket, viszont az alacsony bérek miatt csökkent a vásárlóerő, a megtermelt árut nehezen lehet értékesíteni. Ez egy ördögi kör. A romániai cégeknek fenn kell maradniuk a külföldi piacon is, ezt pedig csak akkor tehetik meg, ha a termékeiket versenyképes áron kínálják. Így a fizetésekre kirótt hatalmas adók miatt ezt csak minimálbér mellett tudják megtenni” – fogalmazta meg Rosner.
A kamaraelnök ugyanakkor elmondta, még nem tanulmányozta a progresszív adózás következményeit, ám szerinte egyértelmű, hogy a fizetés utáni adók csökkentésével és a technológiai fejlesztések támogatásával tudná a kormány leghatékonyabban segíteni a vállalkozói szférát.
Egyértelműen szkeptikusan állnak hozzá a bejelentésekhez a Krónika által megszólaltatott gazdasági elemzők. „Szögezzük le, hogy ezek egyelőre csak tervek, amelyet a választási győzelem esetén, azaz legkorábban 2013-tól ültethetnek gyakorlatba. Kérdés, hogy ezeket a lépéseket Nemzetközi Valutaalap engedélyezi-e, mert az IMF, finoman fogalmazva, sem kacérkodott ilyen megoldásokkal” – kommentálta a Krónikának Victor Ponta adórendszer-átalakítási terveit Ilie Şerbănescu gazdasági elemző.
Hozzáfűzte: a szociálliberális pártszövetség eddig semmi mást nem tett, mint végrehajtotta a valutaalap programját. Szerinte a közalkalmazottak 8 százalékos béremelését a Boc- vagy az Ungureanu-kormány is meglépte volna, ugyanis erre áldását adta az IMF. Ami a progresszív adózás bevezetését illeti, Şerbănescu úgy nyilatkozott: enélkül elképzelhetetlen a változás. Azonban a szakember szerint Romániában jelenleg nem az adó, hanem a társadalombiztosítási hozzájárulás jelenti a problémát.
„Az adókulcs csökkentése nem elég az új munkahelyek megteremtéséhez, az adócsalók sem az adót, hanem a társadalombiztosítási járulékok befizetését próbálják elkerülni” – összegzett Şerbănescu.
Minden bizonnyal választási kampányfogásról van szó, ezért nehéz kommentálni a Ponta-kormány háromkulcsos adórendszerre vonatkozó elképzelését – fogalmazott a Krónika megkeresésére Pajzos Csaba nagyváradi gazdasági szakértő, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezetője.
„Jelenleg semmiképpen nem olyan az ország gazdasági helyzete, hogy egyes adófajták csökkenését meg lehetne engedni, a költségvetési állapot nem ezt követelné meg. A kormány egyébként is egymilliárd eurós hitel felvételére készül, amelyből a nyugdíjak visszaállítását, illetve a béremelést finanszírozná, ilyen körülmények között terhet jelentene az országnak a progresszív adózás bevezetése, kifejezetten rontaná a költségvetés helyzetét” – magyarázta Pajzos.
A szakember szerint a kormánynak ehelyett inkább gazdaságélénkítő, valamint vállalkozóbarát stratégiákat kellene kidolgoznia. Mint mondta, szakértőként nem látja, hogy a tervezett intézkedések hogyan javítanák az ország gazdasági helyzetét, amely jelenleg recesszióban van.
„Most valóban szükség van konkrét intézkedésekre, a költségvetési politikához azonban nem egyoldalúan kellene közelíteni. Egyszerűen senki nem beszél olyan tervekről, amelyek a recessziós folyamatot megállítanák, vagy esetleg megfordítanák, új szaktárcák alakultak, de ezekről sem tudni, hogy pontosan mi a hatáskörük, feladatuk. Amíg nem kapunk választ ezen kérdésekre, tulajdonképpen nincs miről beszélni” – mutatott rá Pajzos.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.