2012. április 24., 08:102012. április 24., 08:10
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója a Krónika kérdésére elmondta, több mint ötezer háromszéki munkanélkülinek nehézséget jelent a szövegértés, az írás, olvasás, számolás. Az igazgató ugyanakkor úgy fogalmazott, nem tudják felmérni, ki a teljesen írástudatlan, hiszen szinte mindenki megtanulta leírni a nevét, de az még nem jelenti, hogy írni és olvasni is tudnak.
Megtudtuk, a nadrággyárak sem alkalmazzák legtöbbjüket, hiszen ott is a varrás mellett vezetni kell a megvalósított normát. Kelemen szerint az a legnagyobb gond, hogy ezeknek a munkanélkülieknek nem tudnak szakmát tanítani, mert nem állják meg a helyüket egy tanfolyamon. Éppen ezért közülük a 26 év alatti fiatalokat arra kötelezték, hogy jelentkezzenek a lakhelyükhöz legközelebb eső, a Második esély típusú oktatást felvállaló iskolában, és folytassák tanulmányaikat. Mint a szakember elmondta, legkésőbb jövő ősszel beiskolázzák ezeket az ifjakat, s amint megtanulnak írni-olvasni és számolni, esélyt kapnak arra, hogy az inasképzés keretén belül szakmát is tanuljanak. A szakképzettek pedig könnyebben el tudnak majd helyezkedni.
Kovászna megyében egyébként 8,41 százalékos a munkanélküliség, ez több mint 7500 személyt jelent. A nyilvántartásba vett állástalanok 79 százaléka, vagyis ugyancsak mintegy 5000 személy már nem kap munkanélküli-segélyt, ám egyre több tartósan munkanélkülit vesznek nyilvántartásba, hogy minél nagyobb számban részt vehessenek a szakmai továbbképzéseken. Idén a munkanélküliségi alapból és EU-s forrásokból több mint kétezer munkanélkülinek közel száz tanfolyamot szervez az ügynökség.
A Krónika által vizsgált többi megyében valamivel jobb a helyzet, de haosnló jellegű gondokkal mindenütt meg kell küzdeniük az illetékeseknek. Pontos felmérés nincs az analfabetizmusról a Bihar megyei munkanélküliek körében, de Dorel Drăghici, a területi munkaerő-elosztó igazgatója azt mondja, számuk 3500 körüli lehet. Ennyien vannak ugyanis azok a nyilvántartott munkanélküliek, akik nem jártak elemi iskolába sem, vagy nem fejezték be az általánost.
Ez a szám a Bihar megyei munkakeresők mintegy 28 százalékát teszi ki. A Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség épp az ő érdekükben vesz részt az országos szakhatóság, illetve az oktatási minisztérium Második esély elnevezésű programjában, amelyen keresztül abban próbál az írni-olvasni sem tudó munkanélkülieknek segítséget nyújtani, hogy befejezzék tanulmányaikat.
A szervezett kurzusokon az írás-olvasás oktatását is az alapoktól kezdik: a résztvevők az első osztályos diákokhoz hasonlóan tanulhatják meg a betűket és a hangokat, és azt is elsajátítják, hogyan kell például személyes adataikkal kitölteni egy űrlapot, vagy értelmezni egy közlekedési jelzőtáblát.
A programban több Bihar megyei iskola is részt vesz. Dorel Drăghici egyébként úgy véli, az írni-olvasni sem tudó munkakeresőknek nagyon kevés esélyük van arra, hogy állást találjanak, hiszen még segédmunkásnak sem szívesen alkalmaznak analfabéta személyeket a cégek. A Második esély programon keresztül épp ezért különböző szakmákra is felkészítenék a jövőben a hátrányos helyzetű embereket.
Maros megyében eközben a munkanélküliek alig mintegy 12-13 százaléka számít írástudatlannak. Sajnálatos módon azonban közülük nagyon kevesen élnek a Második esély program kínálta lehetőségekkel – fejtette ki a Krónika érdeklődésére Reghina Fărcaş, a Maros megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője. A szakhatóság nyilvántartásai szerint mindössze 14-15 személy tanul írni-olvasni a tanfelügyelőség által szervezett tanfolyamon.
Kérdésünkre, hogy a jelenlegi analfabéták a későbbiekben milyen mértékben hasznosítják a késői kurzusokon elsajátítottakat, Reghina Fărcaş úgy vélekedett, hogy ez kizárólag rajtuk múlik. „Elméletileg több ajtó, több lehetőség is megnyílik azok előtt, akik, ha későn is, de megtanulnak írni-olvasni. Ez még nem oldja meg a munkanélküliséggel járó gondjaikat, azonban bizonyos szaktanfolyamok elvégzése után bizonyos képesítéssel rendelkezhetnek” – fejtette ki Fărcaş.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.