Szabadesésben az euró a dollárral szemben: a recesszió veszélye, az energiaválság is az amerikai devizának kedvez

Két évtizedes mélypontra zuhant az egységes európai fizetőeszköz az Amerikai Egyesült Államok devizájához képest, és az euróövezet recessziós kilátásaiból, az energiaválságból, valamint a Fed szigorú monetáris politikájából kiindulva az elemzők sem túl derűlátóak, úgy vélik, ennél mélyebbre is süllyedni fog az euró a dollárhoz mérten.

Az európai deviza hétfőn 1,1 százalékkal 0,9928 dolláros szintre esett vissza, és ez volt már a második alkalom alig több mint egy hónapon belül, amikor paritás alá került.

A lejtmenet pedig minden valószínűség szerint folytatódik, a Morgan Stanley előrejelzése szerint az euró ebben a negyedévben 0,97 dollárig esik, ami a 2000-es évek eleje óta nem látott szint. A Nomura International Plc. szeptember végére 0,975-ös célárfolyamot adott meg, ami után a piac a 0,95 dolláros szintet, esetleg az alattiakat célozhatja meg olyan körülmények között, hogy „az energiaellátásra nehezedő nyomás miatt nő az áramszünetek kockázata, és serkenti az euróimportot”.

Ahogy Kit Juckes, a Société Genéralé devizapiaci stratégája is megfogalmazta, „Damoklész kardja továbbra is ott lebeg az európai gazdaság felett”.

A trendek természetesen meglátszanak a Román Nemzeti Bank (BNR) által naponta kiközölt árfolyamon is, a szerdai volt immár a második egymást követő nap, amikor lejben meghatározva az amerikai dollár volt értékesebb. A szerdai referencia-árfolyam 4,9078 lej/dollár volt, ami amúgy 0,30 százalékos csökkenést jelentett az egy nappal korábbi szinthez képest. Az euró eközben 4,8818 lejt ért, 0,07 százalékkal kevesebbet, mint kedden.

„Arra számítunk, hogy az idei év végén az euró árfolyama eléri az 5 lejt. Az euró-dollár árfolyamot 1,05-ös szintre prognosztizáljuk, ami azt jelenti, hogy itthon az árfolyam 4,76 lej/dollár lesz”

– idézte a Zf.ro gazdasági és pénzügyi portál Ciprian Dascălut, a BCR vezető közgazdászát.

Már több mint egy éve gyengül az euró a dollárral szemben – idézte fel a Krónika megkeresésére Nagy Bálint Zsolt közgazdász. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója kifejtette, a dollár erősödése nem egyik napról a másikra következett be, és több tényező áll a háttérben,

Romániára nézve leginkább az a következménye, hogy az amerikai devizában megállapított kőolajárak tovább hajtják felfele az inflációt az üzemanyagárakon keresztül.

Mint a szakember részletezte, a két valuta közötti kamatkülönbözet erősíti a dollárt az euróval szemben, hiszen az Egyesült Államok központi bankjának szerepét betöltő szövetségi alap, a Fed már hosszú ideje elkezdte emelni a dollár kamatát az infláció elleni védekezésként, az Európai Központi Bank pedig csak jóval később, alig néhány hete emelte 75 bázisponttal a kamatlábat. Nagy Bálint Zsolt aláhúzta: az európai jegybanknak is érdeke és kötelessége, hogy védekezzen az infláció ellen, amit kamatemeléssel tud megvalósítani, csakhogy ezzel veszélybe sodorja a kicsi gazdasági növekedést is.

Az Európai Központi Bank azért hezitált, és sokáig nem volt hajlandó megkezdeni a kamatemelési ciklust, mert tart a recessziótól” –  mutatott rá Nagy Bálint Zsolt. Hozzátette, a várakozások arról szólnak, hogy az európai kamatemelés mindenképpen kisebb mértékű és késleltetett lesz az amerikai ciklushoz képest, és amíg fennáll a kamatkülönbözet, fennáll a nyomás is, hogy az euró gyengül a dollárral szemben. „Ez nem ér el katasztrofális mélységeket, tehát nem várható, hogy 0,5 dollár lesz egy euró, de további árfolyamgyengülésre van lehetőség” – szögezte le az elemző.

A kamatlábtól függetlenül az is erősíti a dollárt, hogy bizonytalan, kockázatos időkben még mindig az amerikai deviza az első számú menekülési valuta, emelkedik a dollárkereslet, többen fektetnek amerikai állampapírba, mint euróba – mondta Nagy Bálint Zsolt. Hozzátette: ez még akkor is így van, ha a recessziós félelmek is gyengíthetnek egy valutát, és éppen az Amerikai Egyesült Államokban következett már be a technikai recesszió, vagyis két egymást követő negyedévben csökkent a bruttó hazai termék (GDP).

Európában gyenge ugyan a gazdasági növekedés, de a recesszió még nem következett be, mégis a piacok továbbra is a dollárt preferálják az euróval szemben.

Az eurózónában a bizonytalanságok elsősorban Németországhoz kötődnek, a lapunknak nyilatkozó elemző szerint kérdés, hogy miként vészelné át az eurózóna húzóerejét jelentő német ipar, ha teljesen leállna az orosz földgáz.

A közgazdász rámutatott, a pesszimista forgatókönyvek szerint 1–1,5 százalékos visszaesésre számítanak az eurózónában, ami a 2020-as Covid-válság idején mért recessziónál jóval kisebb. A magas infláció, a stagfláció árnyékában figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy miközben az Amerikai Egyesült Államok energetikai szempontból független, Európa ezen a téren kiszolgáltatott,  ha az orosz gázt sikerül helyettesíteni az amerikai cseppfolyósított gázzal, akkor is bizonyos értelemben „cseberből vödörbe” kerül, az egyik kiszolgáltatottságot váltja a másik.

A dollár a lejjel szemben is erősödik, a dollárban megállapított kőolajárakon keresztül az árfolyam az inflációt hajtja felfele, világított rá a mostani piaci mozgásoknak a mindennapi életünkre való hatását firtató kérdésünkre Nagy Bálint Zsolt. Mint mondta, ezt alátámasztja, hogy pár hétnyi üzemanyagár-csökkenés után megint elkezdett emelkedni a töltőállomásokon fizetett ár.

„A valutaárfolyamon keresztül extra inflációt importálunk, kérdés, hogy ez mennyire nyomja meg az éppen most mérséklődő inflációt. Az utolsó hónapban egy kevéssel alacsonyabb volt az inflációs ráta, mint az előző havi, ez másfél éves folyamatos növekedés után első ízben fordult elő” – fogalmazott a közgazdász. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy ha beindul a Román Nemzeti Bank által várt és előrejelzett dezinflációs folyamat, és csökken az inflációs ráta, az még nem jelenti, hogy kisebbek lesznek az árak, hanem azt, hogy lassul az áremelkedések üteme. A dollár erősödése még az amerikai valutában felvett hitelek esetén megterhelő, de ez nem jellemző a romániai gazdaságra, ahol inkább a lej- és euróalapú bankkölcsönök terjedtek el.