Új szelek a devizapiacon. Már több napja magasabb a dollár árfolyama, mint az euróé
Fotó: Jakab Mónika
Alig több mint egy hónap alatt immár másodszor esett paritás alá az euró a dollárhoz képest, a lejtmenet pedig folytatódik, a 2000-es évek eleje óta nem látott szintre gyengülhet az egységes európai fizetőeszköz. A Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint Romániára nézve az lehet az új trend fő következménye, hogy az amerikai devizában megállapított kőolajárak tovább hajtják felfele az inflációt az üzemanyagárakon keresztül.
Két évtizedes mélypontra zuhant az egységes európai fizetőeszköz az Amerikai Egyesült Államok devizájához képest, és az euróövezet recessziós kilátásaiból, az energiaválságból, valamint a Fed szigorú monetáris politikájából kiindulva az elemzők sem túl derűlátóak, úgy vélik, ennél mélyebbre is süllyedni fog az euró a dollárhoz mérten.
A lejtmenet pedig minden valószínűség szerint folytatódik, a Morgan Stanley előrejelzése szerint az euró ebben a negyedévben 0,97 dollárig esik, ami a 2000-es évek eleje óta nem látott szint. A Nomura International Plc. szeptember végére 0,975-ös célárfolyamot adott meg, ami után a piac a 0,95 dolláros szintet, esetleg az alattiakat célozhatja meg olyan körülmények között, hogy „az energiaellátásra nehezedő nyomás miatt nő az áramszünetek kockázata, és serkenti az euróimportot”.
A trendek természetesen meglátszanak a Román Nemzeti Bank (BNR) által naponta kiközölt árfolyamon is, a szerdai volt immár a második egymást követő nap, amikor lejben meghatározva az amerikai dollár volt értékesebb. A szerdai referencia-árfolyam 4,9078 lej/dollár volt, ami amúgy 0,30 százalékos csökkenést jelentett az egy nappal korábbi szinthez képest. Az euró eközben 4,8818 lejt ért, 0,07 százalékkal kevesebbet, mint kedden.
– idézte a Zf.ro gazdasági és pénzügyi portál Ciprian Dascălut, a BCR vezető közgazdászát.
Már több mint egy éve gyengül az euró a dollárral szemben – idézte fel a Krónika megkeresésére Nagy Bálint Zsolt közgazdász. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója kifejtette, a dollár erősödése nem egyik napról a másikra következett be, és több tényező áll a háttérben,
Mint a szakember részletezte, a két valuta közötti kamatkülönbözet erősíti a dollárt az euróval szemben, hiszen az Egyesült Államok központi bankjának szerepét betöltő szövetségi alap, a Fed már hosszú ideje elkezdte emelni a dollár kamatát az infláció elleni védekezésként, az Európai Központi Bank pedig csak jóval később, alig néhány hete emelte 75 bázisponttal a kamatlábat. Nagy Bálint Zsolt aláhúzta: az európai jegybanknak is érdeke és kötelessége, hogy védekezzen az infláció ellen, amit kamatemeléssel tud megvalósítani, csakhogy ezzel veszélybe sodorja a kicsi gazdasági növekedést is.
Az Európai Központi Bank azért hezitált, és sokáig nem volt hajlandó megkezdeni a kamatemelési ciklust, mert tart a recessziótól” – mutatott rá Nagy Bálint Zsolt. Hozzátette, a várakozások arról szólnak, hogy az európai kamatemelés mindenképpen kisebb mértékű és késleltetett lesz az amerikai ciklushoz képest, és amíg fennáll a kamatkülönbözet, fennáll a nyomás is, hogy az euró gyengül a dollárral szemben. „Ez nem ér el katasztrofális mélységeket, tehát nem várható, hogy 0,5 dollár lesz egy euró, de további árfolyamgyengülésre van lehetőség” – szögezte le az elemző.
A kamatlábtól függetlenül az is erősíti a dollárt, hogy bizonytalan, kockázatos időkben még mindig az amerikai deviza az első számú menekülési valuta, emelkedik a dollárkereslet, többen fektetnek amerikai állampapírba, mint euróba – mondta Nagy Bálint Zsolt. Hozzátette: ez még akkor is így van, ha a recessziós félelmek is gyengíthetnek egy valutát, és éppen az Amerikai Egyesült Államokban következett már be a technikai recesszió, vagyis két egymást követő negyedévben csökkent a bruttó hazai termék (GDP).
Az eurózónában a bizonytalanságok elsősorban Németországhoz kötődnek, a lapunknak nyilatkozó elemző szerint kérdés, hogy miként vészelné át az eurózóna húzóerejét jelentő német ipar, ha teljesen leállna az orosz földgáz.
Fotó: Pixabay
A közgazdász rámutatott, a pesszimista forgatókönyvek szerint 1–1,5 százalékos visszaesésre számítanak az eurózónában, ami a 2020-as Covid-válság idején mért recessziónál jóval kisebb. A magas infláció, a stagfláció árnyékában figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy miközben az Amerikai Egyesült Államok energetikai szempontból független, Európa ezen a téren kiszolgáltatott, ha az orosz gázt sikerül helyettesíteni az amerikai cseppfolyósított gázzal, akkor is bizonyos értelemben „cseberből vödörbe” kerül, az egyik kiszolgáltatottságot váltja a másik.
A dollár a lejjel szemben is erősödik, a dollárban megállapított kőolajárakon keresztül az árfolyam az inflációt hajtja felfele, világított rá a mostani piaci mozgásoknak a mindennapi életünkre való hatását firtató kérdésünkre Nagy Bálint Zsolt. Mint mondta, ezt alátámasztja, hogy pár hétnyi üzemanyagár-csökkenés után megint elkezdett emelkedni a töltőállomásokon fizetett ár.
„A valutaárfolyamon keresztül extra inflációt importálunk, kérdés, hogy ez mennyire nyomja meg az éppen most mérséklődő inflációt. Az utolsó hónapban egy kevéssel alacsonyabb volt az inflációs ráta, mint az előző havi, ez másfél éves folyamatos növekedés után első ízben fordult elő” – fogalmazott a közgazdász. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy ha beindul a Román Nemzeti Bank által várt és előrejelzett dezinflációs folyamat, és csökken az inflációs ráta, az még nem jelenti, hogy kisebbek lesznek az árak, hanem azt, hogy lassul az áremelkedések üteme. A dollár erősödése még az amerikai valutában felvett hitelek esetén megterhelő, de ez nem jellemző a romániai gazdaságra, ahol inkább a lej- és euróalapú bankkölcsönök terjedtek el.
Meglepetést okozott a román gazdasági növekedés
Románia gazdasága a 2022-es év második negyedévében is folytatta a növekedést, tette közzé a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsapata, meglepőnek értékelve az eredményt. Az elemzés rámutat, a negyedéves GDP 2,1 százalékkal haladta meg az előző negyedévit és 5,3 százalékkal az egy évvel ezelőtti értéket. A járvány előtti időszakhoz képest a romániai GDP már egy kumulatív 8,2 százalékos növekedést könyvelhet el. Nagy Bálint Zsolt közgazdász a Krónika kérdésére kifejtette, a régió több más országában is meglepően jó eredmények születtek.
Az elemzők elsősorban a bázishatás miatt vártak ennél rosszabb teljesítményt, hiszen a tavalyi a nagy növekedések, a járvány utáni helyreállás éve volt, és idén ahhoz képest kellett növekedést produkálni. A recesszió, sőt a stagfláció árnyékában a kelet-közép-európai országok esetében meglepetésszerűen folytatódott a növekedés, részletezte a közgazdász. Hozzátette, egyelőre az elemzők nem látják a bővülés pontos okát, hiszen pár hónapos késéssel jelennek meg a növekedés elemeire bontott adatai.
„Az első negyedévi adatok alapján valószínűsíteni lehet, hogy nem az ipar áll a növekedés hátterében, hiszen az első negyedévben is gyengén teljesített. Az építkezésekre negatívan hat a kamatemelés, az ingatlanpiacon a kereslet csökkenése. Ha ezek nem járultak hozzá a gazdaság növekedéséhez, maradt a lakossági fogyasztás, illetve a szolgáltatási szektor, melyek felfelé húzhatták az eredményeket, de a pontos okokat a részletes adatok megjelenése után lehet kimutatni” – fogalmazta meg kérdésünkre Nagy Bálint Zsolt. Leszögezte, a makrogazdasági előrejelzések világában nem ritkák a meglepetések, ha pontosan előre lehetne látni a folyamatokat, a tőzsdei ügynökök és befektetők mindig nyernének. „Örülni kell, ha a meglepetések pozitívak” – szögezte le az elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!