Új szelek a devizapiacon. Már több napja magasabb a dollár árfolyama, mint az euróé
Fotó: Jakab Mónika
Alig több mint egy hónap alatt immár másodszor esett paritás alá az euró a dollárhoz képest, a lejtmenet pedig folytatódik, a 2000-es évek eleje óta nem látott szintre gyengülhet az egységes európai fizetőeszköz. A Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint Romániára nézve az lehet az új trend fő következménye, hogy az amerikai devizában megállapított kőolajárak tovább hajtják felfele az inflációt az üzemanyagárakon keresztül.
Két évtizedes mélypontra zuhant az egységes európai fizetőeszköz az Amerikai Egyesült Államok devizájához képest, és az euróövezet recessziós kilátásaiból, az energiaválságból, valamint a Fed szigorú monetáris politikájából kiindulva az elemzők sem túl derűlátóak, úgy vélik, ennél mélyebbre is süllyedni fog az euró a dollárhoz mérten.
A lejtmenet pedig minden valószínűség szerint folytatódik, a Morgan Stanley előrejelzése szerint az euró ebben a negyedévben 0,97 dollárig esik, ami a 2000-es évek eleje óta nem látott szint. A Nomura International Plc. szeptember végére 0,975-ös célárfolyamot adott meg, ami után a piac a 0,95 dolláros szintet, esetleg az alattiakat célozhatja meg olyan körülmények között, hogy „az energiaellátásra nehezedő nyomás miatt nő az áramszünetek kockázata, és serkenti az euróimportot”.
A trendek természetesen meglátszanak a Román Nemzeti Bank (BNR) által naponta kiközölt árfolyamon is, a szerdai volt immár a második egymást követő nap, amikor lejben meghatározva az amerikai dollár volt értékesebb. A szerdai referencia-árfolyam 4,9078 lej/dollár volt, ami amúgy 0,30 százalékos csökkenést jelentett az egy nappal korábbi szinthez képest. Az euró eközben 4,8818 lejt ért, 0,07 százalékkal kevesebbet, mint kedden.
– idézte a Zf.ro gazdasági és pénzügyi portál Ciprian Dascălut, a BCR vezető közgazdászát.
Már több mint egy éve gyengül az euró a dollárral szemben – idézte fel a Krónika megkeresésére Nagy Bálint Zsolt közgazdász. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója kifejtette, a dollár erősödése nem egyik napról a másikra következett be, és több tényező áll a háttérben,
Mint a szakember részletezte, a két valuta közötti kamatkülönbözet erősíti a dollárt az euróval szemben, hiszen az Egyesült Államok központi bankjának szerepét betöltő szövetségi alap, a Fed már hosszú ideje elkezdte emelni a dollár kamatát az infláció elleni védekezésként, az Európai Központi Bank pedig csak jóval később, alig néhány hete emelte 75 bázisponttal a kamatlábat. Nagy Bálint Zsolt aláhúzta: az európai jegybanknak is érdeke és kötelessége, hogy védekezzen az infláció ellen, amit kamatemeléssel tud megvalósítani, csakhogy ezzel veszélybe sodorja a kicsi gazdasági növekedést is.
Az Európai Központi Bank azért hezitált, és sokáig nem volt hajlandó megkezdeni a kamatemelési ciklust, mert tart a recessziótól” – mutatott rá Nagy Bálint Zsolt. Hozzátette, a várakozások arról szólnak, hogy az európai kamatemelés mindenképpen kisebb mértékű és késleltetett lesz az amerikai ciklushoz képest, és amíg fennáll a kamatkülönbözet, fennáll a nyomás is, hogy az euró gyengül a dollárral szemben. „Ez nem ér el katasztrofális mélységeket, tehát nem várható, hogy 0,5 dollár lesz egy euró, de további árfolyamgyengülésre van lehetőség” – szögezte le az elemző.
A kamatlábtól függetlenül az is erősíti a dollárt, hogy bizonytalan, kockázatos időkben még mindig az amerikai deviza az első számú menekülési valuta, emelkedik a dollárkereslet, többen fektetnek amerikai állampapírba, mint euróba – mondta Nagy Bálint Zsolt. Hozzátette: ez még akkor is így van, ha a recessziós félelmek is gyengíthetnek egy valutát, és éppen az Amerikai Egyesült Államokban következett már be a technikai recesszió, vagyis két egymást követő negyedévben csökkent a bruttó hazai termék (GDP).
Az eurózónában a bizonytalanságok elsősorban Németországhoz kötődnek, a lapunknak nyilatkozó elemző szerint kérdés, hogy miként vészelné át az eurózóna húzóerejét jelentő német ipar, ha teljesen leállna az orosz földgáz.
Fotó: Pixabay
A közgazdász rámutatott, a pesszimista forgatókönyvek szerint 1–1,5 százalékos visszaesésre számítanak az eurózónában, ami a 2020-as Covid-válság idején mért recessziónál jóval kisebb. A magas infláció, a stagfláció árnyékában figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy miközben az Amerikai Egyesült Államok energetikai szempontból független, Európa ezen a téren kiszolgáltatott, ha az orosz gázt sikerül helyettesíteni az amerikai cseppfolyósított gázzal, akkor is bizonyos értelemben „cseberből vödörbe” kerül, az egyik kiszolgáltatottságot váltja a másik.
A dollár a lejjel szemben is erősödik, a dollárban megállapított kőolajárakon keresztül az árfolyam az inflációt hajtja felfele, világított rá a mostani piaci mozgásoknak a mindennapi életünkre való hatását firtató kérdésünkre Nagy Bálint Zsolt. Mint mondta, ezt alátámasztja, hogy pár hétnyi üzemanyagár-csökkenés után megint elkezdett emelkedni a töltőállomásokon fizetett ár.
„A valutaárfolyamon keresztül extra inflációt importálunk, kérdés, hogy ez mennyire nyomja meg az éppen most mérséklődő inflációt. Az utolsó hónapban egy kevéssel alacsonyabb volt az inflációs ráta, mint az előző havi, ez másfél éves folyamatos növekedés után első ízben fordult elő” – fogalmazott a közgazdász. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy ha beindul a Román Nemzeti Bank által várt és előrejelzett dezinflációs folyamat, és csökken az inflációs ráta, az még nem jelenti, hogy kisebbek lesznek az árak, hanem azt, hogy lassul az áremelkedések üteme. A dollár erősödése még az amerikai valutában felvett hitelek esetén megterhelő, de ez nem jellemző a romániai gazdaságra, ahol inkább a lej- és euróalapú bankkölcsönök terjedtek el.
Meglepetést okozott a román gazdasági növekedés
Románia gazdasága a 2022-es év második negyedévében is folytatta a növekedést, tette közzé a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsapata, meglepőnek értékelve az eredményt. Az elemzés rámutat, a negyedéves GDP 2,1 százalékkal haladta meg az előző negyedévit és 5,3 százalékkal az egy évvel ezelőtti értéket. A járvány előtti időszakhoz képest a romániai GDP már egy kumulatív 8,2 százalékos növekedést könyvelhet el. Nagy Bálint Zsolt közgazdász a Krónika kérdésére kifejtette, a régió több más országában is meglepően jó eredmények születtek.
Az elemzők elsősorban a bázishatás miatt vártak ennél rosszabb teljesítményt, hiszen a tavalyi a nagy növekedések, a járvány utáni helyreállás éve volt, és idén ahhoz képest kellett növekedést produkálni. A recesszió, sőt a stagfláció árnyékában a kelet-közép-európai országok esetében meglepetésszerűen folytatódott a növekedés, részletezte a közgazdász. Hozzátette, egyelőre az elemzők nem látják a bővülés pontos okát, hiszen pár hónapos késéssel jelennek meg a növekedés elemeire bontott adatai.
„Az első negyedévi adatok alapján valószínűsíteni lehet, hogy nem az ipar áll a növekedés hátterében, hiszen az első negyedévben is gyengén teljesített. Az építkezésekre negatívan hat a kamatemelés, az ingatlanpiacon a kereslet csökkenése. Ha ezek nem járultak hozzá a gazdaság növekedéséhez, maradt a lakossági fogyasztás, illetve a szolgáltatási szektor, melyek felfelé húzhatták az eredményeket, de a pontos okokat a részletes adatok megjelenése után lehet kimutatni” – fogalmazta meg kérdésünkre Nagy Bálint Zsolt. Leszögezte, a makrogazdasági előrejelzések világában nem ritkák a meglepetések, ha pontosan előre lehetne látni a folyamatokat, a tőzsdei ügynökök és befektetők mindig nyernének. „Örülni kell, ha a meglepetések pozitívak” – szögezte le az elemző.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
Az eMAG csoporthoz tartozó futárcég, a Sameday, becslései szerint regionális szinten – Románia, Bulgária, Magyarország – több mint 40 százalékkal nő idén a fekete pénteken kézbesített csomagok száma a tavalyi évhez képest.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!