A közszférában tervezett bérrendezés oda vezet majd, hogy 2022-ben a nemzeti össztermék 12 százalékát teszik majd ki a bérköltségek; ez az adóbevételek felét jelentené, vagyis szinte semmi másra nem maradna pénz – nyilatkozta szerdán az Agerpres hírügynökségnek a Pénzügyi Tanács elnöke, Ionuţ Dumitru.
2017. április 12., 16:362017. április 12., 16:36
2017. április 12., 16:572017. április 12., 16:57
A szakember szerint jelenleg a nemzeti össztermék 8,4 százalékát fordítják az állami fizetésekre. Az egységes bértörvény tervezetében előírtak szerint 2020-ra ez az arány elérné a 10 százalékot, 2022-ben pedig a 12 százalékot, és ezzel meghaladná a 10 százalékos európai átlagot.
„Az európai átlaghoz való viszonyítás azonban egyáltalán nem releváns, mert adóbevételek tekintetében Románia jóval elmarad ettől az átlagtól\" – tette hozzá a szakember, aki szerint míg nálunk 25 százalékra tehető az adóbevételek GDP-hez mért aránya, az Európai Unió tagállamai által beszedett adó mennyisége átlagban a GDP 40 százalékára rúg.
Ionuţ Dumitru szerint jelenleg az adóbevételek 32 százalékát fordítják a közalkalmazottak bérére. „2022-ben az adóbevételek csaknem felét kellene fizetésekre fordítani, ami nem fenntartható és nem is reális, hiszen így szinte semmi másra nem maradna pénz\" – tette hozzá a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok