Fotó: Európai Élelmiszer-Biztonsági Hatóság
Az Európai Unióban mintegy 630 000 méhész és 16 millió kaptár található, az európai méhészek évente 234 000 tonna mézet termelnek. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság azonban megkongatta a vészharangot: több európai országban szokatlanul nagy számban pusztulnak a méhek.
2023. augusztus 25., 21:212023. augusztus 25., 21:21
2023. augusztus 25., 21:292023. augusztus 25., 21:29
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság közleménye rávilágít arra, mekkora szerepe van a méheknek az élelmiszerellátásra. Ha a méhek száma csökken, az hatással van a táplálékunkra – olvasható az állásfoglalásában, amely többek között arra is kitér, hogy a méhek kritikus fontosságúak a környezet számára. Fenntartják a biodiverzitást azáltal, hogy biztosítják a nélkülözhetetlen beporzást számos termény és vadon termő növény számára. Az Európai Unióban termesztett növények többsége függ a rovarok beporzásától, amelyet többnyire a méhek végeznek el.
,,A méhek más szempontból is fontosak a méz és más élelmiszerek, például a virágpor, az élelmiszer-feldolgozáshoz használt viasz, az élelmiszer-technológiában használt propolisz, valamint a méhpempő, mint táplálékkiegészítő és élelmiszer-összetevő előállítása révén. A méhészkedés a mezőgazdaság fontos részét képezi az Európai Unióban. A tagországokban mintegy 630 000 méhész és 16 millió kaptár található, évente 234 000 tonna mézet termelve” – áll a hatóság közleményében.
különösen Franciaországban, Belgiumban, Svájcban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban.
A méhállomány csökkenésének egyetlen okát sem sikerült azonosítani, de számos lehetséges tényező okozhatja az elszenvedett veszteségeket. Ezek közé tartoznak az intenzív mezőgazdaság és a növényvédőszer-használat hatásai, a táplálékhiány és a méhek alultápláltsága, a vírusok, a kórokozók és az olyan invazív fajok támadásai, mint az ázsiai darázs, továbbá a környezettel, például az éghajlatváltozással kapcsolatos változások.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság rámutat arra, hogy Európa- és világszerte megfigyelési programokat indítottak a méhpopulációk megfigyelésére, hogy megállapítsák, milyen tényezők hatnak negatívan a méhkolóniákra, hogy megoldásokat találjanak a méhek védelmére.
A júniusi 4,94 százalékról júliusban 5,42 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Bizottság arról tájékoztatta hivatalosan Romániát és Magyarországot, hogy „kétségei vannak” a Fekete-tengeri tenger alatti villamosenergia-átviteli kábel építéséről szóló megállapodás kapcsán.
Több mint 230 ezer birka betegedett meg az elmúlt időszakban juhpestisben, a legnagyobb mérvű fertőzést Tulcea megyében jelezték. Erdélyben egyetlen gazdaságban, egy Temes megyei juhfarmon tesztelték a juhállományra végzetes betegséget.
Románia külkereskedelmi mérleghiánya 13,2 százalékkal 15,09 milliárd euróra nőtt az idén az első fél évben az egy évvel korábbihoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kormány csütörtökön 60 millió lejjel egészítette ki a szállítási tárca költségvetését a Román Vasúttársaság áruszállító részlege, a CFR Marfă folyó kiadásainak és költségeinek fedezésére.
Tavaly összesen 48,3 millió tonna burgonyát takarítottak be az Európai Unióban, ami némileg több a 2022-ben termelt 47,5 millió tonnánál; Románia a magas termést hozó uniós tagállamok közé tartozik, derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Látványosan, a szerdán jegyzett évi 5,80 százalékról 5,59 százalékra csökkent csütörtökön a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Jelenleg 518 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út építése zajlik, további 263 kilométernyi szakasz pedig a versenytárgyalási vagy tervezési fázisban van – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa szerdai ülésén 6,75 százalékról 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot augusztus 8-tól.
Európai viszonylatban Bosznia-Hercegovina és Görögország után Romániában voltak a harmadik legolcsóbbak az új lakások 2023-ban, négyzetméterenkénti áruk a 2022-es 1461 euróról 1504 euróra nőtt – derül ki a Deloitte elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!