2012. január 27., 08:102012. január 27., 08:10
Felidézte: Romániában közvetlenül a rendszerváltás után, 1991–92-ben ugrott meg a munkanélküliek száma, majd 1999–2000 környékén következett újabb csúcs. Ennek egyik oka meglátása szerint az, hogy ebben az időszakban a nagy állami vállalatok helyett működő, ám sokkal kisebb munkaerőt igénylő privatizált vállalatoktól rengetegen mentek idő előtt nyugdíjba – falusi közegben például ma is jellemző, hogy a középkorúak jó része betegnyugdíjas. „Az állam szemet hunyt efölött, hiszen nem tudott nekik alternatívát kínálni” – mondta. Bár a 2008-ban beállt gazdasági válság hatásai, illetve az általa okozott újabb kiugrás óta Biharban egyre jobb a helyzet, mégis az elmúlt évben is összesen 11 633 nem dolgozót regisztráltak, közülük a legtöbben férfiak, és 28, illetve 27 százalékban a 30-39, illetve a 40-49 év közötti korosztályhoz tartoznak.
A szakember azt mondja, annak oka, hogy jelenleg a munkanélküliek száma épp abban a korosztályban a legmagasabb, amelyiknek a legaktívabbnak kellene lennie, a rendszerváltás környékén keresendő. „A ma 40-49 évesek a forradalom idején végezték el iskoláikat. Olyan iparágakra készítették fel őket, amelyek a kilencvenes évek elején teljesen kihaltak” – mondta. A 30-39 évesek körében a helyzet azért aggasztóbb még ennél is, mert bár ők már javarészt 1989 után mentek középiskolába és egyetemre, ám a romániai tanügyben nem történtek meg azok a változások, amelyeket a megváltozott gazdasági helyzet és a munkaerőpiac megkövetelt volna. „Nagybányán például még 2006-ban is 150 bányamérnöki helyet hirdettek meg az egyetemen, holott jól tudták, hogy 2-3 éven belül minden bánya bezár a környéken” – fűzte hozzá Dorel Drăghici. Végül azt is hozzátette: meglátása szerint az új tanügyi törvénynek, elsősorban a szakiskolák visszaállításának köszönhetően úgy tűnik, a helyzet lassanként egyre javulni fog.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok