A lakosság fizeti meg az áfacsökkentést

A lakosság fizeti meg az áfacsökkentést

A polgárok zsebéből igyekszik a Ponta-kormány pótolni az állami költségvetésben a kenyér általános forgalmi adójának (áfa/TVA) a 24 százalékról 9 százalékra történő csökkentésével keletkező űrt – legalábbis erre tettek ígéretet a bukaresti illetékesek a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen aláírt, s a sajtó birtokába jutott szándéknyilatkozatban, amelyre az újabb készenléti hitelmegállapodáshoz volt szükség.

Bálint Eszter

Vásárhelyi-Nyemec Réka

2013. augusztus 05., 16:012013. augusztus 05., 16:01

2013. augusztus 05., 16:032013. augusztus 05., 16:03

A dokumentum értelében akár tízszeresére is nő az ingatlanadó azon magánlakások esetében, amelyek egyúttal cégszékhelyként is szolgálnak, továbbá társadalombiztosítási hozzájárulást kell a jövőben fizetni az ingatlan-bérbeadásból származó bevételek után, s nem ússzák meg a többletbefizetést a nagyjövedelmű családfenntartók sem.

Növekvő adók és hozzájárulások

A kiszivárgott szándéknyilatkozat értelmében amennyiben egy magánlakás tulajdonosa otthonában működteti vállalkozását, a mostaninál lényegesen több adót kell hogy fizessen a jövőben. Ebbe a kategóriába esnek többek között azok a vállalkozók, akik saját lakásukban alakítottak ki fodrászatot, borbélyüzletet, közjegyzői irodát, orvosi rendelőt vagy éppen kisboltot, ugyanis ezentúl nem a tulajdonos jogi besorolása – magán vagy jogi személy – számít, hanem az ingatlan felhasználási módozata. Még többet kell ugyanakkor majd azoknak fizetniük, akik másnak adták bérbe ingatlanjuk egy részét, hogy ott vállalkozást működtessen, mert akkor a házbér után már nem csak jövedelemadót, hanem egészségbiztosítási hozzájárulást is fizetni kell. Ugyanis szintén a szándéknyilatkozatban vállaltakból kiderül, hogy a jövőben egészségbiztosítás-köteles az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem is, így a jelenlegi mintegy 12 százalékos adó mellett a befolyó házbérből további 5,5 százalék megy az államkasszába.

A nagyjövedelműekre csapna le mindenezek mellett még a kormány, igaz, a kiszivárgott szándéknyilatkozatban nincs rögzítve, hogy mi számít nagyjövedelemnek. Amennyiben viszont hatályba lép a vállalás, akkor 2014-től az ebbe a kategóriába eső olyan családfenntartóknak, akiknek a házastársa nem dolgozik, fizetniük kell majd a háztartásbeli társ után is a nyugdíj- és társadalombiztosítási hozzájárulást. Ha pedig a nagy jövedelemmel rendelkező családfenntartó valamely nagykorú gyermeke sem áll alkalmazásban, akkor hasonlóképpen utána is fizetnie kell a hozzájárulásokat.

Emilian Duca adóügyi tanácsadó az Adevărul napilapnak egyébként úgy nyilatkozott, hogy szerinte a bruttó átlagbér ötszöröse minősülhet majd nagyjövelemnek, ez mai átlaggal számolva 11 130 lejt jelent. A szakember szerint ugyanakkor igen szubjektív és önkényes annak a meghatározása, hogy egy összeg nagy-e más bérekhez vagy éppen a más régiókban regisztrált keresetekhez mérten.

Segíteni is próbál ugyanakkor a kormány a rászorulókon: a sajtó kezébe került szándéknyilatkozat szerint már most szeptembertől a villanyárammal fűtő szegény családok segélyben részesülnének, továbbá a dokumentum szerint lehetővé válik, hogy 2014-től nőjön a garantált minimális jövedelem, illetve a családi pótlék.

Anonim cáfolat

A témában tegnap lapzártánkig nem érkezett hivatalos nyilatkozat, a kormány sem cáfolni, sem megerősíteni nem igyekezett a sajtóértesüléseket. Egyedül a Hotnews hírportálnak sikerült valamilyen információt kicsikarnia, a portál újságírója által megszólaltatott, amúgy a neve elhallgatását kérő pénzügyminisztériumi illetékes azt mondta, hogy a kiszivárgott szándéknyilatkozatnak tulajdonított előírások már nem aktuálisak, ezek egyik, a tárgyalások során elkészített vállalások lajstromán ugyan még megjelentek a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének kérésére, azonban az illetékes szerint ezeket az intézkedéseket végül nem kell a romániai hatóságoknak foganatosítaniuk.

Amint arról korábban beszámoltunk, a kenyér áfájának a csökkentése a kormány számításai szerint mintegy 100 millió lejes űrt fog hagyni az állami költségvetésben, az összeg előteremtésére szeptember elsejétől, az áfacsökkentés hatályba lépésével egyetemben a jelenlegi literenkénti 750 euróról 1000 euróra nő a tiszta szesz jövedéki adója, továbbá a Ponta-kabinet luxusadót is kivet többek között a 3000 köbcentiméteresnél nagyobb hengerűrtalmű személygépkocsikra, bundákra, órákra, hajókra. Reményeik szerint a jövedéki adó emelése és a luxusadó együttesen 300 millió lejt hoz majd a költségvetésbe.

Azért is szükséges ugyanakkor az áfacsökkentés miatt keletkező költségvetési űr mielőbbi kompenzálására, mivel az IMF képviselői igen szkeptikusna reagáltak a kormány áfacsökkentési szándékára, végül belementek, azonban bejelentésük szerint az intézkedés csupán átmeneti jellegű. Victor Ponta és kormánya viszont azt szeretné elérni, hogy ne kelljen visszaemelni az általános forgalmi adót, sőt, azt ki lehessen terjeszteni más élelmiszerekre is. Ennek érdekében pedig próbálnak mindent megtenni, az adóbehajtás hatékonyságának növelése mellett újabb adók árán is tartanák az alacsony áfát.

Şerbănescu: „esztelenség\"

„Esztelenség, amit Ponta úr akar. Ő pénzt akar gyűjteni az egészségügy fenntartására anélkül, hogy kijelentené, hogy az költségvetési egység-e vagy sem\" – jelentette ki a krónika megkeresésére Ilie Şerbănescu. A gazdasági elemző szerint először azt kellene meghatározni, hogy „mit akarunk az egészségügyi rendszertől, az költségvetési vagy hozzájárulásos rendszerként működjön\". Mint ecsetelte, ha hozzájárulásos rendszerről beszélünk, akkor a havi összegeket személyre szabottan és célirányosan kellene fizetni. Romániában azonban – mutatott rá Şerbănescu – kötelező adóként kezelik, tehát a kormány a pénzösszegek begyűjtését követően arra költi azt, amire akarja, így fordulhat elő, hogy a befolyt pénzt például magánklinikákhoz irányítja.

A tervezett határozat azonban a szakember szerint jogilag megtámadhatatlan, mivel ezeket a hozzájárulásokat a román állam adókötelességként kezeli. Şerbănescu ugyanakkor úgy véli, hogy a gazdasági célra használt ingatlanok adóemelésével semmit sem fog elérni a kormány. „A legtöbb érintett cég meg fog szűnni, hiszen többnyire azok a vállalkozók jegyezték be cégeiket saját otthonukban, akik éppen, hogy fenn tudják magukat tartani, és nincs pénzük ingatlant bérelni\" – magyarázta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 16., csütörtök

Felsrófolták a munkadíj árát az autószerelők

Jelentősen nőtt tavaly az autószerelő műhelyekben alkalmazott munkadíj – derül ki a biztosítótársaságok szövetsége (BAAR) által készített elemzésből.

Felsrófolták a munkadíj árát az autószerelők
2024. május 16., csütörtök

Nem ellensúlyozza az agrártámogatás a súlyos piaci zavarokat okozó olcsó ukrán termékek hatását

Román állami támogatásból egészíti ki a bukaresti mezőgazdasági minisztérium a gazdáknak nyújtott uniós dotációt. A kormányfő által a napokban aláírt jogszabályok értelmében a romániai gazdák mintegy 400 millió euró többlettámogatásra jogosultak.

Nem ellensúlyozza az agrártámogatás a súlyos piaci zavarokat okozó olcsó ukrán termékek hatását
2024. május 16., csütörtök

Csaknem 35 százalékkal több földgázt importált Románia az első negyedévben, mint egy évvel korábban

Az idei év első három hónapjában 323 tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia, 34,5 százalékkal (82 800 toe) többet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adataiból.

Csaknem 35 százalékkal több földgázt importált Románia az első negyedévben, mint egy évvel korábban
2024. május 16., csütörtök

Rendelet készül a zsugorinfláció leleplezésére, a mosóporok piacára lecsap a Versenytanács

Jelentős előrelépés történt a csökkentett tömegű, de azonos áron eladott termékek ügyében – jelentette ki Marcel Ciolacu. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Versenytanács ellenőrzést fog végezni a mosószerek „indokolatlan” drágulása miatt.

Rendelet készül a zsugorinfláció leleplezésére, a mosóporok piacára lecsap a Versenytanács
2024. május 16., csütörtök

Nevet változtatott az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató

Az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató május 15-i hatállyal Digi Romániára változtatta nevét.

Nevet változtatott az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató
2024. május 15., szerda

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke
2024. május 15., szerda

Megcsappant a támogatás, már nem annyira népszerűek a környezetkímélő autók

A vártnál kisebb az érdeklődés a magánszemélyek számára meghirdetett, környezetkímélő autók vásárlását támogató Roncsautó Plusz program iránt, így a fel nem használt összegeket a jogi személyeknek meghirdetett programhoz fogják átcsoportosítani.

Megcsappant a támogatás, már nem annyira népszerűek a környezetkímélő autók
2024. május 15., szerda

Szupertitkos? A legtöbb álláshirdetés nem adja meg a várható fizetést

Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.

Szupertitkos? A legtöbb álláshirdetés nem adja meg a várható fizetést
2024. május 15., szerda

Négy láb rossz, két láb jó: kevesebb a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske, több a baromfi, mint egy éve

Románia szarvasmarha-, sertés-, valamint juh- és kecskeállománya is csökkent 2023-ban az előző évhez képest, míg a baromfiállomány 0,7 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

Négy láb rossz, két láb jó: kevesebb a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske, több a baromfi, mint egy éve
2024. május 15., szerda

Bukaresti feddés Kolozsvárnak: a metróépítés áll a legrosszabbul az EU-s helyreállítási terv beruházásai közül

A kolozsvári metróterv halmozta fel a legnagyobb késést az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) romániai projektjei közül – jelentette ki az európai beruházásokért felelős miniszter.

Bukaresti feddés Kolozsvárnak: a metróépítés áll a legrosszabbul az EU-s helyreállítási terv beruházásai közül