Kistermelői gabonapiac. A szakpolitikus szerint a kisgazdaságoknak ráfizetéses a gabonatermesztés, inkább zöldség- vagy gyümölcstermesztéssel foglalkozhatnak
Fotó: Beliczay László
Román állami támogatásból egészíti ki a bukaresti mezőgazdasági minisztérium az ukrajnai háború miatt a gazdáknak nyújtott uniós dotációt. A kormányfő által a napokban aláírt jogszabályok értelmében a romániai gazdák mintegy 400 millió euró többlettámogatásra jogosultak. A Krónika által megkérdezett szakpolitikus szerint ezek az összegek nem ellensúlyozzák a vámmentesen behozott ukrajnai termékek által okozott piaci zavarokat.
2024. május 16., 18:482024. május 16., 18:48
2024. május 16., 19:072024. május 16., 19:07
Klaus Iohannis államfő három agrártámogatási törvényt írt alá a napokban, amelyek korábban elfogadott, az ukrajnai háború okozta gazdasági válság enyhítését célzó kormányrendeleteket szentesítettek. A 2024-es román állami költségvetésből a gabonatermesztők megsegítésére 315,6 millió euró jut, a sertéságazat 28,7 millió eurót, a baromfitelepek tulajdonosai pedig összesen 36,8 millió eurót pályázhatnak meg. A kormány a legalacsonyabb összeget a húsmarha- és bivalytartó gazdáknak szánja, a szarvasmarha-támogatás keretösszege 11,03 millió euró.
Az európai uniós agrártámogatás kiegészítéseként – a Brüsszellel korábban egyeztetett támogatási kereteknek megfelelően –
Ugyanakkor a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülésén határozattal jóváhagyta az agrárminisztérium költségvetésének egymilliárd lejes kiegészítését a mezőgazdasági termelőknek járó hektáronkénti 100 eurós támogatás, valamint az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt veszteséget szenvedett sertés- és baromfitartókat megillető támogatás kifizetésére. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az ülés után közölte, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) pénteken elkezdi a kifizetések jóváhagyási eljárását, és a gazdák jövő hét elején megkapják a támogatást.
Barbu hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben szárnyra kapott híresztelések ellenére az összes jogosult gazda megkapja a területalapú támogatás teljes összegét. „A kormány ígérete szerint a növénytermesztő gazdák megkapják a hektáronkénti száz eurót, a sertés- és baromfitenyésztők pedig a nagyállategységenkénti száz eurót. Több mint 1,86 milliárd lejes keret áll erre rendelkezésre” – szögezte le az agrárminiszter. Hozzátette, a támogatási keret a növénytermesztők esetében meghaladja az 1,53 millió, a sertésztenyésztők esetében a 141 millió, a baromfitenyésztők esetében pedig a 181 millió lejt.
Csakhogy több román gazdaérdekvédelmi szervezet képviselője szerint ezek az összegek távolról sem fedezik a hazai mezőgazdasági termelők által elszenvedett károkat, így nem is tudják megoldani a gazdatársadalom évek óta növekvő problémáit.
Magyar Lóránd szerint az Európai Uniónak védenie kellene saját mezőgazdasági termékeit, minden más elképzelés zsákutca a gazdák számára
Fotó: Facebook/Magyar Lóránd
Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő, a bukaresti képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke sem látja pozitívan a román agrárágazat alakulását. „Az ukrajnai mezőgazdasági termékekre vonatkozóan a Brüsszelben egy évre meghosszabbított vámmentesség negatív hatásait nem tudja ellensúlyozni az uniós agrártámogatási rendszer. Ezen az sem segít, hogy brüsszeli jóváhagyással a nemzeti kormányoknak lehetőségük van bizonyos mértékű társfinanszírozásra. A két összeg együttesen is túl kevés ahhoz, hogy ellensúlyozni lehessen az Ukrajnából vámmentesen behozott termékek piaci zavarait” – fogalmazott portálunknak a partiumi szakpolitikus.
A szakember ugyanakkor elismerte, hogy az alacsony gabonaárakból elviekben az állattenyésztés profitálhat, hiszen a keverőüzemek olcsó alapanyagból olcsóbban tudják előállítani a takarmánykeverékeket. A valóságban az állattenyésztési ágazat mégsem áll jobban, mint a szántóföldi növénytermesztés. Amit leginkább az bizonyít, hogy 2023-ban csökkent az egy évvel korábbi állatlétszám, az ágazat tehát nem profitált az olcsó gabonaárakból.
Egyedüli kivétel a sertéstenyésztés, ahol tavaly a romániai gazdák jó évet zártak, és idén is szép kilátásaik vannak a hazai sertéshús iránti kereslet élénkülésével. Az RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint azonban a sertéstartók nem az olcsó gabonának köszönhetik sikerüket, hanem annak, hogy kevesebb import disznóhús érkezik a romániai piacra. 2023-ban Kína megnyitotta kapuit a német disznóhús előtt, így az olcsó készletek elhagyták Nyugat-Európát, a romániai disznófarmok tulajdonosai fellélegezhettek. A szakember szerint ez egy konjunkturális állapot, ami jól mutatja, hogy az uniós termelők – elsősorban a romániai állattartók – mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Szakmai vita alakult ki arról, hogy új piacok feltárásával, illetve termelői átállással kellene új kiutat keresni az olcsó ukrajnai gabona behozatala miatt kialakult válsághelyzetből. Az elképzelés azt feltételezi, hogy a farmok egy része piacosabb, jobban eladható szántóföldi növények termesztésére kellene átálljon. Magyar Lóránd szerint azonban ennek nincs realitása.
Az alternatív próbálkozások csak gazdáink problémáit növelik” – érvelt portálunknak az RMDSZ-es honatya.
Magyar ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a szántóföldi növénytermesztés mellett hangsúlyosabb állattenyésztési ágazat jöjjön létre Romániában, így a gazdák a megtermelt gabonát jobban tudnák értesíteni saját gazdaságukban. Viszont ez a fajta átállás is időt igényel, nem lehet egyik napról a másikra kivitelezni. A késve meghirdetett uniós agrárpályázatok is legalább egy év múlva éreztetik majd hatásukat a hazai állattenyésztésben, vélekedett az állatorvos végzettségű Szatmár megyei mezőgazdasági szakpolitikus.
leginkább őket sújtja az ukrajnai háború hatása. Átmeneti mentőövet jelenthet, ha európai uniós döntés értelmében a nemzeti kormányok által eddig kifizetett 20-25 ezer ezer eurós ,,de minimis” támogatások összegét megduplázza az Európai Bizottság, de ez sem fogja megoldani a kistermelők felhalmozott gondjait.
,,A kisgazdaságok számára nem a nagy kultúrás szántóföldi növénytermesztés a megoldás. Esetükben sürgetőbb az átállás, hogy zöldség-, illetve gyümölcstermesztéssel foglalkozzanak. Ami munkaerő-igényesebb ugyan, de családjaik számára biztonságosabb megélhetést biztosít. Az igazi megoldás azonban a szövetkezés, az összefogás, a gazdák együttgondolkodása lehet. Ennek hiányában a kisgazdaságoknak hosszabb távon nincs esélyük a talpon maradásra” – mutatott rá portálunknak Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Ukrajna 2024 áprilisában rekordmennyiségű, több mint 13 millió tonna árut exportált, ami felülmúlta a 2022. februári adatokat: az áprilisi export értéke elérte a 3,3 milliárd dollárt.
A csütörtökön jegyzett évi 5,92 százalékról 5,93 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Idén szeptemberben 916,758 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 886,983 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Jövőre az országot gazdasági jellegű (magasabb adók és recesszió) és nem gazdasági jellegű (dezinformáció és fegyveres konfliktus) kockázatok is fenyegetik – fogalmazta meg a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az Electrica Furnizare, Románia egyik legnagyobb áramszolgáltatója megállapította a jelenleg érvényes ársapka megszűnése, vagyis jelen állás szerint 2025. április 1-je után érvényes árait azon ügyfelei számára, akiknek szerződése az év végén jár le.
A szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány Romániában – jelentette be kedden a pénzügyminisztérium.
Három nappal az előző drágítás után kedden újra megemelte az üzemanyagok árát a romániai piacvezető, a Petrom. És ez már a sokadik áremelés volt ebben a hónapban.
A nem kormányzati ügyfeleknek nyújtott banki hitelek egyenlege 2024 októberében 0,7 százalékkal 416,063 milliárd lejre nőtt idén szeptemberhez képest – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az EU szociális védelmi kiadása 2023-ban elérte a 4,583 milliárd eurót, ami 6,1 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. Románia a tagállamok egyike, ahol a szociális védelemre fordított kiadások növekedése jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Rendszeressé vált Magyarországon a romániai körülményekkel – bérekkel, nyugdíjakkal, életszínvonallal – való összehasonlítgatás, amelynek során kormánypárti politikusok előszeretettel küldözgetik ellenzéki társaikat a határ túloldalára.
A Bukaresti Értéktőzsde mínuszban nyitotta a hétfői kereskedést, az összes index esett, miután az elnökválasztás első fordulójának eredményei alapján, hatalmas meglepetésre az oroszbarátként számontartott Călin Georgescu került az első helyre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!