2012. május 15., 08:402012. május 15., 08:40
„A megkülönböztetésmentességhez való jog az uniós alapjogok egyike” – közölte Siim Kallas közlekedési biztos. A bizottság közleménye emlékeztet arra, hogy személygépkocsikra jelenleg hét tagállamban – Ausztriában, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában – vetnek ki útdíjat időalapú matricarendszer szerint, de máshol is fontolgatják.
Az EB támpontot kíván adni a tagállamoknak abban, hogy mi nem minősül diszkriminatív díjszabásnak. A testület a most kiadott, nem kötelező érvényű dokumentumban egyértelműen a távolságalapú útdíjfelszámítás mellett foglal állást, mivel az „természeténél fogva méltányosabb és alkalmasabb az árjelzések küldésére, mint az időalapú matricarendszer”.
„Ha nincsenek kellően átgondolva, a matricarendszerek nagyobb eséllyel okoznak indokolatlan nehézségeket azon külföldi autósoknak, akik az adott országon csak áthaladnak” – vélik. Az időalapú matricarendszernél Brüsszel szerint gondoskodni kell arról, hogy a belföldi és a külföldi autósok egyaránt legalább heti, havi és éves matrica közül választhassanak.
A testület azt is fontosnak tartja, hogy elfogadható legyen az „átlagos napidíj-hányados”, amely azt mutatja, hogy a legrövidebb érvényességi idejű matricát igénybe vevő autós a leghosszabb érvényességi idejű matricát vásárolóhoz képest átlagosan mennyivel fizet többet egynapi úthasználatért. Kallasék szerint a 8 körüli hányados „tekintendő az elfogadhatóság felső határának”. Fontosnak tartja az iránymutatás az is, hogy a külföldiek számára is biztosítsanak könnyen hozzáférhető, közérthető tájékoztatást az úthasználati díjakról, tegyék lehetővé a választást többféle fizetési mód között, és lehetőség legyen megfelelő jogérvényesítésre is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Látogatottsági adatok