A kis- és középvállalkozások jelentik a biztonságos, minden körülmények között helyben maradó gazdaságot, ezért azok megerősítésére van szükség a Kárpát-medencei innovatív térben – jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki tanácsadója szerdán Révkomáromban, a Pallas Athéné Domus Alapítvány (PADI) vállalkozókat megcélzó konferenciasorozatának első felvidéki állomásán.
2016. április 21., 13:082016. április 21., 13:08
Hidvéghi Balázs a konferenciát megnyitó beszédében elmondta: az MNB számára a közösségi felelősségvállalás részeként megkülönböztetett területnek számít az oktatás, s ezért hozták létre a Pallas Athéné alapítvány-családot, amelynek az innovációért felelős tagja a Pallas Athéné Domus Alapítvány (PADI) a vállalkozókat megcélzó konferenciasorozat szervezője.
A PADI célja, hogy erősítse a pénzügyi és a gazdasági ismeretek oktatását és terjesztését a Kárpát-medencében. Az Erősödő Kárpát-medencei magyar vállalkozások rendezvényen elsődlegesen a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok témája, valamint a helyi kis- és középvállalkozások erősítésének, azon belül az export fejlesztésének lehetőségeiről volt szó.
Nagy Róza, a PADI kuratóriumi elnöke rövid köszöntőjében az alapítvány által vállalt feladatokat ismertette, rámutatva: mostani körútjukon kapcsolatfelvétel és tájékozódás is zajlik, amit a második körben konkrétabb segítségnyújtás is követ. „Szeretném, ha a jövőt együtt tudnánk elképzelni” – jegyezte meg. A PADI konferenciasorozata tavaly decemberben Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferenciával indult. Legutóbb Szabadkán tartottak ilyen rendezvényt, a szerdai esemény a sorozat első felvidéki állomása volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!