A képzés a kulcsszó a nemzetközileg is elismert román informatikai ágazatban

Romániának hatalmas IT-tartaléka és -potenciálja van •  Fotó: Pixabay.com

Romániának hatalmas IT-tartaléka és -potenciálja van

Fotó: Pixabay.com

Az információtechnológiai (IT) terület fejlesztésének szükségessége visszatérő téma Klaus Johannis államfő nyilatkozataiban. Lehet-e erre jövőképet építeni, hogy állnak a magyarlakta régiók ebben az iparágban, s miként kellene segítsék a kormányzati szereplők, az önkormányzatok az ágazatot? A lapunknak nyilatkozó szakember szerint a digitalizáció radikálisan átrendezi a klasszikus iparágbeli nagy játékosokat.

Pataky István

2019. október 14., 14:032019. október 14., 14:03

2019. október 14., 14:062019. október 14., 14:06

Klaus Johannis elnök nemrég arról beszélt, hogy az IT-szektor támogatása a mindenkori román kormány napirendjén kellene hogy legyen. Egy korábbi felszólalásában az államfő azt mondta, a digitális forradalom óriási lehetőséget jelent. Mint fogalmazott, „nem engedhetjük meg, hogy Románia lemaradjon a globális versenyben”. ,,Meggyőződésem, hogy a fiatal vállalkozók és az innovatív megoldások – főként a digitális szektorban – támogatása jelenti gazdaságunk versenyképességének kulcsát” – üzent az elnök. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője nemrég lapunknak úgy fogalmazott, hogy

Idézet
a Klaus Johannis elnök által koordinált titkosszolgálatok, az oda kötődő gazdasági csoportok előnyben részesítik a regionális biztonságpolitikai hatalmi szerep segítségével elérhető amerikai IT-, hadi, energiaipari fejlesztéseket”.

Van tartalék és potenciál

Az államfő IT-fejlesztésekre vonatkozó kampányáról és az információtechnológiai szektor romániai helyzetéről kérdeztük Bihari Bélát, a székelyföldi IT Plusz Klaszter elnökét. „Az biztos hogy az informatika, de összességében a digitalizáció 21 századi feltörekvő ipar, ami radikálisan felforgatja és átrendezi a klasszikus iparágbeli nagy játékosokat. Romániának hatalmas tartaléka és potenciálja van, elég csak az IT elmúlt pár évben tapasztalt hazai össztermelési növekedését vizsgálni” – hangsúlyozta a Krónikának a vállalkozó. Bihari Béla kérdésünkre elmondta, személy szerint nem látja, milyen formában kívánják szabályozni vagy előnyben részesíteni az amerikai fejlesztéseket. „Talán majd akkor részesülnének hazai IT-vállalatok adókedvezményben, ha amerikai klienseknek szolgáltatnak vagy árusítanak? Vagy talán arra gondoltak, hogy az amerikai hadügyi fejlesztésekbe szeretnének Romániából beszállítókat bevonni? Őszintén szólva ez inkább spekuláció, mintsem konkrétum. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy Amerika a jelenleg is zajló kiberkonfrontációkban is egyre nyilvánosabb formában igényt tart majd a Romániából érkező vagy épp tálcán kínált, magasan képzett mérnökökre és informatikusokra” – véli a székelyföldi IT Plusz Klaszter elnöke.

Vadásznak a tanárokra,
tudósokra

Kérdésünkre, hogy mit tehet egy kormány az információtechnológiai iparág további fejlődése érdekében, Bihari Béla egyszerűnek nevezte a képletet:

képzés, képzés és ismételten is képzés.

„Először is ez az az iparág, ahol a jól képzett tanárok és trénerek képezik az abszolút szűk keresztmetszetet. A világszinten is kompetens informatikai cégek egyszerűen levadásszák a legjobb tanárokat és tudósokat, hogy a saját munkaerőiket képezzék. Ezáltal az egyetemek rendkívül nehéz helyzetben vannak az oktatás magas színvonalon tartásával. Ezen intézmenyek limitált penzügyi kerettel rendelkeznek, magyarul tétlenül kell végignézniük a legjobb tanáraik elvesztését. És akkor még nem beszéltünk a számos európai lehetőségről doktori vagy posztdoktori ajánlatok terén” – sorolta az orvosolandó problémákat a szakember. Bihari Béla szerint

az igazi kompenzálás a kormány részéről az lenne, ha olyan adókedvezményi csomagot vagy támogatási programot dolgozna ki, amellyel ösztönözné a cégeket, hogy – akár részmunkaidőben – besegítsenek az oktatási intezményeknek.

Hozzátette: ezzel mindenki jól járna, a vállalatnak részben megtérül a rendelkezésre bocsátott erőforrás fizetése, közelebb kerülne a potenciális munkavállalókhoz, az egyetem pedig nem lenne akadályoztatva a magas bérezések által, és továbbra is megtarthatná a tudáshordozókat az intézmény keretei között. Ez egy úgynevezett knowledge sharing, azaz tudásmegosztás elv, ami Romániában igencsak korlátozottan működik jelenleg” – fogalmazott a vállalkozó.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Fénykorát éli
a kiszervezett munka

Hol áll most a romániai IT-szektor nemzetközi összehasonlításban, melyek az előnyei, s milyen gondokkal küzd? – tettük fel a kérdést Bihari Bélának. Elmondta, a nemzetközi összehasonlításban a romániai informatikusok elismertek, hiszen közel vannak a nyugati kultúrákhoz, jól beszélnek angolul, ha kell, rövid idő alatt tudnak Európa nagyobb központjai felé repülni. Ezért is éli még mindig fénykorát az outsourcing, azaz a kiszervezett munka. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy a munkabérek és igények radikálisan emelkednek.

Idézet
Mára elértük azt, hogy aki Erdélybe vagy akár a Székelyföldre szeretne kiszervezni egy munkát, az nem az olcsóbb munkaerőért teszi azt, hanem mert talál olyan céget, amely rendelkezik szaktudással, és képes felvállalni a munkát. Úgy érzem, ha Ukrajnában stabilabb lenne a helyzet, a romániai IT-piac nagy konkurenciára lelne”

– mondta a szakember.

Azt is megkérdeztük Bihari Bélától, mit tehetnek az erdélyi magyarlakta vidékek önkormányzatai annak érdekében, hogy ezek a régiók is részesei lehessenek egy esetleges IT-sikertörténetnek. „Oktatási programokra, tanárképzőkre és az alulról építkező szakmai és civil szervezetek támogatására van szükség – és itt nem az anyagiakra gondolok – anélkül, hogy azokat valamilyen zászló, avagy érdek alá beolvasszanak. Csak egy példa: nemzetközi kapcsolatrendszerükön keresztül, a világ különböző tájaira elszármazott, a szakmából érkező neves előadók, mentorok és példamutatók felénk tudnák irányítani a figyelmet, hogy az erdélyi magyar régiók is megfelelően versenyképesek legyenek” – válaszolta a klasztervezető.

Mivel Romániában sokan hiányolják az országos, de a régiós jövőképet is, rákérdeztünk, lehet-e ilyen tekintetben építeni az IT-fejlesztésekre. Bihari Béla kiemelte: nemcsak hogy lehet, hanem a digitalizáció és az IT-fejlesztések a jelent és egyben a közeljövőt jelentik. „Amint az nemrég a 7. Digitális Székelyföld konferencián (digitálisszékelyföld.ro) elhangzott: nem kell és nem is tudunk Erdélyből Szilícium-völgyet faragni, viszont a mi egyedi természeti és egészséges kulturális identitásunkat képesek vagyunk az informatika által a világ számára kellőképpen promoválni, és ezáltal is a térséget formálni” – hangsúlyozta lapunknak Bihari Béla.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint
2025. május 08., csütörtök

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP
2025. május 08., csütörtök

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint
2025. május 08., csütörtök

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen

Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen
2025. május 08., csütörtök

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat
2025. május 08., csütörtök

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre
2025. május 07., szerda

Magyarországon terjeszkedik egy romániai fogászati cég

Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Magyarországon terjeszkedik egy romániai fogászati cég
2025. május 07., szerda

Nem tetszik az Európai Bizottságnak, hogy kevesebbet fizetünk a gázért, az ársapka kivezetését követeli

Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.

Nem tetszik az Európai Bizottságnak, hogy kevesebbet fizetünk a gázért, az ársapka kivezetését követeli
2025. május 07., szerda

Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is

Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.

Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is
2025. május 06., kedd

Átlagbérek Európában: Luxemburg és Svájc a jövedelmi lista élén, Románia az uniós átlag alatt

Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.

Átlagbérek Európában: Luxemburg és Svájc a jövedelmi lista élén, Románia az uniós átlag alatt