A képzés a kulcsszó a nemzetközileg is elismert román informatikai ágazatban

Klaus Johannis elnök nemrég arról beszélt, hogy az IT-szektor támogatása a mindenkori román kormány napirendjén kellene hogy legyen. Egy korábbi felszólalásában az államfő azt mondta, a digitális forradalom óriási lehetőséget jelent. Mint fogalmazott, „nem engedhetjük meg, hogy Románia lemaradjon a globális versenyben”. ,,Meggyőződésem, hogy a fiatal vállalkozók és az innovatív megoldások – főként a digitális szektorban – támogatása jelenti gazdaságunk versenyképességének kulcsát” – üzent az elnök. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője nemrég lapunknak úgy fogalmazott, hogy

Az államfő IT-fejlesztésekre vonatkozó kampányáról és az információtechnológiai szektor romániai helyzetéről kérdeztük Bihari Bélát, a székelyföldi IT Plusz Klaszter elnökét. „Az biztos hogy az informatika, de összességében a digitalizáció 21 századi feltörekvő ipar, ami radikálisan felforgatja és átrendezi a klasszikus iparágbeli nagy játékosokat. Romániának hatalmas tartaléka és potenciálja van, elég csak az IT elmúlt pár évben tapasztalt hazai össztermelési növekedését vizsgálni” – hangsúlyozta a Krónikának a vállalkozó. Bihari Béla kérdésünkre elmondta, személy szerint nem látja, milyen formában kívánják szabályozni vagy előnyben részesíteni az amerikai fejlesztéseket. „Talán majd akkor részesülnének hazai IT-vállalatok adókedvezményben, ha amerikai klienseknek szolgáltatnak vagy árusítanak? Vagy talán arra gondoltak, hogy az amerikai hadügyi fejlesztésekbe szeretnének Romániából beszállítókat bevonni? Őszintén szólva ez inkább spekuláció, mintsem konkrétum. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy Amerika a jelenleg is zajló kiberkonfrontációkban is egyre nyilvánosabb formában igényt tart majd a Romániából érkező vagy épp tálcán kínált, magasan képzett mérnökökre és informatikusokra” – véli a székelyföldi IT Plusz Klaszter elnöke.

Kérdésünkre, hogy mit tehet egy kormány az információtechnológiai iparág további fejlődése érdekében, Bihari Béla egyszerűnek nevezte a képletet:

képzés, képzés és ismételten is képzés.

„Először is ez az az iparág, ahol a jól képzett tanárok és trénerek képezik az abszolút szűk keresztmetszetet. A világszinten is kompetens informatikai cégek egyszerűen levadásszák a legjobb tanárokat és tudósokat, hogy a saját munkaerőiket képezzék. Ezáltal az egyetemek rendkívül nehéz helyzetben vannak az oktatás magas színvonalon tartásával. Ezen intézmenyek limitált penzügyi kerettel rendelkeznek, magyarul tétlenül kell végignézniük a legjobb tanáraik elvesztését. És akkor még nem beszéltünk a számos európai lehetőségről doktori vagy posztdoktori ajánlatok terén” – sorolta az orvosolandó problémákat a szakember. Bihari Béla szerint

az igazi kompenzálás a kormány részéről az lenne, ha olyan adókedvezményi csomagot vagy támogatási programot dolgozna ki, amellyel ösztönözné a cégeket, hogy – akár részmunkaidőben – besegítsenek az oktatási intezményeknek.

Hozzátette: ezzel mindenki jól járna, a vállalatnak részben megtérül a rendelkezésre bocsátott erőforrás fizetése, közelebb kerülne a potenciális munkavállalókhoz, az egyetem pedig nem lenne akadályoztatva a magas bérezések által, és továbbra is megtarthatná a tudáshordozókat az intézmény keretei között. Ez egy úgynevezett knowledge sharing, azaz tudásmegosztás elv, ami Romániában igencsak korlátozottan működik jelenleg” – fogalmazott a vállalkozó.

Hol áll most a romániai IT-szektor nemzetközi összehasonlításban, melyek az előnyei, s milyen gondokkal küzd? – tettük fel a kérdést Bihari Bélának. Elmondta, a nemzetközi összehasonlításban a romániai informatikusok elismertek, hiszen közel vannak a nyugati kultúrákhoz, jól beszélnek angolul, ha kell, rövid idő alatt tudnak Európa nagyobb központjai felé repülni. Ezért is éli még mindig fénykorát az outsourcing, azaz a kiszervezett munka. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy a munkabérek és igények radikálisan emelkednek.

– mondta a szakember.

Azt is megkérdeztük Bihari Bélától, mit tehetnek az erdélyi magyarlakta vidékek önkormányzatai annak érdekében, hogy ezek a régiók is részesei lehessenek egy esetleges IT-sikertörténetnek. „Oktatási programokra, tanárképzőkre és az alulról építkező szakmai és civil szervezetek támogatására van szükség – és itt nem az anyagiakra gondolok – anélkül, hogy azokat valamilyen zászló, avagy érdek alá beolvasszanak. Csak egy példa: nemzetközi kapcsolatrendszerükön keresztül, a világ különböző tájaira elszármazott, a szakmából érkező neves előadók, mentorok és példamutatók felénk tudnák irányítani a figyelmet, hogy az erdélyi magyar régiók is megfelelően versenyképesek legyenek” – válaszolta a klasztervezető.

Mivel Romániában sokan hiányolják az országos, de a régiós jövőképet is, rákérdeztünk, lehet-e ilyen tekintetben építeni az IT-fejlesztésekre. Bihari Béla kiemelte: nemcsak hogy lehet, hanem a digitalizáció és az IT-fejlesztések a jelent és egyben a közeljövőt jelentik. „Amint az nemrég a 7. Digitális Székelyföld konferencián (digitálisszékelyföld.ro) elhangzott: nem kell és nem is tudunk Erdélyből Szilícium-völgyet faragni, viszont a mi egyedi természeti és egészséges kulturális identitásunkat képesek vagyunk az informatika által a világ számára kellőképpen promoválni, és ezáltal is a térséget formálni” – hangsúlyozta lapunknak Bihari Béla.