Fotó: Székelyhon
Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.
2024. november 19., 16:532024. november 19., 16:53
Az energiaügyi miniszter kijelentette, az energiapiac jövő tavasszal esedékes újbóli liberalizációja után a 300 kilowattóránál nagyobb fogyasztással rendelkező háztartásoknak – amelyek jelenleg kilowattóránként 1,3 lejt fizetnek az áramért – az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) honlapján
Sebastian Burduja ugyanakkor megerősítette, hogy a kiszolgáltatott helyzetben levő fogyasztók a jelenlegi energiaára-sapka kivezetése után is támogatásba részesülnek. A miniszter szerint „sokkal korrektebb” a jövedelem alapján megítélni, mintsem a fogyasztás szintjéhez kötni a támogatást. „Senkit sem fogunk hátrahagyni. Erre nem egy bizonyos pártnak kell kötelezettséget vállalnia, hanem a mindenkori kormány felelőssége” – szögezte le a tárcavezető.
Nem normális, hogy Kelet-Európa sokkal magasabb energiaárakat fizet, mint Nyugat-Európa, ezért kértem az Európai Bizottságtól (EB) méltányos bánásmódot és egy működő energiauniót – írta Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerdán a Facebookon.
Sebastian Burduja ugyanakkor egy keddi szakmai konferencián bejelentette, hogy kormány várhatóan ezen a héten elfogadja Románia 2035-ig szóló energiastratégiáját. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy az ország energiastratégiája 2007 óta nem frissült. Elmondta, a kormány asztalára kerülő dokumentum Románia integrált nemzeti energia- és klímatervéhez igazodik, és 2035-ig szól, kitekintéssel 2050-ig.
A miniszter hangsúlyozta, hogy rövid és középtávon Románia át fog térni a szénről a földgázra, közép- és hosszú távon pedig a földgázról az atomenergiára. Emlékeztetett, hogy a földgázra való átállást nagymértékben segíteni fogja a fekete-tengeri gázkitermelés.
Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy bárki lesz a következő időszakban kormányon, tiszteletben fogja tartani az uniós kötelezettségvállalásokat is magában foglaló új energiastratégiát – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A tervezettnél közel egy évvel korábban, már 2026-ban elkezdődhet a kitermelés a Fekete-tenger kontinentális talapzatának Romániához tartozó részén található Neptun Deep lelőhelyen. Erről a projektet ismerő személyek nyilatkoztak a sajtónak.
Bár 2010. július 15-e óta valamennyi romániai lakásnak kötelező biztosítással kellene rendelkeznie, még mindig nem érte el a 25 százalékot a bebiztosított otthonok aránya. Úgy tűnik viszont, hogy tavaly megnőtt és rekordot döntött a lakásbiztosítási kedv.
A tavalyi évhez hasonlóan 2025-re is 100 000, a romániai munkaerőpiacra újonnan belépő külföldi munkavállalóból álló kvótát állapít meg a bukaresti munkaügyi minisztérium honlapján elérhető határozattervezet.
Észszerű költekezésre, a kiadások csökkentésére, takarékoskodásra intik a romániai lakosságot elemzők, vállalkozók, akik szerint a második Ciolacu-kormány által foganatosított megszorítások sem lesznek elegendőek az államháztartási hiány pótlására.
Komolyabb fagyokra, tartós hidegre lenne szükség a kórokozók, kártevők számának csökkenéséhez – közölte agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet. A következő 8-10 napban nincs kilátás tartós lehűlésre, így a kártevők túlélik az enyhe időjárást.
Szerda óta nem érkezik több orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába. Ez egyelőre nem okoz problémát, azonban a jövő még bizonytalan, a legnagyobb bizonytalansági tényezőt pedig az árak jelentik – mutat rá elemzésében az olasz Avvenire című lap.
Jelentős mértékben megdrágult az üzemanyag az új év beköszöntével, Románia valamennyi töltőállomásánál megemelték a gázolaj és a benzin árát. Az üzemanyag-drágulás megannyi termék árának emelkedését vonja maga után.
Drágul a bukaresti metró, a jövedéki adó emelése miatt nő az üzemanyagok ára, illetve bizonyos adók is módosulnak idén január elsejétől – írja az Agerpres.
Az energiaügyi minisztérium még egy évvel, 2025. december 31-ig meghosszabbítja az egyéni radiátoros hőmennyiségmérő órák felszerelésének betartására vonatkozó határidőt.
Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.
A több mint 6 milliárd lejes tartozásának rendezéséig a fejlesztési minisztérium nem fogad új kifizetési kérelmeket az Anghel Saligny közművesítési program és a helyi fejlesztések országos programja (PNDL) keretében – közölte Cseke Attila tárcavezető.
szóljon hozzá!