Fotó: Székelyhon
Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.
2024. november 19., 16:532024. november 19., 16:53
Az energiaügyi miniszter kijelentette, az energiapiac jövő tavasszal esedékes újbóli liberalizációja után a 300 kilowattóránál nagyobb fogyasztással rendelkező háztartásoknak – amelyek jelenleg kilowattóránként 1,3 lejt fizetnek az áramért – az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) honlapján
Sebastian Burduja ugyanakkor megerősítette, hogy a kiszolgáltatott helyzetben levő fogyasztók a jelenlegi energiaára-sapka kivezetése után is támogatásba részesülnek. A miniszter szerint „sokkal korrektebb” a jövedelem alapján megítélni, mintsem a fogyasztás szintjéhez kötni a támogatást. „Senkit sem fogunk hátrahagyni. Erre nem egy bizonyos pártnak kell kötelezettséget vállalnia, hanem a mindenkori kormány felelőssége” – szögezte le a tárcavezető.
Nem normális, hogy Kelet-Európa sokkal magasabb energiaárakat fizet, mint Nyugat-Európa, ezért kértem az Európai Bizottságtól (EB) méltányos bánásmódot és egy működő energiauniót – írta Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerdán a Facebookon.
Sebastian Burduja ugyanakkor egy keddi szakmai konferencián bejelentette, hogy kormány várhatóan ezen a héten elfogadja Románia 2035-ig szóló energiastratégiáját. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy az ország energiastratégiája 2007 óta nem frissült. Elmondta, a kormány asztalára kerülő dokumentum Románia integrált nemzeti energia- és klímatervéhez igazodik, és 2035-ig szól, kitekintéssel 2050-ig.
A miniszter hangsúlyozta, hogy rövid és középtávon Románia át fog térni a szénről a földgázra, közép- és hosszú távon pedig a földgázról az atomenergiára. Emlékeztetett, hogy a földgázra való átállást nagymértékben segíteni fogja a fekete-tengeri gázkitermelés.
Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy bárki lesz a következő időszakban kormányon, tiszteletben fogja tartani az uniós kötelezettségvállalásokat is magában foglaló új energiastratégiát – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A tervezettnél közel egy évvel korábban, már 2026-ban elkezdődhet a kitermelés a Fekete-tenger kontinentális talapzatának Romániához tartozó részén található Neptun Deep lelőhelyen. Erről a projektet ismerő személyek nyilatkoztak a sajtónak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!