Hamarabb ékezik? A derűlátó becslések szerint már akár két év múlva megkezdődhet a földgáz kitermelése a Neptun Deep lelőhelyen
Fotó: OMV Petrom
A tervezettnél közel egy évvel korábban, már 2026-ban elkezdődhet a kitermelés a Fekete-tenger kontinentális talapzatának Romániához tartozó részén található Neptun Deep lelőhelyen. Erről a projektet ismerő személyek nyilatkoztak a sajtónak.
2024. július 26., 17:232024. július 26., 17:23
Ion Sterian, a Transgaz román állami földgázvezeték-üzemeltető cég igazgatója egy, az Antena 3 hírtelevíziónak adott interjújában kifejtette: a Petrom és a Romgaz előre hozza a gázkitermelés megkezdésével kapcsolatos munkálatokat, így az első gázmolekulák már 2026 végén a felszínre kerülhetnek. Eddig mind a projekt üzemeltetője, a Petrom, mind az állami hatóságok úgy becsülték, hogy az ott kitermelt gáz legkorábban 2027 elején kerülhet a rendszerbe.
„...Biztos vagyok benne, hogy az első adag gáz sokkal korábban érkezik, mint ahogyan becsülték, és készen állunk arra, hogy 2026 végén bekerüljön az országos rendszerbe. Létezik egy háromoldalú megállapodás a Transgaz, illetve az OMV Petrom és a Romgaz között. Havonta találkozunk, és elemezzük a munkálatok állását, mind a Transgaz, mind ők.
– mondta Sterian.
Bár ütemterv szerint halad a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelésének előkészítése, az előzmények és a térségben dúló háború ismeretében nem borítékolható a román gigaprojekt zökkenőmentes gyakorlatba ültetése.
A Transgaz az országos szállítási rendszer üzemeltetőjeként hozzáfér a Neptun Deepre vonatkozó valós adatokhoz, mivel a termelő és a szállító között teljes együttműködésre van szükség.
Azt, hogy a Neptun Deepen korábban is elindulhat a kitermelés, Sebastian Burduja energiaügyi miniszter is megerősítette.
„Az állami intézmények teljes mértékben támogatják ezt a stratégiai projektet mindenben, ami az engedélyek és a jóváhagyások kiadását illeti. Ezzel összefüggésben arra számítunk, hogy a következő hónapokban megkezdődhet a fúrás, és optimistán tekintünk arra, hogy az első gázmolekulák 2026 végén – 2027 elején bekerülhetnek az országos gázszállító rendszerbe” – mondta a miniszter az Economedia.ro-nak,
Ami a kitermelt gáz felhasználását illeti, arról egyelőre nincs hivatalos információ. Annyit tudni, hogy a jelenlegi törvények szerint
„A két vállalat még nem kezdett tárgyalásokat a gáz potenciális fogyasztóknak való értékesítéséről. Ez a törvény által előírt feltételek mellett történik, a román állam fenntartja elővásárlási jogát. Amikor a projektben részt vevő cégek megkezdik a gáz kereskedelmi forgalomba hozatalának eljárásait, a törvényi előírások értelmében kötelesek felajánlani az államnak az elővásárlási lehetőséget, az állam pedig mérlegelni fogja annak gyakorlását” – mondta a miniszter az Economedia.ro-nak.
Öngyilkosságnak tartja a Greenpeace Románia a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelésének beindítását egy háborús övezet közelében a sodródó tengeri aknákkal kapcsolatos kockázatelemzés és a kockázatcsökkentő intézkedések előkészítése nélkül.
Az elővásárlási jog értelmében az állam először jelzi, hogy szeretne egy bizonyos mennyiségű gázt vásárolni. Ezt követően a Neptun Deepem kitermelést folytató partnerekkel tárgyalnak az árról és az időtartamról, majd véglegesítik a szerződést.
A kitermelés megkezdése után 3-4 évvel, azaz 2030-2031-ben az éves termelés a becslések szerint eléri a 7-8 milliárd köbmétert, ami majdnem megduplázza a jelenlegi kitermelést. A projekt 50-50 százalékban a Petrom és a Romgaz tulajdonában van, de a vezető erő a Petrom, amely kiválasztja, hogy ki végezze a fúrásokat és az összes ehhez kötődő műveletet.
A Fekete-tengeren, a Midia lelőhelyen már kitermelést folytat a Black Sea Oil & Gas, amely évente 1 milliárd köbmétert termel ki.
Kedvezőbb kereskedelmi feltételekért lobbiztak az OMV osztrák kőolajipari társaság vezetői a Marcel Ciolacu miniszterelnökkel folytatott hétfő délutáni megbeszélésen.
Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója tavaly júliusban arról beszélt: a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelése hozzájárul Románia és a régió energiabiztonságához, és a becslések szerint mintegy 20 milliárd euróval fogja gyarapítani az állami költségvetés bevételeit.
A két vállalat mintegy 4 milliárd eurós beruházással körülbelül 100 milliárd földgázt hozna a felszínre. A Neptun Deep gázmező parttól 160 kilométerre, 100-1000 méteres mélységben, 7500 négyzetkilométeren terül el.
A bírósághoz fordul a Greenpeace, ha nem vonják vissza a Neptun Deep környezetvédelmi engedélyét
A Greenpeace Románia pénteken bejelentette, hogy panaszt nyújtott be a Konstanca megyei Környezetvédelmi Ügynökségnek, amelyben a Neptun Deep beruházás környezetvédelmi engedélyének visszavonását kéri.
A környezetvédelmi szervezet közleményében emlékeztetett, hogy korábban több problémára is felhívta az állami hatóság figyelmét. Többek között arra, hogy hiányzik a gázkitermelés tengervízre és éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának megfelelő felmérése, a háborús helyzettel kapcsolatos kockázatelemzés, a geológiai szempontú elemzés, és nem volt hatékony nyilvános konzultáció sem a beruházás környezeti hatásairól.
A Greenpeace közölte, hogy bírósághoz fordul, ha az ügynökség nem vonja vissza a környezetvédelmi engedélyt.
„Ez a beruházás a fosszilis tüzelőanyagok korszakába zárja Romániát, és tovább gyorsítja az éghajlati válság hatásait, amelyeket már most is erősen érzünk. Az elmúlt hetekben tapasztalt hőhullámok egyre intenzívebbek lesznek” – idézte a közlemény Vlad Cătunát, a szervezet kampánykoordinátorát.
Az OMV Petrom vezérigazgatója, Christina Verchere az Agertres-nek nemrégiben adott interjúban a Neptun Deepről kijelentette, hogy a környezeti hatástanulmány szerint a beruházás környezeti és gazdasági-társadalmi hatásai elhanyagolhatóak.
Emlékeztetett arra, hogy a vállalat a legkorszerűbb technológiát alkalmazza a mélytengeri gázkitermelésre, és a becsült széndioxid-kibocsátás jóval az iparág átlaga alatt marad.
„Tiszteletben tartjuk az összes előírást annak érdekében, hogy a Neptun Deep projekt biztonságos körülmények között, az engedélyeknek és a jogszabályoknak megfelelően valósuljon meg” – nyilatkozta Christina Verchere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!