Egyenlő elbánást kérnek. Sebastian Burduja görög és bolgár kollégájával együtt emelte fel szavát az áram árában mutatkozó jelentős eltérések miatt
Fotó: Sebastian Burduja/Facebook
Nem normális, hogy Kelet-Európa sokkal magasabb energiaárakat fizet, mint Nyugat-Európa, ahogyan az elmúlt hónapokban történt, ezért kértem az Európai Bizottságtól (EB) méltányos bánásmódot és egy működő energiauniót – írta Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerdán a Facebookon.
2024. október 02., 13:022024. október 02., 13:02
„Ahogy szeptember 12-én ígértem, görög és bolgár kollégáimmal együtt hivatalosan is kértem az Európai Bizottságtól a méltányos bánásmódot és egy működő energiauniót.
Tegnap Varsóban újra elmondtam, hangosan és világosan: tiszteletben tartjuk az egységes piac közös európai kötelezettségeit, de egyenlő jogokat követelünk. Biztonságos és megfizethető energia nélkül nincs fejlődés. Polgáraink jóléte, gazdaságunk versenyképessége, a bérek és a munkahelyek az energia árától függnek.
Ezért
– szögezte le Burduja.
A miniszter szerint Románia, Görögország és Bulgária kérésére, amelyet az Európai Bizottság már elfogadott, „az energiaügyi miniszterek következő, október 15-i luxembourgi találkozóján ismertetni fogjuk a helyzetet és konkrét tetteket fogunk kérni”, mert „az igazságot ki kell mondani, és Románia nem fog hallgatni az igazságtalansággal szemben”.
A felháborodást már csak az is indokolja, hogy
annak ellenére, hogy az elmúlt két hónapban csökkentek az árak a másnapi piacon, amelyen a jelenlegi fogyasztás 40 százalékának megfelelő mennyiséggel kereskednek – derül ki a Profit.ro gazdasági portál elemzéséből.
Ez az adat megerősíti, hogy
Az a tény, hogy a legdrágább európai energiapiacok a romániai, görögországi, bulgáriai és magyarországi voltak, megerősíti a régiónak a többi európai energiapiactól való elszakadását.
A harmadik negyedévben a másnapi piacon az energia átlagára 127,42 euró/MWh volt az OPCOM-on, Romániát az európai élmezőnyben Görögország követte 125,9 euró/MWh-val, Bulgária 123,6 euró/MWh-val és Magyarország 120,9 euró/MWh-val.
Összehasonlításképpen, Németországban és Franciaországban ugyanebben az időszakban az azonnali árak 75 euró, illetve 51 euró/MWh voltak.
Románia az év eleje óta az EU legdrágább energiapiacai között is az élmezőnyben van, 93,6 euró/MWh-s árával a negyedik helyen áll.
Összehasonlításképpen, az átlagos spot árak Németországban és Franciaországban idén 70 euró, illetve 48,5 euró/MWh voltak. Szintén szeptemberben Románia (109,6 euró/MWh átlagárral) ugyanezen országok (Olaszország, Írország és Görögország) után a negyedik helyen állt.
az országot Bulgária követte 136,5 euró/MWh-val, majd Magyarország és Görögország következett 135 euró/MWh-val. Összehasonlításképpen: Németországban júliusban a spot árak több mint kétszer olyan alacsonyak voltak, mint Romániában (67 euró/MWh), Franciaországban pedig több mint háromszor alacsonyabbak (47 euró/MWh).
A harmadik negyedévben Románia és Magyarország volt a fő energiaexportőr Ukrajnába, amelynek termelőkapacitását súlyosan károsították az orosz bombázások, így a régió két olcsó energiaforrást is elveszített: a nyugati megújuló energiát, amely most úgy tűnik, hogy Ukrajnába áramlik, és Ukrajna megújuló energiáját, amely a múltban nettó exportőr volt, legalábbis a nagy kereslet időszakaiban.
mivel a balkáni régiónak a nagykereskedelmi áramárak hatalmas emelkedésével kell szembenéznie, ami nyugaton nem történt meg, és egyedül kell támogatnia Ukrajnát, amelynek energiarendszerét az orosz katonai agresszió nagyrészt tönkretette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Temesváron épít gyárat az Elma svájci elektronikai nagyvállalat – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Idén júliusban a forgalomba helyezett új autók száma 26,2 százalékkal nőtt, a teljesen elektromos személygépkocsik eladása viszont 17,8 százalékkal csökkent, utóbbiak piaci részesedése 4,9 százalékról 3,2 százalékra esett vissza.
Jelentős változtatások várhatók a romániai nyugdíjrendszerben, ha a kormány és a parlament rábólint a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvénytervezetre.
A legtöbb európai ország fontolgatja a nyugdíjkorhatár emelését az élettartam növekedése, a demográfiai nyomás, pontosabban a népesség elöregedése, valamint a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás miatt – ezt mutatják az OECD adatai.
Valahányszor felkapcsoljuk a villanyt vagy elindítjuk a mosógépet, egy olyan gesztust teszünk, amely banálisnak tűnhet. És mégis, ez az egyszerű „kattintás” egy egész hálózatot aktivál.
Minden hat romániaiból alig egy nyaral idén külföldön, a legtöbben autóval indulnak útnak és az utazásra szánt büdzsét nagyon sokan csökkentették a tavalyi évhez képest – erre derül fény egyebek egy felmérésből.
A helyi közigazgatásban meglévő állások 20 százalékának a megszüntetése körvonalazódik Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentése szerint – a karcsúsítást már a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagba bele szeretné foglalni a kormány.
Az év első hat hónapjában a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Törvény Ereje Szakszervezeti Szövetség ügyvezető alelnöke, Marius Sepi arra kérte a parlamentet és a miniszterelnököt, biztosítsanak „tisztességes” veszélyességi bérpótlékot az egészségügy, a szociális ellátás és a közigazgatás területén dolgozóknak.
Bár jót nem igazán hallani róla, a kelet-közép-európai mindennapjainkra nézve nem jár katasztrofális következményekkel az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és vámmegállapodás a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!