Egyenlő elbánást kérnek. Sebastian Burduja görög és bolgár kollégájával együtt emelte fel szavát az áram árában mutatkozó jelentős eltérések miatt
Fotó: Sebastian Burduja/Facebook
Nem normális, hogy Kelet-Európa sokkal magasabb energiaárakat fizet, mint Nyugat-Európa, ahogyan az elmúlt hónapokban történt, ezért kértem az Európai Bizottságtól (EB) méltányos bánásmódot és egy működő energiauniót – írta Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerdán a Facebookon.
2024. október 02., 13:022024. október 02., 13:02
„Ahogy szeptember 12-én ígértem, görög és bolgár kollégáimmal együtt hivatalosan is kértem az Európai Bizottságtól a méltányos bánásmódot és egy működő energiauniót.
Tegnap Varsóban újra elmondtam, hangosan és világosan: tiszteletben tartjuk az egységes piac közös európai kötelezettségeit, de egyenlő jogokat követelünk. Biztonságos és megfizethető energia nélkül nincs fejlődés. Polgáraink jóléte, gazdaságunk versenyképessége, a bérek és a munkahelyek az energia árától függnek.
Ezért
– szögezte le Burduja.
A miniszter szerint Románia, Görögország és Bulgária kérésére, amelyet az Európai Bizottság már elfogadott, „az energiaügyi miniszterek következő, október 15-i luxembourgi találkozóján ismertetni fogjuk a helyzetet és konkrét tetteket fogunk kérni”, mert „az igazságot ki kell mondani, és Románia nem fog hallgatni az igazságtalansággal szemben”.
A felháborodást már csak az is indokolja, hogy
annak ellenére, hogy az elmúlt két hónapban csökkentek az árak a másnapi piacon, amelyen a jelenlegi fogyasztás 40 százalékának megfelelő mennyiséggel kereskednek – derül ki a Profit.ro gazdasági portál elemzéséből.
Ez az adat megerősíti, hogy
Az a tény, hogy a legdrágább európai energiapiacok a romániai, görögországi, bulgáriai és magyarországi voltak, megerősíti a régiónak a többi európai energiapiactól való elszakadását.
A harmadik negyedévben a másnapi piacon az energia átlagára 127,42 euró/MWh volt az OPCOM-on, Romániát az európai élmezőnyben Görögország követte 125,9 euró/MWh-val, Bulgária 123,6 euró/MWh-val és Magyarország 120,9 euró/MWh-val.
Összehasonlításképpen, Németországban és Franciaországban ugyanebben az időszakban az azonnali árak 75 euró, illetve 51 euró/MWh voltak.
Románia az év eleje óta az EU legdrágább energiapiacai között is az élmezőnyben van, 93,6 euró/MWh-s árával a negyedik helyen áll.
Összehasonlításképpen, az átlagos spot árak Németországban és Franciaországban idén 70 euró, illetve 48,5 euró/MWh voltak. Szintén szeptemberben Románia (109,6 euró/MWh átlagárral) ugyanezen országok (Olaszország, Írország és Görögország) után a negyedik helyen állt.
az országot Bulgária követte 136,5 euró/MWh-val, majd Magyarország és Görögország következett 135 euró/MWh-val. Összehasonlításképpen: Németországban júliusban a spot árak több mint kétszer olyan alacsonyak voltak, mint Romániában (67 euró/MWh), Franciaországban pedig több mint háromszor alacsonyabbak (47 euró/MWh).
A harmadik negyedévben Románia és Magyarország volt a fő energiaexportőr Ukrajnába, amelynek termelőkapacitását súlyosan károsították az orosz bombázások, így a régió két olcsó energiaforrást is elveszített: a nyugati megújuló energiát, amely most úgy tűnik, hogy Ukrajnába áramlik, és Ukrajna megújuló energiáját, amely a múltban nettó exportőr volt, legalábbis a nagy kereslet időszakaiban.
mivel a balkáni régiónak a nagykereskedelmi áramárak hatalmas emelkedésével kell szembenéznie, ami nyugaton nem történt meg, és egyedül kell támogatnia Ukrajnát, amelynek energiarendszerét az orosz katonai agresszió nagyrészt tönkretette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!