A Román Nemzeti Bank (BNR) által kedden közzétett adatsorok szerint a háromhavi ROBOR 2,11 százalékon állt, ami amúgy stagnálást jelent az előző napi szinthez mérten. A növekedés szeptember utolsó napjaiban 1,57 százalékos szintről indult, ma két hete, szeptember 29-én pedig már 1,74 százalékos volt a kamatláb, azóta pedig szinte napról napra emelkedett, és nem ritka a több százalékpontos ugrás sem. Október elsején már 1,79 százalékon állt, október 4–5-én 1,81 százalékon, október 6-ára viszont 2,07 százalékig ugrott egyetlen nap leforgása alatt, a múlt hetet pedig 2,10 százalékos szinten zárta, amit október 7-én, csütörtökön ért el. Az idei minimumot különben a június 7-ei 1,49 százalék jelentette.

A kamatfolyosó két szélét is 25 bázisponttal emelte, így 1 százalékra növelte az egynapos lejáratú jegybanki betét kamatlábát, illetve 2 százalékra az egynapos lejáratú hitel kamatlábát.

A régebbi hitelesek érzik inkább

„A hitelesek helyzetének megértése szempontjából lényeges, hogy a ROBOR-t 2010-től számítják, és a 2019 májusáig felvett, változó kamatlábú lejes hiteleknek a referenciakamatja, ehhez adódik a bank kamattöbblete” – idézte fel megkeresésünkre Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának adjunktusa. Emlékeztetett, hogy 2019 májusában lépett hatályba a 2019/19-es sürgősségi kormányrendelet, amely módosítja a változó kamatozású lejalapú hitelek részletének kiszámítási módját. A jogszabály rendelkezett a fogyasztói hitelek irányadó mutatójáról (IRCC), amelyet negyedévente, a bankközi tranzakciók napi kamatának számtani középarányosaként határoznak meg. Ennek értéke jelenleg 1,08 százalék korábban 1,25 százalék volt.

– fejtette ki a szakértő. Ugyanakkor hozzátette, a pártizedes százaléknyi emelkedés a legtöbb törlesztőrészlet esetében nem jelent nagy volatilitást. Tehát egy 60 ezer eurós értékű Első otthon hitel esetében ez a növekedés egyelőre párlejes változást eredményez a havi hiteltörlesztő-részlet értékében. „Ez akkor válik inkább érezhetővé, ha a növekedési trend megmarad. De ha ezt továbbra is »lefordítjuk « egy 60–70 ezer eurós lakáshitelre, akkor a későbbi lehetséges növekedések sem haladják meg a törlesztőrészletben a pár tízlejes értéket” – húzta alá a gazdasági szakember.

Nőtt az alapkamat és az inflációs várakozás

Kérdésünkre rámutatott: a bankközi hitelkamatláb alakulását több tényező mozgatja, ám legnagyobb mértékben az idézi elő a változást, hogy a BNR alapkamatot emelt, illetve hogy az infláció is gyorsabb ütemben növekszik, mint ahogy azt korábban előrejelezték, így a jegybank augusztusban az idén immár harmadszor módosította felfelé az inflációs várakozását.

– szögezte le az egyetemi oktató. Emlékeztetett egyúttal, hogy a mostani érték még korántsem rekordmagasságú, hiszen 2019 januárjában például a 3 százalékos szintet is meghaladta, és 2020-ban is volt a jelenleginél magasabb értéke.

„A bankközi kamatlábnak mindig van egy bizonyos volatilitása” – emelte ki a közgazdász, aki szerint elképzelhető, hogy folytatódik a háromhavi ROBOR növekedése. Ám úgy gondolja, hogy ez nem lesz számottevő.

– igyekezett megnyugtatni a kedélyeket a gazdasági szakember.

Arra is kitért, hogy a Román Nemzeti Bank kezeli az inflációt, ám ennek van egy olyan komponense – az energiaárak változása –, amit a jegybank minden erőfeszítése ellenére sem tud kordában tartani. „Ha megnézzük, hogy az energiaárak az elmúlt időszakban több mint 20 százalékkal növekedtek, ez ellen a jegybank sem tud tenni, ez nyilvánvalóan az inflációt is húzza felfele. A ROBOR növekedése ugyanakkor nem tragikus mértékű, nincs semmi ok a pánikra” – összegezte Rácz Béla Gergely.