Fotó: Boda L. Gergely
A biztosítók úgy állapítják meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (RCA) árát, mint a bazárban – szögezi le hétfői közös közleményében a négy nagy romániai fuvarozói munkáltatói szövetség, az UNTRR, a FORT, az APULUM, valamint az APTE 2002.
2016. szeptember 27., 12:512016. szeptember 27., 12:51
2016. szeptember 27., 15:272016. szeptember 27., 15:27
A Pénzügyi Felügyelet (ASF) és a Biztosításokat Felügyelő Bizottság (CSA) adatai alapján készített elemzésük szerint 2005 és 2015 között a biztosítókhoz 5,7 milliárd euró folyt be kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból, míg ezalatt az idő alatt 3,7 milliárd euró értékben fizettek kártérítést kötelező biztosítási kötvények után.
„Kétmilliárd euró maradt tehát a zsebükben adminisztrációs költségekre és profitnak\" – mutatnak rá a közúti szállítók, felróva a biztosítóknak, hogy „annyi éve panaszkodnak, hogy ez egy nem jövedelmező üzleti vonal, de azért foggal-körömmel ragaszkodnak az ebből befolyó összegekhez\".„A biztosítók azt mondják, hogy a gázolaj drágább, mint az RCA-kötvény. Mi azt javasoljuk, hogy fizessünk akkora biztosításokat, mint a többi európai országban. A gázolaj tekintetében nincs 300 százalékos különbség az európai uniós tagállamok között – szögezik le. – Mivel a kenyér árát is szóba hozzák, emlékeztetnénk a biztosítókat, hogy a kenyér alapvető szükséglet, de nem kötelező, a polgárokat nem büntetik meg, ha nem esznek kenyeret. De az RCA, az kötelező, ha nem kötöd meg, megbírságolnak, és elvehetik az autód dokumentumait. És mivel megtehetik, és senkit sem zavar, a biztosítók úgy alakítják ezeket a díjszabásokat, ahogy akarják.\"
COTAR: a parlament ne siessen
Az egyik legnagyobb fuvarozói szövetség, a COTAR is a nyerészkedés szándékát rója fel a biztosítóknak, amelyek legfőbb célja a közúti szállítók szerint, hogy minél drágább legyen a kötelező gépjármű-biztosítás a továbbiakban is. Ezt a következtetést a Romániai Biztosító Társaságok Országos Szövetségének (UNSAR) a képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságához eljuttatott módosító javaslatai alapján vonták le. „A biztosítási multik továbbra is csak két dolgot akarnak: hogy megemeljék a kötelező biztosítások szintjét, amit már meg is tettek, és minél kevesebb kártérítést fizessenek, ami megtörténhet, ha a honatyák elfogadják a beterjesztetett módosító javaslatokat\" – idézi a COTAR hétfői közleménye Vasile Ştefănescu elnököt, aki szerint az UNSAR mindössze a „fejőstehenet\" látja a romániai lakosságban.
A fuvarozói szövetség egyúttal felszólította a parlamentet, hogy ne siessenek a kötelező biztosításokról szóló törvénnyel, várják meg, hogy milyen hatása lesz a nemrég elfogadott sürgősségi kormányrendeletnek, s azután hozzák meg a végső döntéseket. A közúti szállítók a múlt héten azzal a kéréssel fordultak egyébként a honatyákhoz, hogy amikor elkészül a végleges törvénytervezet, a plénum szavazása előtt bocsássák közvitára a dokumentumot, hogy mindenki véleményezhesse, „és az esetleges hibákat ki lehessen javítani\".
Mint ismeretes, a biztosítók azzal érveltek az áremelés szükségessége mellett, hogy nagyon sok a baleset, bevételeikből pedig nem tudják fedezni a kártérítéseket. A kormány most sürgősségi rendelettel próbálja kordában tartani a piacot, amíg a parlament el nem fogadja az új szabályokat tartalmazó törvényt. Ez a rendelet ideiglenesen befagyasztja a kötelező felelősségbiztosítások díjszabását, azt viszont hogy milyen szinten, az elkövetkező időszakban kell meghatároznia a Pénzügyi Felügyeletnek.
Biztosítási rendőrséget alakítanának
A biztosítási csalások elérik az évi 400 millió eurót (1,7-1,8 milliárd lej), ezért a Pénzügyi Felügyelet (ASF) úgynevezett biztosítási rendőrség létrehozását tervezi – számolt be a Digi 24 hírtelevízió. A precedens nélküli csalásellenes hatóság minden gyanúsnak tűnő ügyet kivizsgálna, hogy minél jobban vissza tudja szorítani a csalásokat. A hatóságot, ami az eddigi bejelentések alapján a Biztosításicsalás-ellenes Iroda (BAFA) nevet viselné, az ASF elnöke, Mișu Negriţoiu koordinálná, és a működés első három évében a felügyelet finanszírozná a működését. A BAFA alkalmazottai volt ügyészek, rendőrök vagy a titkosszolgálatok korábbi alkalmazottai lennének, hasonló szervre a biztosítási társaságoknál találunk példát. A hírtelevízió viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy a Biztosításicsalás-ellenes Iroda olyan hatalmat és kötelezettségeket kapna, amik ellentmondanak az ASF egyik fontos feladatának, a fogyasztók védelmezésének.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
szóljon hozzá!