Az állampolgárokat is bevonná a csomagolóanyag-újrahasznosítási folyamatba a kormány, amelynek új sürgősségirendelet-tervezete szerint a fogyasztóknak vissza kellene vinniük a boltokba az újra felhasználható csomagolást, ellenkező esetben pluszilletéket fizetnének.
2016. június 29., 13:422016. június 29., 13:42
Az Economica.net gazdasági hírportál szerint ugyan az előírás a jelenleg hatályban lévő, 2015/249-es számú törvényben már szerepel, a mostani vonatkozó jogszabály egyes részeit azonban szinte lehetetlen a gyakorlatban megvalósítani.
A hatályos törvény és a kormány honlapján közölt rendelettervezet is előírja, hogy a kereskedelmi egységeknek kötelességük elfogadni a vásárlóktól az újrahasznosítható csomagolóeszközöket, illetve visszaadniuk azt a pluszilletéket, amit a fogyasztó akkor ró le, amikor például csereüveg nélkül vásárol üvegben kínált terméket. A 2015/249-es számú jogszabály azonban előírja, hogy az üzletek csak az általuk forgalmazott csomagolóeszközt fogadhatják el, tehát a vásárló nem adhat olyan üveget, ami nem kapható a boltban.
A kormány által javasolt változatban eltörlik ezt az előírást, az indoklás szerint ugyanis az újrahasznosításra kell helyezni a hangsúlyt, nem arra, hogy melyik bolthálózatnál hatékonyabb a begyűjtés. A termelők egyébként korábban többször is jelezték, hogy a szabályozás kivitelezhetetlen, hiszen szinte lehetetlen azonosítani, hogy az egyes csomagolóeszközök melyik üzlethez tartoznak – példaként a konzerveket hozták fel. A tervezetben az is szerepel, hogy az alkalmazási normát a környezetvédelmi minisztérium fogja kidolgozni.
A csomagolóanyagok újrahasznosításának kérdésével februárban kezdtek el komolyabban foglalkozni kormányzati szinten, a környezetvédelmi alap tavalyi ellenőrzései során ugyanis kiderült: az újrahasznosítás kötelezettségét átvállaló szervezetek (Organizaţiile de Transfer de Responsabilitate – OTR), amelyeket a termelők megfizettek, hogy a csomagolóanyagaikat visszaintegrálják a gazdasági körforgásba, valójában nem gyűjtötték be azt a mennyiséget, amit bejelentettek, és amit begyűjtöttek, azt sem hasznosították mind újra. Az ügyben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálódott – tavaly decemberben számos ilyen szervezetre és újrahasznosító cégre lecsapott, miután 11 megyében több tucat házkutatást tartottak, és fény derült a 120 ezer tonna hulladék újrahasznosításából származó 54 millió eurós adócsalásra.
Eközben a Környezetvédelmi Alap arra kötelezte a gyártókat, hogy kilogrammonként 2 lejt fizessenek az újra nem hasznosított hulladék után, a termelők azonban az általuk jogtalannak ítélt, visszamenőleg felszámolt illeték miatt nagyszabású tüntetéseket és a termékek 30 százalékos drágulását helyezték kilátásba. Az akciót végül elhalasztották, mert a kormány, illetve a környezetvédelmi minisztérium ígéretet tett arra, hogy a felekkel közösen fognak megoldást találni a problémára.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!