Noha az elektromos áram ára a tőzsdén folyamatosan csökken, a háztartási fogyasztóknak mégis többet kell fizetniük az energiáért – mindez a parlament ipari bizottságának tagjai szerint annak tudható be, hogy a kormány hibásan, tisztességtelenül szabályozza a villamosenergia és a földgáz eladási árát.
2016. május 12., 16:552016. május 12., 16:55
2016. május 12., 17:062016. május 12., 17:06
A Digi 24 hírtelevízió rámutatott: a tőzsdén a megújuló energiaforrások elterjedése nyomán esik az érték, a lakosoknak azonban törvény által szabályozott áron adják el az áramot és a gázt, ezek a jogszabályok pedig a honatyák szerint „nem alkalmazkodnak a piaci változásokhoz”.
Az előírások szerint a villanyszámla 40 százalékának értékét az állam határozza meg annak alapján, hogy az országban működő erőművek mennyi energiát állítanak elő. Az elmúlt öt évben ugyanakkor a tőzsdén 30 százalékkal csökkent a megújuló energiaforrások ára, amely így alacsonyabb lett az állam által szabályozott értéknél. Iulian Iancu, a képviselőház ipari bizottságának elnöke rámutatott: nem tisztességes, hogy egy bizonyos energiamennyiségért a lakosságnak 154 lejt kell fizetnie, miközben a tőzsdei, szabadpiaci ár már 135 lej.
Az érvényben lévő árliberalizációs naptár szerint a romániai háztartási fogyasztók csak 2018-tól vásárolhatják szabadpiaci áron az energiát, ennek nyomán a végső ár attól függ majd, hogy egyrészt melyik szolgáltatóval szerződnek, illetve az mennyiért vásárolja az áramot vagy a gázt. Victor Ionescu, az OPCOM energetikai tőzsde igazgatója ennek kapcsán nemrég elmondta: szigorúan odafigyelnek majd arra, hogy a szolgáltató tisztességes módon, a tőzsdei árnak megfelelően számolja el az energiát a fogyasztónak. A lakosság számára emellett azért is kerül sokba az áram és a gáz, mert az állam jelentős adókat és illetékeket számol rá a szolgáltatásra.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!