Noha az elektromos áram ára a tőzsdén folyamatosan csökken, a háztartási fogyasztóknak mégis többet kell fizetniük az energiáért – mindez a parlament ipari bizottságának tagjai szerint annak tudható be, hogy a kormány hibásan, tisztességtelenül szabályozza a villamosenergia és a földgáz eladási árát.
2016. május 12., 16:552016. május 12., 16:55
2016. május 12., 17:062016. május 12., 17:06
A Digi 24 hírtelevízió rámutatott: a tőzsdén a megújuló energiaforrások elterjedése nyomán esik az érték, a lakosoknak azonban törvény által szabályozott áron adják el az áramot és a gázt, ezek a jogszabályok pedig a honatyák szerint „nem alkalmazkodnak a piaci változásokhoz”.
Az előírások szerint a villanyszámla 40 százalékának értékét az állam határozza meg annak alapján, hogy az országban működő erőművek mennyi energiát állítanak elő. Az elmúlt öt évben ugyanakkor a tőzsdén 30 százalékkal csökkent a megújuló energiaforrások ára, amely így alacsonyabb lett az állam által szabályozott értéknél. Iulian Iancu, a képviselőház ipari bizottságának elnöke rámutatott: nem tisztességes, hogy egy bizonyos energiamennyiségért a lakosságnak 154 lejt kell fizetnie, miközben a tőzsdei, szabadpiaci ár már 135 lej.
Az érvényben lévő árliberalizációs naptár szerint a romániai háztartási fogyasztók csak 2018-tól vásárolhatják szabadpiaci áron az energiát, ennek nyomán a végső ár attól függ majd, hogy egyrészt melyik szolgáltatóval szerződnek, illetve az mennyiért vásárolja az áramot vagy a gázt. Victor Ionescu, az OPCOM energetikai tőzsde igazgatója ennek kapcsán nemrég elmondta: szigorúan odafigyelnek majd arra, hogy a szolgáltató tisztességes módon, a tőzsdei árnak megfelelően számolja el az energiát a fogyasztónak. A lakosság számára emellett azért is kerül sokba az áram és a gáz, mert az állam jelentős adókat és illetékeket számol rá a szolgáltatásra.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
szóljon hozzá!