Fotó: Pixabay
Hiába csökkent az alapkamat szintje alá a 3 hónapos bankközi kamatláb (ROBOR), a bankpiaci szakértő szerint nincs okuk pezsgőbontásra azoknak, akik ez alapján kiszámolt szinten törlesztik a 2019 előtt felvett hiteleiket, mivel a lejtmenet nem lesz tartós.
2023. március 01., 14:432023. március 01., 14:43
2023. március 01., 18:022023. március 01., 18:02
Kedden becsúszott a 7 százalékos szint alá a lejben felvett fogyasztási hitelek, illetve a 2019 előtt igényelt, lejalapú Első otthon kölcsönök havi törlesztőrészletét meghatározó 3 hónapos bankközi kamatláb. Ugyan szerdán enyhe növekedést mutatott, még mindig a lélektani határ alatt maradt.
A Román Nemzeti Bank (BNR) keddi közlése szerint a kedden jegyzett évi 6,96 százalékról 6,97 százalékra nőtt szerdán a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló 3 hónapos ROBOR, amely a tavalyi év elején még 3,02 százalékon állt. A jelzáloghitelek esetében alkalmazott 6 hónapos bankközi hitelkamatláb a korábban jegyzett 7,30 százalékról 7,31 százalékra nőtt, a 12 hónapos ROBOR pedig 7,67 százalékról 7,65 százalékra mérséklődött.
azonban kétli, hogy a ROBOR az eddigi ütemben folytatná a csökkenését, és jelentősen zsugorodna az elmúlt egy év leforgása alatt alaposan felduzzadt havi törlesztőrészlet.
annak a szintje legalább az év végéig, ha nem a jövő év közepéig állandó marad” – fogalmazott a bankpiaci szakember.
Leszögezte: a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) csak abban az esetben lehet magasabb, mint a ROBOR, amennyiben az alapkamat gyors csökkenésnek indult.
Az új, hivatalosan negyedévente frissített mutatót már a korábban lebonyolított, valós tranzakciók alapján számolják, miközben elődje a bankok által az egymás közötti adásvételek esetén egy időintervallumban csupán felajánlott kamatok átlagát tükrözi.
Eközben a ROBOR (Romanian Interbank Offer Rate) azoknak a kamatoknak az átlagát jelenti, amelyen a bankok egymásnak hitelt nyújtanak, alakulása pedig főként a piacon levő likviditás szintjétől függ.
Csökkenésnek azt követően indult, hogy Mugur Isărescu jegybankelnök augusztus 9-én, a friss inflációs jelentést ismertető sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy „a bankok átestek a ló másik oldalára”, amikor jóval az alapkamat fölé emelték a bankközi hitelkamatlábat. Ugyanakkor arra figyelmeztette a pénzintézeteket, hogy „figyeljenek jobban oda a BNR üzeneteire”. Hozzátette, reméli és hiszi, hogy így a három hónapos ROBOR megközelíti majd az alapkamat szintjét. Ezt követően már másnap csökkenésnek indult a mutató, és viszonylag gyorsan be is ment a 8 százalékos lélektani határ alá. A zsugorodás mértéke azonban nem bizonyult számottevőnek, mindvégig 7,9 százalék felett mozgott a mutató.
azoknál a romániai bankoknál, amelyek részt vesznek a bankközi kamatlábak szintjének meghatározásában, miután arra gyanakszanak, hogy megállapodtak a kamatszintek alakításáról.
Lezárult az előzetes bejelentés nélküli ellenőrzés annál a tíz romániai banknál, amelyek részt vesznek a bankközi kamatlábak (ROBOR) értékének meghatározásában – jelentette be a Versenytanács. Jelezték: szakemberek vizsgálják a begyűjtött anyagokat.
Látva a mutató alakulását, a régi hitelesek közül az elmúlt hónapokban több ezren kérték az átállást a 3 vagy 6 hónapos ROBOR-ról IRCC-re, amelyet amúgy anno éppen a törlesztőrészletek stabilizálása érdekében vezetett be a kormány és a jegybank, és a 2019 tavasza óta felvett hitelek esetében már ezt a kamatlábat alkalmazzák. Ugyanakkor a szakértők szerint a ROBOR-t felváltó index jelentős fáziseltolódással, de nagyjából követi a ROBOR útját.
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa és a Romanian Economic Monitor kutatócsoport tagja úgy számol, hogy a háború miatt az infláció kétszer vagy akár háromszor magasabb lett egy háború nélküli forgatókönyvhöz képest.
Miközben számos ország recesszióba süllyed, Romániában elérhető cél a 2–2,5 százalékos gazdasági növekedés, ám az infláció még kétszámjegyű marad az év végéig – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
November 4-étől, hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!