Fotó: Mediafax
2010. szeptember 24., 10:462010. szeptember 24., 10:46
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke figyelmeztette a kormányzatot, hogy a szakszervezeti tagok az utcára vonultak, és ez a továbbiakban is így lesz, mivel hosszú távú háborút indítottak a kormány ellen, amely nem gondol az emberekre.
„Nem a saját kiadásaikat csökkentik, hanem az emberek nyomorúságos fizetését. Vannak erőforrásaik, de nem kívánják felhasználni, semmit nem akarnak tenni a korrupció ellen” – fogalmazott Bogdan Hossu. Petru Dandea, az Alfa Kartell alelnöke azt mondta a tüntetőknek, hogy október 7-én, a munka nemzetközi napján jóval több ember vonul majd az utcára, hogy végignézzék, amint „Boc kamarillája hazamegy”.
Ioan Botiş munkaügyi tárcavezető tárgyalásra hívta ugyan a szakszervezetek képviselőit, a megbeszélés azonban ismét konkrét eredmények nélkül zárult. A miniszter ismételten kérte a tiltakozások beszüntetését, a szakszervezeti vezetők pedig azt válaszolták, ha a kormány nem ajánl „valami kézzelfoghatót”, egyetlen követelésük a kormány távozása lesz. „Ez a kormány semmi jót nem hozott.
A munkaügyi miniszter megígérte, hogy továbbítja követeléseinket a kormányfőnek. Valami kézzelfoghatót várunk, például egy megfelelő minimálbért, azt kívánjuk, jelenjen meg egy 750 lejes minimálbért garantáló kormányhatározat, hogy a bérezési törvény is megfelelő legyen, és az alkalmazottak is elégedettek legyenek” – szögezte le Liviu Apostoiu Alfa Kartell-alelnök. Ioan Botiş elmondta, hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel, és anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, megígérte, hogy találnak megoldást a követelésekre.
Nem csak a romániai lakosság körében váltott ki elégedetlenséget a nyugdíjreform: Franciaországban mintegy 2,9 millió ember vonult országszerte utcára a nyugdíjrendszer tervezett változtatásai miatt. A szakszervezeti vezetők úgy nyilatkoztak, ezzel a létszámmal „megnyerték a fogadást”, hiszen sikerült több személyt megmozgatniuk, mint szeptember 7-én, amikor több mint egymillió ember vonult utcára. A francia nyugdíjreform egyik legvitatottabb pontja, hogy 2018 környékén 60-ról 62-re emelnék a nyugdíjkorhatárt.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.