Fotó: Pixabay
A jövő évi költségvetés 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos átlagos inflációval és 5 százalékos GDP-arányos deficittel számol – derül ki a 2024-2026-os időszakra vonatkozó, szerdán közzétett pénzügyi-költségvetési stratégiából.
2023. december 13., 16:052023. december 13., 16:05
Az Agerpres hírügynökség által idézett dokumentum szerint a jelentősebb állami és magánberuházások hatására 6,5 százalékkal nő jövőre a bruttó állóeszköz-felhalmozás, a végső fogyasztás pedig a GDP-nél valamivel kisebb mértékben, 3,3 százalékkal bővül.
főként az európai alapok hatékony felhasználására alapozó, 7,1 százalékos bruttó hozzáadottérték-növekedéssel (GVA). A 3,5 százalékkal bővülő szolgáltatási szektor szintén hozzá fog járulni a gazdasági növekedéshez.
A tervezet szerint jövőre a becsült bruttó nemzeti termék eléri az 1733 milliárd lejt, a GDP-arányos költségvetési hiány 5 százalékos lesz, 586 milliárd lej feletti bevétellel és 673 milliárd lejes kiadással. A becslések szerint a kiadások el fogják érni a GDP 38,8 százalékát, a bevételek pedig a 33,8 százalékát.
A várakozások szerint a munkanélküliek száma 215 000 fő lesz 2024-ben, a nettó átlagbér pedig 4733 lej.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn bejelentette, hogy a közméltóságok kivételével minden közalkalmazottnak 5 százalékkal nőni fog a bére jövő évtől.
Marcel Boloş pénzügyminiszter a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hétfői képviselőházi frakcióülése után bejelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezete magában foglalja majd a nyugdíjemelésekkel és a tanárok bérének növelésével kapcsolatos kiadásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!