A szelídgesztenye embernek, állatnak tápláléka, és ismeri a népi gyógyászat is

Talán nincs is olyan, a szelídgesztenye illatától elcsábuló felnőtt, akiben ne ébresztene nosztalgiát a piruló, csalhatatlanul őszt jelző és ehető melegségével a ködöt is feledtető ínyencség. Nem csoda, ha népi neve jóféle gesztenye. Ez a megnevezés utal ugyan a vadgesztenyétől való eltérésére, mégis inkább az eledelkészítésben játszott sokféle szerepét hangsúlyozza.

a francia gesztenyetortára, esetleg az angolok hagyományos karácsonyi fogására, a gesztenyével töltött pulykájára. Ki tud ellenállni a cukor- vagy mézmázba mártott gesztenyegolyónak?

Ritka és drága volt, de nagyon kívántuk

Most, írás közben is érzem az évente egyszer, messziről érkező fényes, bársonyos gesztenyemakkok tenyerembe simuló érintését, amelyeknek laposabb oldalát nagy ünnepélyességgel és frissen fent késsel vágták be szüleink X alakban. Aztán egy-egy maréknyi kincset rátettek a fáskályha platnijára. A gesztenyeszemek pattogva nyíltak ki, és akkor voltak fogyaszthatók, ha pirulni látszott beltartalmuk. Egy-egy tiszta, nedves, majd száraz konyharuhába bugyolálva hagytuk kissé bepárásodni, és máris jöhetett a kemény héjak felroppantása, hogy kiguruljon belőle a csemege.

Első külföldi utam egyikén, egy sugárúton éreztem meg a parázs fölött készülő gesztenye illatát. Kísérőm örömet akarván szerezni papírtasakban nyújtotta felém a gondosan kiszámolt ötszemnyi adagot. Két okból sem esett jól: egyik a borsos ára volt, a másik, hogy abból a fajtából való volt, amelyet horgolótűvel is nehéz lett volna kipiszkálni a gubacsból. Valami hasonló lehetett annak is a minősége, amit a másik rendszerben órákig kuktában főztünk, de végül nem tudtuk kinyerni  belőle a gesztenyebelet.

Néhány évvel ezelőtt egy bőséges esztendő júliusában volt alkalmam teljes pompájában látni a homoródkarácsonyfalvi szelídgesztenye-liget virágzó fáit. A pipesárga fürtök szemkápráztatón gyönyörűek, eléggé valószínűtlennek tűnt, hogy pár hónap alatt olyan tüskés burkokban nevelik a falnivalót, amit védőkesztyű nélkül nem ajánlatos kibontogatni.

Szólnom kellene emitt még a gesztenyevirágból a méhek által gyűjtött mézről, de ahhoz nincs elég szókincsem. Minden gesztenyeíz és -zamat benne rejlik a rozsdaszínre hajazó, édesen csorduló csodában…

Mátyás király is kedvelte

Úgy regélik, Mátyás király Itáliából hozatta az első gesztenyefa-csemetéket Magyarországra, a nagymarosi gesztenyeerdők őrzik még emlékét. Zalában, a Mecsekben, Sopron és Kőszeg környékén kiterjedt gesztenyések vannak.

Homoródkarácsonyfalva a kivétel

Udvarhelyszék különlegessége a Székelyföld hét csodája között is első homoródkarácsonyfalvi szelídgesztenye-liget. Az ültetvényt a millennium emlékére 1905-ben telepítették a falu nyugati határában, a vízválasztó keleti oldalán. A szájhagyomány szerint Kelemen Lajos tanító kezdeményezte az 50 gesztenye-, valamint 150 diófacsemete elültetését, amiben a felnőttek, gyerekek egyaránt segítettek. A diákok fakászuban hordták a Homoródból az öntözéshez a vizet. Ezért a jelenleg kilencvenkilenc dió- és negyvennyolc gesztenyefa terménye a falu mindenkori kicsinyeit illeti meg.

A karácsonyfalvi öregek úgy emlékeznek, az ültetvényen régen is volt pihenőhely, ahova „hozattak egy cigányt, és a lányok-fiúk egyet fordultak” a termésbegyűjtést ünnepelendő.

A termést októberben gyűjtik be a tanító felügyelete mellett a falubeli kis- és nagydiákok – ők a haszonélvezői is. Október első szombatján pedig fesztivált rendeznek az évszázados helyi ritkaságot megünnepelendő, idén immár a tizenhatodik szelídgesztenyenap zajlott: kóstolóval, bállal, ahogy dukál.

Termés és termék

A szelídgesztenye héját és termését egyaránt használja a népi gyógyászat.

A szárított gesztenyehéjból gyógyteák készülnek, a beltartalom aszalványa korlátlan ideig eltartható, felhasználáskor néhány órára be kell áztatni. Egyik legegyszerűbb étkezési célú felhasználása a frissen szedett gesztenyének a sütés, illetve a főzés utáni pürésítés – utóbbi számos sütemény és torta alapíze. Ha ételkészítéshez főzzük, ajánlatos a vízbe kevés sót tenni.

A natúr gesztenyepüré jól harmonizál a rummal, vaníliával, kakaóval, csokoládéval, kókuszreszelékkel. Kísérője, szaporítója lehet a tejszínhab, babapiskóta, háztartási keksz, vaj, esetleg margarin. A gesztenye terméséből készült édeskés, ám a termény összetévesztethetetlen ízét megőrző liszt, napjainkban a reformtáplálkozás kínálatát bővíti. Ez az alapja ősidők óta az olasz kenyérlepénynek, a foccaciának. Magyarországon olyan vidékeken használták eledelkészítéshez, ahol gabona nem, gesztenye viszont termett.

Házi gesztenyemassza

Ha igazi, adalék- és cukormentes gesztenyemasszára vágyunk, álljunk neki magunk a főzésnek, sütésnek. Hideg vízbe tegyük főni. Ha sütnénk, úgy előtte áztassuk be hideg vízbe a terméseket. Mindkét esetben be kell X alakba vágni a szemeken a héját. Tehetjük tepsibe, ha sütőben készül, vagy szabad tűzön is pirulhat. Addig, amíg a bevágott részeknél felpödrődik a héja és a beltartalom összenyomva puhának tűnik.

Ha pürét szolgálnánk fel, úgy a nagyobb lyukú laskaszűrőn nyomkodjuk át, hogy laza és mutatós legyen a végeredmény, amit tejszínhabbal kínálhatunk egy-két szem meggyel megbolondítva. Ha nem gyermek eszik belőle, akkor ne sajnáljuk belőle azt a kortynyi jó minőségű rumot adagonként!

Golyó, méhkas 

Mi a gesztenyés finomságokat a homoródkarácsonyfalvi szelídgesztenye-fesztiválon fotóztuk. Készítőjük, Benedek Éva még a kóstolás előtt elmondta: leginkább a „méhkas” íze őrzi meg a gesztenye aromavilágát. A golyót és a tekercset a kakaó, csokoládé, illetve a keksz kissé elnyomja, a püré esetében a rum, illetve a tejszínhab is karakteres aromatöbblet.

A méhkas arányai: 50 dkg gesztenyemassza, 10 dkg babapiskóta vagy háztartási keksz összemorzsolva, amit tejjel, vajjal lazíthatunk, vaníliával vagy rummal ízesítünk.