Vonalban. Épülhet a kolozsvári körgyűrű (a térképen fehér csíkkal)
Fotó: Facebook/Emil Boc/képernyőmentés
Aláírták hétfőn Bukarestben a kolozsvári körgyűrű második szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést. A közlekedési minisztérium által finanszírozott nagyberuházás, a kincses városi közlekedést „levegőhöz juttató” körgyűrű a közúti infrastruktúrát kezelő országos hatóság (CNAIR), illetve az érintett önkormányzatok – Kolozsvár, Szászfenes, Gyalu, Kisbács és Apahida – által létrehozott társulás régóta várt közös projektje.
2025. május 12., 12:402025. május 12., 12:40
2025. május 12., 12:512025. május 12., 12:51
Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter hétfői bejelentése szerint a most aláírt körgyűrűszerződés 40,67 kilométernyi út megtervezését és kivitelezését írja elő 48 hónap alatt. Az Európai Unió 2021-2027-es szállításügyi programja révén finanszírozott, áfa nélkül 4,72 milliárd lejes beruházás lebonyolítója Kolozsvár polgármesteri hivatala.
és a szászfenesi, illetve a Tordai úti csomópontot köti össze a Kolozsvár keleti kijáratánál, Apahidánál található csomóponttal, ahová a már meglévő terelőút „fut be”. A bekötőutak lehetővé teszik a körgyűrű új szakaszának összekötését a Kolozsvár környéki településekkel, beleértve Szászfenes községet is.
Az útvonalon építendő további infrastrukturális elemek:
Emil Boc polgármester a szerződés aláírása után emlékeztetett: az egyik legfontosabb kolozsvári infrastrukturális projektről van szó, a munkálatok értékét tekintve a második legfontosabbról a metró után, de az elöljáró szerint a hatását tekintve legalább akkora változást fog hozni a kolozsváriak életében, mint a földalatti.
„Bukarestben vagyunk, mi is Otopeni-ből, a repülőtérről jövünk, de szeretném, ha tudná, miniszter úr, hogy
– jelentette ki Boc.
Sorin Grindeanu és Emil Boc a körgyűrű szerződésének hétfői aláírásakor
Fotó: Facebook/Sorin Grindeanu/képernyőmentés
Ismertetése szerint a most aláírt szerződés 1,1 milliárd eurós projektet fed, amely körülbelül 24 kilométer hosszú főút, csaknem 20 kilométernyi bekötőút, illetve 20 csomópont megépítését foglalja magában – utóbbiak közül 14 a projekt része, 6-ot pedig a városháza épít további pénzből. A munkálatok során 5 alagút „tör át” a Bükkön – itt az elöljáró megjegyezte, akik ismerik Kolozsvárt és az erdélyi hegyeket, azok tudják, hogy milyen bonyolult munkálatokról van szó. Elmondása szerint ezért késett a tervezés és a tanulmányok elkészítése, de most már megvan „az alapos projekt”.
„Tehát aláírtuk. A megvalósítás következik. Tudom, hogy nem lesz könnyű, de bízunk abban, hogy ez a projekt terv szerint megvalósul” – közölte Emil Boc a szerződés aláírása után, köszönetet mondva valamennyi érintettnek.
Mint ismeretes, a kolozsvári körgyűrű java a második szakasz, amely esetében nemrég történt meg a várva várt előrelépés: áprilisban megjelent a Hivatalos Közlönyben a műszaki és gazdasági mutatók aktualizálásáról szóló kormányhatározat. Ez lehetővé tette, hogy végre aláírják a szerződést, így munkához láthatnak az összesen 42 kilométeres körgyűrűn, mely 32 km-nyi bekötőutat, 20 közúti csomópontot, 5 alagutat is tartalmaz majd.
A megaprojekt sokáig a közbeszerzési eljárás azon szakaszában „pihent”, amikor is győztest kell hirdetni. Korábban ugyanis a tervező jelezte: 2022 és 2025 között jelentősen nőttek az útépítési költségek: a számítások szerint az alagutak folyómétere esetében 61,53%-os, a szerkezetek folyómétere esetében pedig 22,54%-os növekedést jegyeztek, ami nem fér bele az előzetes becslésekbe, ezért új költségvetési keretet szorgalmaztak.
Amelyet túlnyomórészt az EU szállításügyi programja révén érkező finanszírozás alkot. A kormány rábólintásával ki lehetett jelölni a második szakasz megépítőjét – ezen már nem kellett sokat rágódni, hiszen egyetlen jelentkezőről volt szó: a besztercei Dimex által vezetett, bolgár és montenegrói céget is tartalmazó, csaknem 20 alvállalkozót tömörítő csoportosulás várta az aláírási ceremóniát.
Mint ismeretes, a munkálatok „bonyolultsága”, vagy inkább az óriási költségek miatt a teljes, több mint 40 kilométeres körgyűrű megépítését jelentő beruházást korábban két munkafázisra osztották. Az elsőben két szakaszt valósítanak meg: az első alig több, mint két kilométeres, viszont az ország legforgalmasabb útszakaszának hatsávossá bővítését jelenti Kolozsvár és Szászfenes, a leendő regionális sürgősségi kórház között.
A második szakasz – melynek hamarosan nekiláthatnak– több rész összevonásával alakult ki. A főút mintegy 24 kilométeres a szászfenesi és apahidai városhatár között, illetve csaknem ugyanennyi hosszúságú bekötőút megépítését is feltételezi a Kolozsvár nyugati és keleti határát déli irányban összekötő új terelőút. Ez ez első munkafázis összesen 6 milliárd 135 millió lejbe (több mint 1,2 milliárd euróba) kerül. Az első munkafázist négy éven belül szeretnék megvalósítani.
Ugyanennyi idő jutna a második kivitelezésére is, amely még jóval odébb van. Ebben a fázisban nyugat felé kiépítenék az összeköttetést a regionális kórház és az észak-erdélyi autópálya gyalui lehajtója között, illetve a keleti oldalon Apahidától észak, Telekfarka felé.
Új szakaszba lépett a hosszú ideje tervezgetett kolozsvári körgyűrű megvalósítása: nekiláttak a felüljáró-építésnek az ország egyik legforgalmasabb útszakaszán, a DN1-es jelzésű főúton, a kincses város és Szászfenes között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Olyan hírek láttak napvilágot a román nyelvű sajtóban, miszerint a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság akadályozta volna meg a Korond-patak elterelését. Imecs Zoltán elnök a Krónikának elmondta, a civil szervezetet csak véleményezésre kérték fel.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
Továbbra is aggasztóan magas a sókoncentráció mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében – nyilatkozta szombaton Parajdon Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Mága Zoltán magyarországi hegedűművész 24 tonna segélyt adományozott szombaton a háromszéki Nagyborosnyón élő árvízkárosult családoknak.
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” kártérítés a Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!