Medgyes, az egykori szász vásárváros központját úgy alakítanák át, hogy nagyrészt visszakapja egykori kinézetét
Fotó: Szucher Ervin
Negyvenhárom millió lejből újul meg Medgyes történelmi belvárosa, amely részben visszakapja eredeti arculatát. A főtéren kívül az oda vezető kis utcákat is felújítja a Szeben megyei város önkormányzata.
2022. november 15., 19:322022. november 15., 19:32
Ismét „megnyílik” az egykori piactér, ezáltal meg jobban érvényesülnek a körülötte sorakozó patinás épületek a Szeben megyei Medgyesen. A város főtere nagyjából visszakapja eredeti, több évszázados arculatát, amelyet a szocializmus alatt „gyúrtak át” az 1960-as évek „szabványai” szerint. Mint sok más európai városban, Medgyesen is az történt, hogy az önkormányzat a központi park felszámolásáról és a valamikori vásár-, illetve közösségi tér visszaállításáról döntött. A zöldövezetet azonban nem irtják ki teljesen, a tér egyik részében kisebb fás ligetet alakítanak ki.
A városvezetés, amely évek óta kitiltotta a gépkocsiforgalmat a főtérről, vissza szeretné adni a térnek a múlt század közepéig megőrzött piacjellegét. Bár soha nem tudta felvenni a versenyt a jóval nagyobb Brassóval és Nagyszebennel, Medgyes mégis a Királyföld egyik legfontosabb vásárvárosának számított. A 19. század derekán az evangélikus templom középkori védőszentjének, Szent Margitnak a napján tartották a vásárt, amely az egyik legjelentősebb volt Erdélyben.
Ősszel, Szent Mihály napján vászon- és kendervásárt tartottak. Az óvárosban található házak többségének földszintjén üzlethelyiség vagy kézműves műhely működött, a tér északkeleti részén felépített vásárcsarnokban a helyi céhtagok értékesítették portékáikat. Míg 1501-ben hat, 1642-ben huszonnyolc, 1698-ban harminchárom céh működött a városban. A piactér legrégebbi épülete a reneszánsz stílusban épült Schuller ház. A 16. századi épületben az idők során több erdélyi fejedelem is megszállt, egyik országgyűlés alkalmával Báthori Zsigmond. Később fogadóként és sörözőként is működött, jelenleg a Romániai Német Demokrata Fórum székháza.
A főtér azonban nem csak fejedelemválasztások és történelmi személyiségek látogatásai színhelye volt, hanem a nyilvános kivégzéseké és boszorkányégetéseké. Utoljára 1750-ben raktak máglyát a ma már Ferdinánd román király nevét viselő téren.
A főtér, illetve az oda vezető Stephan Ludwig Roth, Petőfi Sándor, Ion Gheorghe Duca és Nicolae Iorga utcákat a Regionális Operacionális Program keretében lehívott 43 millió lejes támogatásból újítják fel. Ez nem csak a térkövezést és aszfaltozást, valamint új utcai bútorzat szerelését feltételezi, hanem a teljes föld alatti infrastruktúra kicserélését, valamint a közvilágítás korszerűsítését is. Gheorghe Roman polgármester elmondása szerint az átalakítási terv hangsúlyt fektet az archeológiai leletek bemutatására, illetve a régi, már nem létező épületfalak, kutak megjelölésére.
A szövetség helyi elnöke szerint ha a főtér nem is kapja vissza teljes egészében eredeti arculatát, mégis jó, hogy felszámolják a szocializmus ideje alatt kialakított központi parkot. „Templomaink, iskolánk mind a főtéren kívülre esnek, mégis örülünk, hogy egy sokkal szellősebb, korhűbb és egyben modernebb városközpontunk lesz” – fejtette ki lapunknak Balázs Botond. Mint mondta, a munkálatok jó esetben 2023 tavaszán kezdődnek, és várhatóan két-három évig tartanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat Bánságra, Erdélyi nyugati részére és Olténia délnyugati térségeire.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!