Virágba borult a magashegyi nárciszmező a magyarul már nem tudó magyarok kicsiny faluja fölött (képriport)

Immár aszfaltos úton kvadozó gyerekek motorbőgetése próbálja néha „túlkiabálni” a Reményik Sándor által bő egy évszázaddal ezelőtt versbe öntött vadvizek zúgását a ma is festői szépségű Radnaborbereken. A havasok lábánál fekvő kicsiny erdélyi faluban már azok a magyarok is fogytán, akik nem tudnak magyarul, csupán katolikus mivoltuk miatt tartottak ki nemcsak őseik vallása, hanem felvállalt nemzetisége mellett is.

Páva Adorján

2024. május 09., 09:572024. május 09., 09:57

2024. május 09., 11:342024. május 09., 11:34

Virágba borult a magashegyi nárciszmező a magyarul már nem tudó magyarok kicsiny faluja fölött (képriport)

Radnaborbereki látkép. A nemrég aszfaltozott út jobbján patak fut, bal oldalon a szörnyű állapotba került Írók Háza

Fotó: Páva Adorján

Immár aszfaltos úton kvadozó gyerekek motorbőgetése próbálja néha „túlkiabálni” a Reményik Sándor által bő egy évszázaddal ezelőtt versbe öntött vadvizek zúgását a ma is festői szépségű Radnaborbereken. A havasok lábánál fekvő kicsiny erdélyi faluban már azok a magyarok is fogytán, akik nem tudnak magyarul, csupán katolikus mivoltuk miatt tartottak ki nemcsak őseik vallása, hanem felvállalt nemzetisége mellett is.

Páva Adorján

2024. május 09., 09:572024. május 09., 09:57

2024. május 09., 11:342024. május 09., 11:34

A Beszterce-Naszód megyei Radnaborberekre látogató turista meglepődve tapasztalhatja, hogy a gyönyörűen hangzó helységnév magyarul is ki van írva a falu határában. Hiszen ezen a vidéken ma már ritkaságszámba megy az erőteljesebb magyar jelenlét. A Radnai-havasok, az Ünőkő lábánál fekvő egykori bányásztelepülésre a 19. században csaltak-rendeltek vájárcsaládokat a Monarchia számos szegletéből. Voltak köztük magyarok, csehek, szlovákok, németek, ami viszont közös volt bennük: római katolikus vallásuk.

Hihetetlen kitartás

Miközben „a magyar világ” vége felé a más nemzetiségűek is elmagyarosodtak, Trianon után sokáig nem voltak hajlandók elrománosodni,

majd amikor a második világháború után megszűnt az állandó jellegű magyar nyelvű oktatás a faluban, egyetlen biztos mentsváruk vallásuk maradt. Melyhez, mint kiderült, az anyanyelvnél is erősebben ragaszkodtak. Ugyanis egyre több olyan generáció nőtt fel, amely már csak otthon hallott magyar szót, és közülük egyre többen „felejtették el” továbbadni azt a keveset is, amit tudtak.

Fotó: Páva Adorján

Viszont a 20. század megpróbáltatásai közepette római katolikusok maradtak, és olyannyira óvták ezt a „kincsüket”, hogy továbbra is magyar nemzetiségűnek vallották magukat, nehogy románként rájuk erőltessék az ortodox vallást, templomot.

Az 1992-es népszámlálási adatok szerint a 235 lakos 74 százaléka római katolikusnak vallotta magát, és 68 százalék magyarnak, pedig akkor már csak az öregek beszéltek folyékonyan magyarul. Aztán persze a világ eme szépségesen elzárt sarkába is bekandikált a globalizáció, aminek köszönhetően lassan itt is háttérbe szorultak az évszázadokon át hűen vallott és óvott értékek. A 2002-es cenzuskor már többségbe kerültek a magukat románnak vallók, viszont a katolikusok aránya 70 százalék körül maradt.

A csökkenő tendencia azóta is kitart, de templom továbbra is csak egy van a faluban: a görögkeleti jelképeket idéző keresztekkel ellátott római katolikus, ahová a községközpont Óradnáról érkezik a pap misézni, mégpedig román nyelven.

Fotó: Páva Adorján

Reményik szelleme

Az istenháza oldalán viszont egyértelmű magyar „utalást” találunk: egy Reményik Sándor-emléktáblát. A kolozsvári születésű költő (1890–1941) személye, szellemisége erőteljesen beivódott a helyiek, jobban mondva a hely emlékezetébe.

Ugyanis Reményik több nyarat is eltöltött Borbereken, ahová depresszióját, Trianon feldolgozhatatlan fájdalmát „vitte”, abban reménykedve, hogy a vadregényes természet valamiféle enyhülést hozhat.

A Reményik-emlékház

Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

A Pásztortűz című folyóirat alapító főszerkesztője, az Erdélyi Helikon alapító tagja 1921 nyarán itt írta azokat a verseit, melyeket Vadvizek zúgása címen foglalt kötetbe, majd később született versei közül is több Radnaborberekhez, illetve az ott tapasztalt élményekhez köthető.

Fotó: Páva Adorján

Fotó: Páva Adorján

A Vadvizek zúgása ciklusban Az utolsó ház címmel közölt vers „tárgya” ma is látható: az egykoron „idegenként” a faluba érkezett, a házat megvásároló erdélyi magyar tulajdonosok – akik véletlenszerűen szembesültek az épület nemzeti-kulturális értékével – emlékszobát hoztak létre az ott is alkotó költő tiszteletére.

Fotó: Bíró Sára

Fotó: Bíró Sára

A ház mellett javarészt magyarországi turisták által látogatott panziót is működtető Gegő Zsuzsanna és családja az úgymond nyári idény kezdetén költözik ki Radnaborberekre. Ottjártunkkor készségesen vezettek be a Reményikhez köthető számtalan emlékkel teletűzdelt helyiségbe.

Fotó: Bíró Sára

Fotó: Bíró Sára

Melyet 2007-ben avattak fel elsősorban a magyarországi székhelyű Kráter Műhely Egyesületnek köszönhetően, de számos erdélyi és helyi segítségnek is hála, többek között az óradnai Reményik Sándor Római Katolikus Művelődési és Tanulmányi Kultúrotthon közreműködésével.

korábban írtuk

Emlékszoba az „utolsó házban”
Emlékszoba az „utolsó házban”

Irodalmi emléktúrákat szorgalmaztak a radnaborbereki Reményik-megemlékezésen„Néhány éve még nem is hallottam Reményik Sándorról, de nemrég megtudtam, hogy itt, Radnaborbereken is járt, és több verset írt. Eldöntöttem: emlékszobát alapítunk a tiszteletére” – mesélte a Krónikának Gegő Sándor nyugalmazott bányatisztviselő, amikor arról kérdeztük: miért létesített saját otthonában Reményik-kiállítást.

Fotó: Bíró Sára

Fotó: Dénes Ida

A házigazdák beszámolója alapján Reményik ebben a házban írta a Vadvizek zúgása című kötetbe szedett verseit, melyeket románra is lefordíttattak, két nyelven kiadtak. A rendszerváltás előtt politikai okok miatt „tiltólistás”, a „hivatalos” magyar irodalomból száműzött, aztán lassan újra felfedezett Reményik az emlékszoba működtetői szerint olyankor szállt meg ott, amikor már nem volt hely a település egykoron népszerű fürdőszállójában, az úgynevezett Írók Házában.

Fotó: Dénes Ida

Pusztuló múlt

Bár a nevezetes épület most is tiszteletet parancsolóan kitűnik a falu mára eklektikussá vált képéből, immár a pusztulás szélére sodródott.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület által a 19. század végén építtetett üdülőhelyet Trianon után államosították, majd a Román Írószövetség működtette. Az 1989-es fordulatot követően voltak törekvések a visszaigénylésére, de nem jártak sikerrel.

Az Írók Házának sorsa jelenleg az óradnai polgármesteri hivatal kezében van

Fotó: Dénes Ida

Fotó: Dénes Ida

Az egyre rosszabb állapotba került ingatlan végül az óradnai önkormányzaté lett, amely eddig nem eszközölt megmentő beavatkozásokat.

Az Írók Háza mellett lucfenyő rönkökből építettek bő egy évtizede eredetileg panziót, ma kulcsosházként adják ki Szabóék, akik „természetesen” nem tudnak magyarul. De az is az elvileg tömbromán vidék helyi „specialitása”, hogy ottjártunkkor, a május elsejét és az ortodox húsvétot felölelő hosszú hétvégén semmi jelét nem láttuk a nagy ünneplésnek, a kisbolt is nyitva volt szombaton és vasárnap is – de hát ugye ez egy római katolikus falu.

Fotó: Dénes Ida

Fotó: Dénes Ida

Amelynek lakói nehezen vészelték át az elmúlt évtizedeket, hiszen a nem is olyan rég még több ezer kenyérkeresőnek betevőt biztosító, aranyat, ezüstöt, rezet és számos más altalajkincset „rejtegető” környékbeli bányák rég bezártak.

korábban írtuk

RIPORT: Felszíni szófejtés
RIPORT: Felszíni szófejtés

A Beszterce-Naszód megyei Radnaborbereken valakit lerománozni egyenlő a személyi sértéssel. A családnevek – Szabó, Miskoltzi, Stetz, Kabdebó, Tersányszky, Walterhüter, Vargoschi vagy Koblicska – a dualista korszak betelepítő világáról árulkodnak, amikor a környék bányáiba Felső-Magyarországról, Morvaországból, Bajorországból és – egyes feljegyzések szerint – még a Vajdaságból is hoztak szakembereket.

Ahol véget ér az aszfaltos út

Fotó: Páva Adorján

Menekülés a turizmusba?

Bár a festői szépségű táj, a Keleti-Kárpátok legmagasabb részét jelentő Radnai-havasok csodálatos vonzereje ismeretében azonnal felmerül: a helyiek a turizmusból is megélhetnének, mindezt eddig ellehetetlenítette az Óradnától mintegy 8 kilométeren át húzódó rossz betonút.

Fotó: Páva Adorján

Azonban két éve leaszfaltozták az utat, mely új távlatokat nyit nemcsak a helyiek és környékbeliek, hanem az új, feledhetetlen élményekre vágyó turisták számára is, akik így könnyen és biztonságosan eljuthatnak a tengerszint felett mintegy 750 méterre fekvő, nevét a borvízforrásokról kapó radnaborbereki „alaptáborukig” (amelynek román nevét kissé megmosolyogtatóan nem a borvízből, azaz ásványvízből, hanem a bor szóból formálták, így lett Valea Vinului, azaz a bor völgye).

Fotó: Páva Adorján

A helyi suhancok által időnként zavartalan kvadozásra, motorozásra használt új aszfalt Reményik „utolsó háza” (mely ma már természetesen nem az utolsó) után, a régi bánya előtt ér véget, melynek romos maradványai lehangoló képet festenek.

Az egykori bánya egyik építménye

Fotó: Páva Adorján

Innen már csak néhány lépés a költő által szintén megénekelt Ördögszoros, melyet a Bor-patak völgye „tör át”, és amelyet felfelé követve elérhető a Radnai-havasok második legmagasabb csúcsa, a környéken ritkaságszámba menően magyar eredetű névvel rendelkező Ünőkő (2279 m).

Az Ördögszoros

Fotó: Dénes Ida

Nyílnak már a nárciszok

De aki könnyedebb (a „városi” turista számára közepesen nehéz) túrázásra vágyik, Radnaborberekről indulva például célba veheti az 1600 méteres magasságban elterülő Száka-hegyi nárciszmezőt, az ország legmagasabban fekvő nárciszmezejét,

mely a Radnai-havasok nemzeti park része, természetvédelmi terület.

Irány a nárciszmező!

Fotó: Páva Adorján

Fotó: Bíró Sára

A mintegy kétszer háromórás (fel és le) túrát természetesen jó akkorra időzíteni, amikor nyílnak a nárciszok, ez pedig idén éppen most történik.

Idén már május első hetében kinyíltak a nárciszok

Fotó: Bíró Sára

A Reményik-emlékház gazdái csak csóválták a fejüket, amikor azt mondtuk, hogy kis csapatunk nagyobbik része éppen nárcisznézőbe tart, mondván: még bizonyára nincsenek kinyílva.

Fotó: Bíró Sára

Viszont a globális felmelegedés itt is érezteti hatását: a csodálatos mezőn már múlt hétvége előtt kinyíltak az első virágok, és a héten teljes pompájában csábítja az odavágyó turistákat.

Fotó: Bíró Sára

Mindez olyan körülmények között, hogy nemrég még június elején, az elmúlt években május második felében borult virágba az öt hektáron elterülő mező, melynek virágait természetesen szigorúan tilos letépni.

Fotó: Bíró Sára

Fotó: Bíró Sára

„Valami nagyobb hatalom”

A szemnek viszont mindent, és az bőven megéri. Akárcsak Radnaborberekre látogatni: a nagy hegyek lábát csiklandozó piciny település az eldugottságból kikukucskálva rendkívül érdekes célpont, túrabázis lehet a kirándulni vágyók számára. Főleg azoknak, akiket a természet szépséges alaköltésein és erején túl valamilyen formában megmozgat a magyar múlt is, a szórvány a szórványban identitás eme furcsa mai megnyilvánulása. Itt, ahol aszfaltos út ide vagy oda, ma is igazként szólnak Reményik Az utolsó ház című versének sorai: „Valami fázás összeráz./Itten végződik valami/És kezdődik valami más./Valami nagyobb hatalom. (...) A házikón túl győzött a vadon”.

Fotó: Bíró Sára

Fotó: Bíró Sára

Fotó: Bíró Sára

Fotó: Bíró Sára

Fotó: Bíró Sára

Fotó: Bíró Sára

Fotó: Bíró Sára

Radnaborbereki látkép. A nemrég aszfaltozott út jobbján patak fut, bal oldalon a szörnyű állapotba került Írók Háza •  Fotó: Páva Adorján

Radnaborbereki látkép. A nemrég aszfaltozott út jobbján patak fut, bal oldalon a szörnyű állapotba került Írók Háza

Fotó: Páva Adorján

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 10., hétfő

Visszahódította Székelyudvarhelyt az RMDSZ, Kereskényi bejelentette győzelmét Szatmárnémetiben, Soós is jól áll Marosvásárhelyen

Jelentős fölénnyel Szakács-Paál István, az RMDSZ jelöltje nyerte meg a polgármester-választást Székelyudvarhelyen a vasárnap rendezett helyhatósági választáson. Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor bejelentette győzelmét, Marosvásárhely Soós Zoltán jól áll.

Visszahódította Székelyudvarhelyt az RMDSZ, Kereskényi bejelentette győzelmét Szatmárnémetiben, Soós is jól áll Marosvásárhelyen
2024. június 09., vasárnap

Kelemen: átléphette a küszöböt, túlvan a legnehezebb kampányon az RMDSZ

Nagyon szép kerek számot jósolnak az exit-poll-felmérések az RMDSZ-nek, amely meghaladja az öt százalékos bejutási küszöböt az európai parlamenti választáson – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az urnazárás után.

Kelemen: átléphette a küszöböt, túlvan a legnehezebb kampányon az RMDSZ
2024. június 09., vasárnap

Veszélybe került az erdélyi magyar EP-képviselet az RMDSZ szerint

Késélen táncol az erdélyi magyarság európai parlamenti képviselete az RMDSZ szóvivője szerint, aki a szövetség kolozsvári elnökségén berendezett eredményváróján nyilatkozott újságíróknak.

Veszélybe került az erdélyi magyar EP-képviselet az RMDSZ szerint
2024. június 09., vasárnap

Hargita megyei személyek ellen indított eljárást a rendőrség választási csalás gyanúja miatt

Büntetőeljárást indított vasárnap a rendőrség választási csalás miatt, miután a gyanú szerint egy szentegyházi szavazókörzetben két, szavazati jogától megfosztott személy is szavazott.

Hargita megyei személyek ellen indított eljárást a rendőrség választási csalás gyanúja miatt
2024. június 09., vasárnap

Csomortányi István arra szavazott, hogy a magyarság visszatérjen Nagyvárad vezetésébe

Vissza kell venni a magyar közösség helyét Nagyvárad vezetésében – fogalmazott Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke a szavazása után.

Csomortányi István arra szavazott, hogy a magyarság visszatérjen Nagyvárad vezetésébe
2024. június 09., vasárnap

Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezték a halállal fenyegetőző brassói jelöltet

Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezték vasárnap azt a brassói jelöltet, akit hivatalos személy elleni erőszak gyanújával őrizetbe vettek a vasárnapra virradó éjszaka.

Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezték a halállal fenyegetőző brassói jelöltet
2024. június 09., vasárnap

Őrizetbe vettek egy brassói jelöltet, aki halállal fenyegette az egyik körzeti választási iroda elnökét

Hivatalos személy elleni erőszak gyanújával őrizetbe vették a helyhatósági választásokon induló egyik brassói jelöltet – tájékoztatott a brassói ügyészség.

Őrizetbe vettek egy brassói jelöltet, aki halállal fenyegette az egyik körzeti választási iroda elnökét
2024. június 09., vasárnap

Estére apadt Székelyföld előnye, a magyarlakta megyék közzül a Szilágyság vezet

Vasárnap 20 órakor a romániai részvétel 45,7 százalékos volt a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon.

Estére apadt Székelyföld előnye, a magyarlakta megyék közzül a Szilágyság vezet
2024. június 09., vasárnap

A magyarok ellen uszított a PNL megyei tanácselnök-jelöltje Szatmár megyében

A Szatmár Megyei RMDSZ feljelentést tett annak a magyarellenes uszítást terjesztő üzenetnek a kapcsán, amelyet több szatmári is kapott a választás napján. Az üzenet aláírójaként Adrian Cozma, a PNL megyei tanácselnök-jelöltje van megjelölve.

A magyarok ellen uszított a PNL megyei tanácselnök-jelöltje Szatmár megyében
2024. június 09., vasárnap

A magyarlakta megyék közül Kolozs megyében szavaztak eddig a legkevesebben

Országos viszonylatban Kolozs megyében az egyik legkisebb a szavazási kedv a Központi Választási Iroda (BEC) legfrissebb tájékoztatója szerint.

A magyarlakta megyék közül Kolozs megyében szavaztak eddig a legkevesebben