Emlékszoba az „utolsó házban”

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Irodalmi emléktúrákat szorgalmaztak a radnaborbereki Reményik-megemlékezésen „Néhány éve még nem is hallottam Reményik Sándorról, de nemrég megtudtam, hogy itt, Radnaborbereken is járt, és több verset írt. Eldöntöttem: emlékszobát alapítunk a tiszteletére” – mesélte a Krónikának Gegő Sándor nyugalmazott bányatisztviselő, amikor arról kérdeztük: miért létesített saját otthonában Reményik-kiállítást.

Benkő Levente

Benkő Levente

2007. szeptember 03., 00:002007. szeptember 03., 00:00

A Gegő család ugyanis a kétszáz lelkes Beszterce-Naszód megyei bányászfaluban néhány éve megvásárolta azt a kis ingatlant, amelyről Reményik Sándor 1921-ben Az utolsó ház című versét írta. A Radnai-havasok legmagasabb, 2279 méteres csúcsa, az Ünőkő lábánál elhelyezkedő faluban Gegőék panzióvá fejlesztették a nagyobbik épületet, továbbá a Reményik által megörökített havasi faházban saját költségen és a magyarországi Kráter Műhely Egyesület támogatásával vendégfogadásra is alkalmas emlékházikót hoztak létre. Ezt avatták fel szombaton az óradnai Reményik Sándor Római Katolikus Művelődési és Kultúrotthon, valamint a Kráter Műhely Egyesület szervezésében, az Óradnai Magyar Kulturális Napokkal összekapcsolt ünnepségen. Szombat óta tölgyfatábla hirdeti a kis ház falán, hogy Reményik Sándor Radnaborbereken alkotta a Vadvizek zúgása versciklusát, a zsebkendőnyi szobában pedig Reményik-relikviák, ezek között kézirat- és levélmásolatok, valamint fényképek láthatók. Az emlékhely és gyűjtemény a Reményik által szerkesztett Pásztortűz, valamint a Helikon folyóirat néhány korabeli példányával gazdagodott, amelyeket a húsz éve Budapesten élő kolozsvári író, Bágyoni Szabó István hozott el; valamint a költő ritkaságszámba menő, 1924-ben megjelent, A műhelyből című verseskötetével, amelyeket Németh László lánya, Németh Ágnes személyesen adott át az emlékszoba alapítóinak. E kötet értékét növeli, hogy a Reményik költészetéről tanulmányt író Németh László ceruzával írt bejegyzéseit tartalmazza.
Reményik Sándor ilyenszerű „felfedezéséről” beszélt előadásában Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, valamint Dávid Gyula irodalomtörténész is. Turcsány szerint „a költő a radnaborbereki vadonban nem a tájat leíró, hanem az itteni, közös létünk fájdalmait megíró verseket alkotott”. Dávid Gyula kiemelte: a Trianon utáni nagy erdélyi költőtriász – Áprily Lajos, Reményik Sándor és Tompa László – tagjai közül egyedül Reményik költészetéből hiányzik a tájleírás, ugyanis az ő figyelmét nem a festői látvány, hanem a hely lelke kötötte le. Szabó Csaba televíziós szerkesztő, a Világhírnév című portál tulajdonosa azt szorgalmazta: irodalmi turizmust kell indítani, Reményik-, Áprily- és Kós-túrákat kell szervezni ahhoz, hogy az érdeklődők, főleg a fiatalok a korabeli alkotások születésének helyszínein ismerkedjenek az erdélyi magyar irodalommal. „Kós Károlyt úgy lehet jobban megérteni, ha elmegyünk a Vlegyászára, Áprilyt pedig úgy, ha elindulunk az irisórai szarvas nyomán. Reményik is úgy érthetőbb, ha a már csak románul beszélő borbereki magyarokkal is szóbaállva, bebarangoljuk azokat a helyeket, ahol például a Templom és iskola, Az utolsó ház, a Vadvizek zúgása című versei születtek” – hangoztatta Szabó. Indítványa próbatételeként Gurka Balla Ilona kolozsvári diák az Izvor mentén szavalta el Reményik több versét, az Ördögszoros című költeményt pedig csak alapos figyelemmel lehetett hallani – éppen az Izvor zúgása miatt.
A nyelv- és értékmentést célozta délután az óradnai művelődési otthonban lezajlott műsor is. Strambu Osztrovszky Erzsébet helyi RMDSZ-elnök és Bauer Ilona helyi nyugalmazott magyar szakos tanár ajánlotta a hallgatóság figyelmébe a helyi asszonykórus, valamint a Beszterce-Naszód megyei Almásmálom Almavirág Egyesülete műsorát.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten