Nem új keletű technológia. Magyarországon közel tíz éve működik meteorológiai előrejelzésre épülő riasztórendszer
Fotó: MTI
Hiába hangzik jól a kormány terve, miszerint egy országos rendszer révén mobiltelefonon értesítenék a lakosságot a közelgő ítéletidőre: amíg egész falvakban nincs térerő, az elképzelés a gyakorlatban nem sokat érne. Egyes illetékesek szerint emiatt a hagyományos rendszerek – például a kézzel bekapcsolható szirénák vagy a harangok – még mindig hatékonyabbak. Noha országos szinten még valószínű sokat kell várni az egységes rendszerre, Bihar megyében például évek óta működik azonnali műholdas helymeghatározást lehetővé tevő szisztéma, ami igencsak sokat segít a szükségben.
A másfél hete, szeptember 17-én Erdélyre váratlanul lesújtó, halálos áldozatokat is követel ítéletidő kapcsán szerzett tapasztalatokból kiindulva messzemenően időszerű és hasznos lenne a kormány elképzelésének megvalósulása, miszerint az ország minden pontjára kiterjedő, egységes rendszert vezetnének be, amely által a lakosságot rövid időn belül értesíthetnék a közelgő szélsőséges természeti jelenségekről.
Sistem Alert néven dolgoz ki telefonos gyorsriasztási rendszert a szolgáltatókkal közösen a kormány. Az államfő által kért rendszer kifejlesztésében az illetékes intézmények is részt vesznek, működéséről kampány keretében tájékoztatják a lakosságot.
A Mihai Tudose vezette kabinet konkrétan mobiltelefonos gyorsriasztási rendszer kidolgozását javasolta, eszerint a polgárok sms-ben kapnának figyelmeztetést, a Krónikának nyilatkozó illetékesek azonban arra hívták fel a figyelmet, egy ilyen szisztéma létrehozását
Erre Vass Levente Maros megyei parlamenti képviselő hívta fel a figyelmet, aki Mihai Tudose bejelentése után arra kérte a megye településvezetőit, mérjék fel és jelezzék, hol nincs egyáltalán térerő. A felhívás utáni első 24 órában már 34 vidéki településről jelezték a hiányosságot.
„Szerintem mindannyian egyetértünk abban, hogy a kormány kezdeményezése jó, szükség van hatékony értesítési rendszerre. Felmerül viszont a kérdés, mi történik azokkal, akik lefedettség nélküli térségben élnek” – tette fel a kérdést a politikus.
Az egyik ilyen „fekete folt” a Marosvásárhellyel majdnem összenőtt Székelykakasd. A községközpont Maroskeresztúr polgármesteri hivatala jelezte is az Orange mobiltelefon-szolgáltatónak a gondot, a cég viszont azt állította: munkatársai kimentek a helyszínre, méréseket végeztek, és mindent tökéletesnek találtak.
– jegyezte meg Palkó Attila településmenedzser. Vass szerint – a riasztási rendszertől függetlenül – a 21. században elfogadhatatlan, hogy ne legyen minden településen térerő. Ezért az általa kezdeményezett felmérés után egyeztetni fog a műszaki probléma szakértőivel és telefonos szolgáltatókkal.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke is egyetért azzal, hogy az egységes riasztórendszer technikailag nehezen kivitelezhető. Ő azt a problémát emelte ki, hogy a különböző régiókat eltérő mobilszolgáltatók fedik le, ezeket valahogyan össze kellene hangolni. Vákár lapunknak azt is elmondta: erről már több rendben is egyeztettek a készenléti felügyelőség szakembereivel. A Körösök környékén például alig működik a Vodafone és az Orange hálózat, a Digi-kártyás mobiltelefonok azonban jól üzemelnek.
A megyei önkormányzat alelnöke arra is kitért, hogy
Vákár rámutatott: ez számos kockázatot rejt, például hétvégeken előfordult, hogy a polgármester nem volt telefonközelben, így későn kapta meg a riasztást, nem továbbította időben, ezért az nem jutott el a veszélyeztetettekhez.
Jobban szól? Vákár István szerint a hagyományos riasztóberendezéseket kellene ismét bevezetni
Fotó: Veres Nándor
A politikus úgy véli: inkább a hagyományos riasztási módszereket, például a kézzel működtetett szirénákat kellene ismét bevezetni, vagy vészhelyzet esetén meg kellene kongatni a harangokat, hiszen ezek áramszünet idején is bevethetők. „Egy óránként 150-160 kilométeres sebességgel haladó vihar esetén különösen gyors riasztásra van szükség, hiszen amikor egy vihar alkalmából például telefonon elérték a bánffyhunyadi illetékeseket, a helybeliek jelezték, hogy már tombol a vihar” – magyarázta.
Bihar megyében jobb a helyzet, ugyanis az országban elsőként ültettek gyakorlatba olyan rendszert, amely riasztás esetén azonnali műholdas helymeghatározást (GPS) tesz lehetővé. A katasztrófavédelmi projektet Hajdú-Bihar megyével közösen valósították meg évekkel ezelőtt – tudtuk meg Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnöktől. Már kezdetektől fogva 90 százalék fölötti lefedettséget tudtak elérni. A szisztéma által
A mobiltelefonos lefedettség nem működik ennyire jól a megyében, például a hegytetőkön nincs térerő. A továbbiakban két hegyimentőpontot is létrehoznak, ahonnan baleset bekövetkeztekor továbbítják az adatokat az érintett hatóságoknak és intézményeknek, így gyorsabban érkezik a segítség.
Pásztor Sándor lapunknak leszögezte: a katasztrófavédelem terén minden fejlesztés hasznos és hatékony, ezért abban bíznak, hogy a kormány komolyan veszi a riasztórendszer kiépítését.
Az azonnali riasztásos technológia egyébként nem újszerű, számos országban van példa arra, hogy mobiltelefonos vagy internetes oldalakat működtető szolgáltatók központi beavatkozás vagy igénylés nélkül figyelmeztetik előfizetőiket, látogatóikat a szélsőséges időjárás közeledtére.
amelyet ingyen le lehet tölteni Android és iOS operációs rendszerre. Romániában eközben nemcsak az elszigeteltebb településeken jelent gondot a térerő hiánya, sok helyen ugyanis a főútvonalak mentén, hosszú autópálya-szakaszokon sincs lefedettség.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat újból közzétette közösségi oldalán az AUR megalakulásáról és a szélsőséges nacionalista politikai párt programjáról szóló, sokkoló dokumentumfilmjét.
Május 12. és 15. között forgalomkorlátozásra kell számítani a Temes megyei Marzsinán a vasúti átkelő felújítási munkálatai miatt. A regionális vasúti igazgatóság ideiglenes átkelőhelyet alakít ki a gépjárművek számára.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) 15 napra helyi szintű veszélyhelyzetet hirdetett a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt. Ez idő alatt nem látogatható a népszerű idegenforgalmi pontnak számító parajdi sóbánya.
Kutyák támadtak egy férfira és hatéves kislányára a Kolozs megyei Szászfenesen. Az 52 éves férfinak sikerült megmentenie kislányát, őt azonban több harapással és sérüléssel kórházba szállították.
Három erdélyi magyar tudóst is külső tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia – közölte a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB).
Az emberek sok év alatt felhalmozódott mérge csapódott le a megismételt elnökválasztás első fordulójában – értékelte a múlt vasárnapi szavazás eredményét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban.
A héten elindultak a rakományszállítási szolgáltatások a nagyváradi repülőtéren.
Egy feltehetően lelőtt kutya miatt indított bűnügyi nyomozást a Temes Megyei Rendőr-főkapitányság. Az állatot a Temesvárral határos Újmosnicán valószínűleg lelőtte az elkövető, majd a kutya tetemét a személygépkocsija csomagtartójába tette és elhajtott.
A katonai tűzoltók folytatják a beavatkozást a parajdi sóbányában, ahol az utóbbi napok heves esőzései nyomán kedden vízszivárgást észleltek.
Öt ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei Salvamont munkatársai az elmúlt éjszakán; továbbra is keresnek viszont egy hatodik személyt – közölte csütörtökön Dan Benga, a hegyimentő-szolgálat vezetője.
szóljon hozzá!