Fazakas Miklós nyárádkarácsoni fóliaházában. A paradicsom iránt is visszaesett a kereslet
Fotó: Makkay József
Idén is látványos népszerűségnek örvend a 3 000 eurós de minimis támogatással működő paradicsomprogram. Azonban a csúcstermelés időszakában piacra kerülő hatalmas mennyiségű paradicsom az értékesítési gondok miatt csak részben jut el a fogyasztókhoz. Szakemberek szerint változtatni kell a programon, hogy termelőnek, fogyasztónak, és az ágazat fejlődésének egyaránt jót tegyen a támogatás. Országos gazdaérdekvédelmi szervezet vezetőjével, Fazakas Miklós Maros megyei agrárvállalkozó vázolta lapunknak a kertészet nehéz helyzetének okait.
2024. augusztus 08., 09:562024. augusztus 08., 09:56
Rekordszámú gazda jutott idén paradicsomtermesztési támogatáshoz, miután a Petre Daea volt mezőgazdasági miniszter által évekkel ezelőtt elindított de minimis program korábbi szabályzatát megváltoztatva idéntől egy háztartáson belül több családtag is igényelhette az 1000 négyzetméteres felületen fólia alatt vagy üvegházban termelt paradicsom után járó 3 000 eurós támogatást. Az összeg felét, 1500 eurót a mezőgazdasági igazgatóságokon keresztül már kifizette a minisztérium, a hátramaradt részt az elszámolás után, szeptemberben kapják meg a zöldségtermesztők. A termelői könyv alapján értékesíthető termékek forgalmát idén alig ellenőrizték a mezőgazdasági igazgatóságok munkatársai – amit sokan a választási évvel hoznak összefüggésbe –, így gyakorlatilag minden pályázó gond nélkül hozzájut a támogatás utolsó részletéhez.
ugyanis a kisgazdák által megtermelt nagy mennyiségű termék az év bizonyos időszakában a zöldségpiacok túltelítődéséhez vezet, miután a kistermelők áruházaknak, hiper- és szupermarketeknek nem igazán tudják értékesíteni terményeiket. A kezdeti félelmek beigazolódtak: idén is sok dél-romániai paradicsomtermesztő gazda küzdött azzal a gonddal, hogy a paradicsomérés csúcsidényében egy lej körüli nagybani áron tudta értékesíteni áruját, ami gyakorlatilag ráfizetésessé tette a kertészkedést.
Az agrárvállalkozó területeinek csak kis részére igényelhetett de minimis támogatást
Fotó: Makkay József
Fazakas Miklós zöldségtermesztő agrárvállalkozó, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnöke, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) országos alelnöke a paradicsomprogram megjelenése óta harcol a pályázati kiírás megváltoztatásáért, de a minisztériummal folytatott többszöri egyeztetés ellenére a LAPAR-nak csak annyit sikerült elérnie, hogy kitolják a tavaszi programban részesülő gazdák terményeinek értékesítési határidejét júliusra.
– a pénzből a gazdák építsenek új fóliaházakat, vezessenek be korszerű termesztési, öntözési technológiákat, stb. –, és azok is részesülhessenek támogatásban, akik tíz árnál nagyobb felületen termelnek” – foglalja össze az érdekvédelmi szervezetek kérését a Maros megyei agrárvállalkozó.
Fazakas szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) által kezdeményezett támogatás inkább populista módszernek, mint szakmailag megalapozott dotációnak bizonyult, ami szerinte érdemben nem segít az utóbbi tíz évben leépült zöldségtermesztési ágazaton. Míg korábban meghirdették a program második, őszi szakaszát is – ahol már tettek némi engedményt más zöldségek termesztésére is –, idén egyelőre nincs szó a program őszi folytatásáról.
Paprikatermesztésre nem adtak támogatást, a gazdák viszont ezt akertészeti haszonnövényt is kedvelik
Fotó: Makkay József
A fiatal gazdákat célzó pályázatok kiírásának kritériumrendszerében is kiemelt szerephez jutott idén a zöldségtermesztés, a pályázatokban ez kapta a legmagasabb pontszámot. Ennek ellenére a nyárádkarácsoni zöldségtermesztő úgy látja, ez a vonat már tíz évvel ezelőtt elment, amikor a kormány hagyta, hogy az ország legjobb zöldségtermesztő vidékein – Dél-Románia bizonyos térségeiben, partiumi településeken, Aranyosszéken, a Nyárádmentén, de más régiókban is – gyakorlatilag felszámolódjon a szántóföldi zöldségtermesztés. Mára pár gazda kertjében maradt hagyma, gyökérzöldség, káposzta vagy más zöldségféle, ezek nagybani termesztése minimálisra zsugorodott.
„Az erdélyi, romániai zöldségtermesztés leépülésével párhuzamosan erősödött meg a lengyel, a magyar és más országok kertészete és kivitele. Románia nem tudott élni a lehetőségekkel, régi zöldségtermesztési hagyományaival.
Gyökeres stratégiaváltásra van szükség, amelynek nyomán prioritásként kellene kezelni a zöldségtermesztést” – érvel az országos gazdaérdekvédelmi szervezet alelnöke.
Fotó: Makkay József
A székelyföldi szakember a zöldségforgalmazási adatokra alapozva illusztrálja, hogy az egészséges élelmiszer-fogyasztásra ösztönző kormánystratégia hiányában az utóbbi években folyamatosan csökken a zöldségfogyasztás Romániában. A nyárádkarácsoni kertészetéből az Auchan több üzletét paradicsommal és egyéb zöldséggel ellátó termelő arra panaszkodik, hogy míg öt évvel ezelőtt kétnaponta szállított 2 tonna paradicsomot az áruházlánc kolozsvári üzletébe, addig idén nyáron két hét alatt sem fogy el két tonna paradicsom. Igaz, közben jelentősen bővült az eladási felület is – gombamód szaporodnak a kisebb-nagyobb üzletek –, de ezzel együtt sem nő a zöldségfélék forgalma, inkább csökken. Fazakas ezzel magyarázza, hogy Maros megyéből több, zöldséget termesztő vállalkozó is abbahagyta tevékenységét. A termelők arra panaszkodnak, hogy nagyon nehéz munkaerőt találni – aki egyáltalán mezőgazdasági munkásnak jelentkezik, az horribilis fizetést kér –, másrészt az értékesítési lehetőségek beszűkülése nagyon megnehezítette a gazdák boldogulását.
Úgy véli, a szántóföldi növénytermesztésben a ma széles körben elterjedt szalmás gabona-olajos magvak-kukorica termesztése mellett vagy helyett lenne érdemes átnyergelni a cukorrépára, len, kender és más – egykoron jó pénzt hozó – haszonnövény termesztésére. Ugyanakkor a zöldségtermesztés fejlesztésére külön stratégia kell államilag, vagy uniós forrásokból származó finanszírozási lehetőségekkel. Fazakas Miklós szerint csak egy ilyen átfogó stratégia keretében lehet hatékony a kistermelőket ösztönző de minimis támogatás is.
Románia-szerte naponta több tonna érett paradicsom végzi a kukákban, miután hirtelen annyi a termény, hogy aprópénzért sem tudják eladni a termelők. A gazdák szerint ennek oka a kormány által nyújtott paradicsomtermesztési támogatás.
Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
szóljon hozzá!