Tejautomaták üzemeltetése jelenti a mentőövet a szarvasmarha-tenyésztők számára

Tejautomaták üzemeltetése jelenti a mentőövet a szarvasmarha-tenyésztők számára

Szabó Árpád csíkfalvi állattartó gazda a hűtőtank mellett. Fejés után tejautomatákba szállítják a friss tejet

Fotó: Makkay József

Egyre gyakrabban találkozunk tejautomatákkal a hazai településeken; a tejelő tehenet tartó farmok által üzemeltetett berendezésből öt lej körüli áron vásárolhatunk egy liter bevizsgált nyerstejet. Az új tejértékesítés iránt főleg az idősek és a tudatos vásárlók körében nő az igény. Csíkfalvi (Maros megyei) tehéntartó gazdaságban vettük számba a tejtermelő gazdák alternatív boldogulásának lehetőségeit.

Makkay József

2024. március 25., 09:382024. március 25., 09:38

2024. március 25., 14:022024. március 25., 14:02

Az elmúlt tíz esztendőben jórészt gondokról számoltak be a tejtermelő gazdák. A tej literenkénti átvételi ára mélypontra esett vissza, a korábbi gazdatüntetések főleg erre hívták fel a figyelmet. Sokan felszámolták tejtermelő tehénállományukat, mások viszont áttértek a több sikerrel kecsegtető húsmarhatartásra. A multinacionális tejfeldolgozó vállalatok által uralt romániai tejpiac nem érezte meg a hazai gazdák súlyos gondjait, mert a belföldi tej részleges hiányát importból pótolták. Valójában

az ellenőrizetlen mennyiségű importtej vezetett el a hazai tejelőmarha-tartás visszaeséséhez.

A tejtermelők már évekkel korábban átélték azt, ami manapság a gabonatermesztő farmokat sújtja az Ukrajnából vámmentesen érkező búza-, kukorica- és napraforgóimport miatt. Az alacsony tejfelvásárlási árak miatt a gazdák egy része áttért a háztáji vagy kisüzemi tejfeldolgozásra, mások a tejautomaták segítségével történő nyerstej-forgalmazásban találták meg a válságból kivezető utat.

Galéria

A gazdák nyersteje iránt nő az érdeklődés. Sokkal jobb minőségű, mint a nagyüzemi kínálat

Fotó: Makkay József

Napjainkban a nagyüzemi feldolgozók által kínált, 2 lej (40 eurócent) körüli tejátvételi ár csak a nagyobb állatállományt tartó farmoknak kedvez. A kisebb termelők alternatív utakat keresnek ahhoz, hogy talpon maradhassanak. Mivel a háztáji és kisüzemi tejtermékek piacán is egyre nagyobb a konkurencia, nő azoknak a gazdáknak a tábora, akik a tejautomaták üzemeltetésében látjnak mentőövet. Itt is igaz, hogy aki korábban kezdte, hamarabb kialakult a vásárlóközönsége, ezért sokkal jobb piaci beágyazódásra tett szert, mint akik csak most vásárolnak és üzemelnek be tejautomatát.

Galéria

Az istállók melletti fejőházban reggel és este fejik a teheneket

Fotó: Makkay József

Svájcban megalapozott tudás

Szabó Árpád csíkfalvi tehéntartó gazda a környék éllovasaként vágott bele az újításba. A nyárádmenti településen hatvan fős szarvasmarha-állományt tartó agrárvállalkozó két testvérével közösen száz hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodik, ennek kétharmada kaszáló és legelő. Főállásban mindhárman az életmentésben dolgoznak: vendéglátóm magánvállalkozásként működő tűzoltótársaságnál, a testvérei a rohammentősöknél. Szabadidejükben azonban mindhárman az állattartás elkötelezettjei, a családi gazdaság tagjai ebből élnek meg.

Galéria

A Szabó család három tejautomatát üzemeltet Marosvásárhelyen és Nyárádszeredában

Fotó: Szabó Árpád

Szabó Árpád a kilencvenes években svájci mezőgazdasági tanfolyamon alapozta meg a gazdatudását.

Integrált mezőgazdasággal foglalkozó svájci gazdacsaládokhoz került, és az erdélyi csapat német nyelvű elméleti képzést is kapott.

Hat hónap után hazatért, de rájött, hogy anyagi háttér nélkül nem tudja a tapasztalatait kamatoztatni, ezért további két esztendeig egy németországi vágóhídon vállalt munkát. Hasznát vette német nyelvtudásának, egy romániai vendégmunkáscsoport koordinátoraként dolgozott. A megkeresett pénzt istállóépítésbe és mezőgépekbe fektette, ezzel indult el a tehéntelep a szülők visszaszerzett mezőgazdasági területein történő takarmánytermesztéssel, amit évről évre bővítettek.

Galéria

Takarmánykeverő gép aprítja, vegyíti, keveri a tehenek takarmányát

Fotó: Makkay József

A tavasztól őszig szabadtartásban, legelőn tartózkodó tehénállományt napelemmel működő, mozgó fejőház gépeivel fejik, az év hideg időszakában istállóban teleltetik át a szarvasmarhákat. A biogazdaságként indult farm minősítéséről le kellett mondaniuk, miután kiderült, hogy a teheneket nem szabad villanypásztorral őrizni.

Miközben körbejárjuk a telepet, a gazda értetlenkedve meséli, hogy Brüsszelben és Bukarestben olyan emberek találják ki ezeket a szabályokat, akiknek nem sok közük van az állattartáshoz. A tehenek mellett mindig állandó emberi felügyelet van, de éjszakára szükséges a villanypásztorral elkerített karám, amivel a vadak ellen is védekezni tudnak. A Maros megyei falvak határában – ahol folyamatos vendég a medve és a farkas – ilyen védelem mellett is kisborjak esnek áldozatul a ragadozóknak.

A Szabó család lemondott a biominősítésről, de a korábbi munkamódszerük lényegében nem változott: ma is fenntartják a minimális vegyszerhasználattal történő környezetkímélő gazdálkodást.

Galéria

A korszerű, szabadtartásos tehénistálló a nyugat-európai keresetből épült

Fotó: Makkay József

Díjazott tehenészet

A portán fellapozzuk a tejértékesítés történetét, ami kezdetben háztáji tejfeldolgozást jelentett. A termékekre nagy igény volt, azonban érezték, hogy a rengeteg munkát könnyebb értékesítési lehetőséggel kell felváltani. Így jött a képbe a külföldi cégektől beszerezhető tejautomata. A gépek megvásárlása mellett számos engedélyt kellett beszerezni a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-Biztonsági Igazgatóságtól, de elképzelésüket végül siker koronázta.

Maros megyében több mint harminc állattelep-tulajdonos működtet tejautomatát – ezek többségét Marosvásárhelyen helyezték üzembe –,

a növekvő konkurencia ellenére azonban a vásárlói igény is növekszik a 3,6-4,2 százalék zsírtartalmú tehéntej iránt. Szabóék Marosvásárhelyen két, Nyárádszeredában egy tejautomatát üzemeltetnek, és elégedettek a vásárlói visszajelzésekkel.

Galéria

Modern traktorokkal végzik el a mezei munkát és a takarmányozást

Fotó: Makkay József

,,Üzlethelyiségekkel kötöttünk szerződést, ahol biztonságosan működtethetjük a berendezést. Az eladók visszajeleznek, ha valami gond adódik, de azt is elmondják, hogy milyen a vásárlók részéről érkező visszajelzés. Az emberek szeretik a frissen fejt tejet, az automatánként forgalmazott napi 100-150 liter tej rendszerint elfogy” – magyarázza a csíkfalvi gazda.

Törzsvásárlóik főleg az idősebb nemzedék soraiból kerülnek ki, amelynek tagjai még emlékeznek a falusi gazdák tejére. Illetve olyan tudatos fiatal családok vásárolnak, amelyek ügyelnek arra, hogy gyerekük csak jó minőségű élelmiszert fogyasszon.

A minden reggel átmosott, kitisztított berendezésbe naponta friss tej kerül. Vendéglátóm arról is beszámol, hogy a megyei hatóság folyamatos élelmiszer-biztonsági ellenőrzései során soha nem kaptak bírságot, de figyelmeztetést sem, ami azt bizonyítja, hogy a család nagyon vigyáz a minőségre. Tisztában vannak vele, hogy a vásárló a legjobb minőségellenőr: ha csalódik, zuhanásszerűen csökken a forgalom, a bizalmat pedig nagyon nehéz visszaszerezni.

Galéria

Az istálló melleti kifutóról tavasszal a legelőre hajtják a teheneket

Fotó: Makkay József

A gazda szerint egyértelmű összefüggés van a családi gazdaságok állatbarát tehéntartása és a tej minősége között. Egy kis családi farmról származó tej minősége sokkal jobb, mint a nagyüzemi farmok túlhajszolt tehénállományából fejt tejé, ahol az a cél, hogy napi 50-60 liter tejet ,,préseljenek ki” a néhány laktáció után, 6-7 éves korban vágóhídra küldött állatokból. A csíkfalvi farmon jóval tíz év fölötti tehenek is termelnek: igaz, ellés után is legfeljebb napi húsz litert fejnek, ami később folyamatosan csökken, de megmarad a tej kiváló minősége.

Szabó Árpád és családja elégedett gazdaságuk hozamával. Azon a kitaposott úton szeretnék folytatni a termelést, amelyen hosszú évekkel ezelőtt elindultak, és sikeresnek bizonyult. Név szerint számontartott teheneik családtagnak számítanak.

Galéria

Csíkfalvi falukép. A nyárádmenti községben mára mintegy tíz tehéntartó gazda maradt

Fotó: Makkay József

Állatbarát gazdaságukra az RMGE Maros szervezetben is felfigyeltek, idén ugyanis ők kapták a Maros megyei legjobb állattartó gazdának járó díjak egyikét.

korábban írtuk

A tejtermelésben is uniós sereghajtó Románia
A tejtermelésben is uniós sereghajtó Románia

Románia a tehéntejtermelés terén az utolsó helyen található az Európai Unióban. Szakemberek szerint a hatalmas lemaradás a felaprózódott birtokviszonyokkal és a rossz agrártámogatási rendszerrel magyarázható.

korábban írtuk

Erdélyi sikertörténet: ahol tényleg tejből készülnek a tejtermékek
Erdélyi sikertörténet: ahol tényleg tejből készülnek a tejtermékek

A nyárádszeredai Gabriella termékeket gyártó tejfeldolgozó vállalat sajtjai Románia minden szegletében megvásárolhatóak. A székely kisvállalat sikertörténete azonban arra is rávilágít, hogy mekkora ellenszélben dolgozik egy olyan hazai élelmiszeripari vállalat, amely helyben szerzi be a nyersanyagot, és nem hamisítja adalékanyagokkal&

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 30., vasárnap

Behatolt a víz a házakba is az egyik Hargita megyei településen

Kilépett a medréből szombat este a Kis-Beszterce folyó, és elöntötte a Hargita megyei Bélbor község több gazdaságát és mezőgazdasági területét. Víz alá került a községi utak és a hidak egy része is.

Behatolt a víz a házakba is az egyik Hargita megyei településen
2024. június 29., szombat

Egyetlen magyar diákot sem kellett kizárni a kisebbségek anyanyelvéből és irodalmából tartott képességvizsgáról

Az oktatási minisztérium szombati tájékoztatása szerint 9193 diák vett részt a nemzeti kisebbségekhez tartozó nyolcadikosok pénteki anyanyelv és irodalom képességvizsgáján.

Egyetlen magyar diákot sem kellett kizárni a kisebbségek anyanyelvéből és irodalmából tartott képességvizsgáról
2024. június 28., péntek

A fiú, aki katonabakancs okozta sebébe halt bele – hangoskönyv született a kolozsvári Tar Koppány Zsolt tragédiájáról

A kolozsvári Tar Koppány Zsolt kötelező sorkatonai szolgálatát teljesítve, katonabakancsa által okozott sebe miatt, feltehetően szándékosan hiányos kezelés következtében, vérmérgezésben halt meg 1982 végén.

A fiú, aki katonabakancs okozta sebébe halt bele – hangoskönyv született a kolozsvári Tar Koppány Zsolt tragédiájáról
2024. június 28., péntek

Nyílik az olló: bezsebelte a magyar voksok 94 százalékát az RMDSZ a helyhatósági megmérettetésen

A Marcel Ciolacu miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) négy év után visszahódította vezető szerepét a romániai önkormányzatokban, az RMDSZ pedig a magyar pártokra adott voksok 94 százalékát szerezte meg.

Nyílik az olló: bezsebelte a magyar voksok 94 százalékát az RMDSZ a helyhatósági megmérettetésen
2024. június 28., péntek

Erdélyi magyar szórványkollégiumokat támogat a Lakitelek Népfőiskola

A Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére szeptemberben kezdődik a Lakitelek Népfőiskola szórványkollégiumokat támogató programja – közölte Lezsák Sándor az MTI-vel.

Erdélyi magyar szórványkollégiumokat támogat a Lakitelek Népfőiskola
2024. június 28., péntek

Elhunyt Oravecz Gyöngyi, az utolsó, még létező Máramaros megyei magyar adás műsorvezetője

Elhunyt Oravecz Gyöngyi, a máramarosi magyar tévézés, az utolsó, még létező megyei magyaradás önzetlen műsorvezetője – közölte a Máramaros megyei RMDSZ.

Elhunyt Oravecz Gyöngyi, az utolsó, még létező Máramaros megyei magyar adás műsorvezetője
2024. június 28., péntek

Nagybányai szállodában csaptak fel a lángok

Tűz ütött ki csütörtökről péntekre virradó éjszaka egy nagybányai szállodában. Tizenkét személyt, köztük egy gyereket evakuáltak.

Nagybányai szállodában csaptak fel a lángok
2024. június 27., csütörtök

Magyar–román egyetemi együttműködés az agrárágazat védelmében

Állatbetegségekkel összefüggő kutatási, oktatási együttműködésről állapodott meg a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Temesvári I. Mihály Király Élettudományi Egyetem csütörtökön – tájékoztatta a PTE az MTI-t.

Magyar–román egyetemi együttműködés az agrárágazat védelmében
2024. június 27., csütörtök

Látványosan nőtt az Ákovita versenyre benevezett és díjazott jó minőségű pálinkák száma

Rekordszámú, mintegy ezer párlat- és pálinkaminta érkezett be az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyre Csíkszeredába, a szakmai zsűri összesen 629 minősítést osztott ki.

Látványosan nőtt az Ákovita versenyre benevezett és díjazott jó minőségű pálinkák száma
2024. június 27., csütörtök

A történelmi magyar egyházak 170 ezer lej támogatást kaptak a Kolozs Megyei Tanácstól

Összesen 980 ezer lejes támogatást szavazott meg az egyházak számára Kolozs megye képviselőtestülete, az össztámogatás közel ötödét, 170 ezer lejt kapják a történelmi magyar egyházak.

A történelmi magyar egyházak 170 ezer lej támogatást kaptak a Kolozs Megyei Tanácstól